Megvan, ki felel az Aranybika tervezéséért

Kihirdették az Aranybika felújításához kötődő tervpályázat győztesét. Az ikonikus debreceni épületet a Napur Architect Kft. munkatársainak az elképzelései alapján renoválják majd – jelentették be a bíráló bizottság tagjai csütörtökön a szálló üvegtermében.

Papp László polgármester felidézte, bő két évvel ezelőtt esett szó először a cívisvárosi otthont kereső Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumának elnökével arról, hogy újra régi fényében pompázhat majd az Aranybika, valamint nemcsak visszanyeri egykori társadalmi-, kulturális központ szerepét és hotel funkcióját, hanem oktatási célokat is szolgálhat a jövőben.

Az MCC a hagyományos oktatást kiegészítő tehetséggondozó intézmény több mint 300 diákja, 2020 óta használja a Piac utcai ingatlant. Az alapítvány összesen hatezer főt támogat az általános iskolás korútól az egyetemistáig Kárpát-medence-szerte; 24 helyszínen van jelen, de további központokat kíván létrehozni. Erről Lánczi Péter, az MCC általános főigazgató-helyettese beszélt. Hozzátéve, küldetésük a nevelőmunka helyszínéül nagy múltú, használaton kívüli épületeket választani, amelyek aktuális állapotukban nem tükrözik azt a szellemi értéket, amit egyébként képviselhetnének. Ezeket szeretnék felújítani, élettel megtölteni.

A nyertes egyértelmű volt

A részletes tervpályázatot május 12-én tették közzé és a július közepi határidőig hatan jelentkeztek ötleteikkel. A tízfős bírálóbizottság alelnöke, Erhardt Gábort elmondta, egy tervet tartalmi okokból kizártak. A szakemberek három alkalommal tárgyaltak, s hamar egyetértésre jutottak az első helyezett kapcsán. Második helyet nem osztottak ki, mert nem született olyan pályamű, amely az „aranyérmeséhez” hasonló értéket képviselne és építészeti szempontból valódi választ adott volna az MCC szellemiségének megjelenítésére, így két harmadik helyet osztottak ki, valamint két dokumentációt – egyes elemeit értékelve – megvételre ajánlották.

Befejezte a mester művét

A szimmetriára törekvést emelte ki Gábor István, a város főépítésze, a nyertes pályázat legmegkapóbb értékeként. Mint mondta, Hajós Alfréd a 19. század második felében a nagyvárosokban érvényesülő palotaépítészetet követte, de a lehetőségeit korlátozta, hogy az Aranybika melletti ingatlanok nem a város tulajdonában voltak. Így a luxusszálloda befejezetlenség-érzetet kelthetett. A friss terv feloldja ezt a féloldalasságot, tiszteleg az eredeti tervező munkássága előtt és több, mint száz év távlatában kiteljesíti azt – fogalmazott. Elárulta, a győztes pályázat egyik legerősebben megfogalmazott része üdvözlendő, de szakmai vitára adott okot. A benyújtó tervező szeretné a földszinti homlokzatot megnyitni a főtér felé és a régi kávéház, a bejárati előcsarnok és néhány kisebb vendéglátóegység terét egy tengelyre felfűzni, így átadni azt a városi közönségnek.

A következő kilométerkő a szerződéskötés, majd kezdődhet a számos szempontot és jogszabályt figyelembe vevő részletes tervezés. Érdeklődtünk, de a folyton változó építőipari körülmények okán határidőkkel és anyagiakkal kapcsolatos kinyilatkoztatásra nem mertek vállalkozni a jelenlévők. Bizakodóak és ígéretük szerint, minden előrelépésről tájékoztatnak majd. 

HaBe