Betartatják a környezetvédelmi előírásokat

Papp László polgármester elmondta: az előző héten a Debreceni Vagyonkezelő Holding vezetője – a DV igazgatóságának felhatalmazása alapján – egy ingatlanértékesítésre vonatkozó előszerződést írt alá, ami akkor lesz hatályos, ha a közgyűlés elfogadja az éppen tárgyalt napirendi pontot (elfogadta – szerk.) Barcsa Lajos alpolgármester pedig protokolláris jelentőségű támogató záradékkal látta el a dokumentumot. A szóban forgó területre épülne a CATL első üteme, az ingatlaneladás a korábbi gyakorlathoz hasonlóan történik, mint például a BMW vagy a Vitesco cég esetén.

Az ellenzéki felszólalók szerint bár a szakemberek korrekt információkat adtak, számos kérdés továbbra is tisztázatlan, Jánki József (DK) úgy vélte, az egyeztetés „bábelőadás” volt. – Önök minket egyszerűen beszorítottak abba a zsákutcába, hogy csak tiltakozni tudunk, mert nem tudunk a beruházásról semmit – mondta Illyés János (Civil Fórum Debrecen Egyesület) a városvezetőknek. – Továbbra sem ismert, mi történik a lítium megérkezésétől a késztermék kiszállításáig. Legalább betekintést szeretnénk kapni majd a működésbe – mondta, és javasolta a CATL németországi gyárának meglátogatását, amitől a polgármester nem zárkózott el. Papp László arról beszélt, hogy a technológiai folyamatokkal kapcsolatban két megbeszélést is tervez, és hogy a közvélemény számára is érthető formában igyekeznek majd tájékoztatást adni, többek közt az igen szigorú engedélyezési eljárásról.

– Jelen állás szerint kielégíthető a vízigény a debreceni iparfejlesztésekhez. Ezt a képet színesíti, hogy az egyik, a Déli Gazdasági Övezetben (DGÖ) már gyárát építő befektetővel előrehaladott tárgyalásokat folytatunk a tisztított szennyvíz (szürke víz) felhasználásáról. Célunk, hogy minél nagyobb mértékben tehermentesítsük mind a felszín alatti, mind a felszíni vizek használatát. A mérnökeink nagyon komoly munkát végeznek, a kezdeményezés is tőlük érkezett, hogy nézzük meg, van-e lehetőség a technológiai folyamatokban tisztított szennyvizet alkalmazni. Közel vagyunk az áttöréshez – tudatta a polgármester, hangsúlyozva, hogy ha a szürke vizet nem vonnák be, akkor sem érnénk el a 80-as évek vízigényét.

Egy internetes lap cikkét idézte, mely szerint a CATL-nak nem jó a tisztított szennyvíz, csak a tiszta víz. – Palkovics László miniszter májusban azt nyilatkozta, hogy az ipari szükségletek felülírják a környezetvédelmi szempontokat. Most kinek higgyünk? – kérdezte.

– Debrecen város nem vállal garanciát arra, hogy a gyárnak meg kell épülnie. Eltérően a BMW-megállapodástól, itt nem vállaltunk kötelezettséget a közművek kialakítására sem. Semmiféle ipari szükséglet nem írja felül a környezetvédelmi szempontokat Debrecenben – hangsúlyozta a polgármester. Emlékeztetett: a hazai környezetvédelmi szabályok megfelelnek az uniós és a német előírásoknak. – Minden ipari létesítménynek van környezetterhelése, de nem lehet környezetszennyező. Ennek betartatásáról a kormányhivatal, a hatóságok és az önkormányzat együtt fognak gondoskodni – jelentette ki. – Ahogy a BMW érkezése 2-3 lépcsőfokot emelt a város gazdasági erején, a CATL még nagyobb jelentőségű lesz.

Ugyanakkor látható, hogy nem vált egysíkúvá a debreceni gazdaság, a beruházók a világ különböző nagy gazdasági erőközpontjaiból érkeztek, nagyon jelentős amerikai, német, távol-keleti tőke van Debrecenben – mondta. Arról is beszélt, hogy a jövőben stratégiai terület lesz az energiatárolás, mely a háztartásokban is helyet kap majd.

– Ma még a szakhatóság sem ismeri a technológiai folyamatot, akkor tudjuk meg, mi az, amikor megkapja a gyár az építési engedélyt. Jogosan félünk attól, hogy mi is történik majd konkrétan. Debrecen önkormányzatának ráhatása talán már túl van azon, hogy beleszólhassunk a gyár építésébe – vélte Madarasi István (MSZP). Azt javasolta, a város ragaszkodjon ahhoz, hogy az üzemeltetés során is monitoringozza a mindennapos működést.

A tisztított szennyvízből várhatóan bevétele lesz a városnak. Az ipari parkokba betelepülő cégektől beszedett iparűzési adó folyamatosan jelentkezik az önkormányzat bevételében, és ha beindul az újabb, nagy gyárakban a termelés, például a CATL-nál tervezetten 2025-ben, az is jelentkezni fog majd. – Ezekkel a beruházásokkal a jövőnket építjük – tette hozzá.

– Ha a technológiai folyamatokat még nem is, de egy dolgot ismerünk: a jogszabályokat, amiket nyilvánvalóan a CATL-nak is be kell tartania. Az engedélyeztetési eljárás kellő nyilvánosságot kap majd – fűzte hozzá Barcsa Lajos alpolgármester.

– A szakemberektől kapott tájékoztatás rendben volt, de mindig hangsúlyozták, hogy a jelen tudásuk szerint beszélnek – idézte fel Vaszkó Imre (DK). – Az előrejelzések szerint 2050-re a világ népességének több mint a fele súlyos vízhiánnyal küzd majd. Az, hogy a 80-as évek ipari termeléséhez hasonlítják a DGÖ igényeit, nem helytálló. A gödi gyárban is betartották a szabályokat, mégis szennyeződött a talaj – mutatott rá.

– A debreceni vízmű vezetője egyeztetett az ottani vízüggyel, s kiderült, valójában a szennyezés bőven határérték alatt van. Debrecen környezetében van elég víz.

A nagy vízfogyasztók éppen ezért alaposan megnézik, hova építkeznek! A Civaqua porgram, melynek egyébként semmi köze az ipari fejlesztésekhez, a város vízháztartását – egy nagy kapacitású csatornarendszer kiépítésével – érdemben javítani fogja – reagált a polgármester.

Papp Viktor, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője annyit tett hozzá, hogy az építési engedélyezési eljárás része a technológiai folyamatok bemutatása külsős, akkreditált szakértők bevonásával. – Mi sem akarunk környezetszennyező beruházást Debrecenbe – jegyezte meg. 

SzT