Kellő sikerélmény és pozitív érzések a tevékeny élethez, amennyire csak lehet

Szeptembert 21-e az Alzheimer világnapja, amely a kór terjedésének veszélyére és a társadalmi összefogás szükségességére hívja fel a figyelmet. Hazánkban becslések alapján 250–300 ezer ember él Alzheimer-kórral vagy egyéb típusú demenciával, melyekben a memóriahanyatlás változó mértékben mindig jelen van, és gyakran vezető tünet. Emellett megjelenhet depressziós és szorongásos zavar, a pszichózis és a delírium.

A minap a Városi Szociális Szolgálat Idősek Otthonában (Pallagi út 9. szám) jártunk, ahol részt vehettük különböző foglalkozásokon, melyek segítik a demens betegek mindennapjait. Nagy Lajosné intézményvezetőtől megtudtuk, hogy az intézményben 325 férőhelyen biztosítják az idős emberek számára az ellátást, ebből 50 férőhelyen működik speciálisan kialakított részleg a demenciával élő ellátottak részére.

– A demens személyek foglalkoztatásában nehézséget jelent a csökkent vagy hiányzó motiváció, a labilis hangulat, agitáltság, az érzékszervi depriváció (nagyothallás, gyenge látás). Gyakran előfordulhat hirtelen megjelenő mentális vagy fizikai állapotromlás. A foglalkoztatásnál, tevékeny élet biztosításánál nehézséget jelenthet az ellátott alacsony fokú együttműködési készsége – ismertette Nagy Lajosné. – A demenciában szenvedő idősekkel való foglalkozás alkalmával fontos figyelembe venni a tünetek változatosságát, a speciális, egyéni szükségleteket és az általános egészségi állapotot. Olyan tevékenységeket kell beiktatni, melyek megfelelnek a még meglévő képességeknek, és kellő sikerélményt, pozitív érzéseket nyújtanak.

Csoportos játékok

Alapos betekintést kaptunk az ellátottak világába, végigjártuk a foglalkozásokat, és láthatóan nagyon élvezték az együtt töltött időt a lakók. Deákné Zám Andrea mentálhigiénés munkatárs mozgáskoordináció-fejlesztésre invitálta az időseket. A nyújtásokat követte a csoportos játék, amely mosolyt csalt az arcukra, ugyanis előkerült egy nagy takaró és egy labda is, ami nem csak arra ösztökélte őket, hogy egymásra is figyeljenek, ne csak magukra.

– A demens beteg mentális romlásával együtt a mozgáskoordinációja is romlik, fontos az aktivitás megőrzése, mozgáskészség fenntartása speciális tornákkal. Ezek lehetnek: gerinctorna, szeniortánc, ülőtorna, séta. A feladatokhoz figyelembe kell venni a beteg fizikai állapotát – fogalmazott Deákné Zám Andrea, aki elmondta azt is, hogy az ellátottak szívesen vesznek részt a mozgásos tevékenységekben, különösen, ha azt zene is kíséri.

Mint elhangzott, a demenciával élők a betegség előrehaladtával jellemzően egyre nehezebben mozognak: károsodik a mozgások összerendezettsége, a koordináció. Mindemellett depresszió vagy az érdeklődés teljes hiánya is előfordulhat. Ám akkor is találhatunk módot a mozgásra, ha a beteg már nem tud hosszú sétákat tenni vagy sokáig talpon lenni.

– A képességeket szinten tartó foglalkozásoknak, a speciális tréningeknek feladata a nagy és a finommotorika fejlesztése és a koordinációs zavarok kiküszöbölése, az egész test átmozgatása. A testmozgás révén a beteg izmai, ízületei, a szíve, emésztőrendszere jó kondícióban maradhatnak. Fontos, hogy a mozgás biztonságos legyen a beteg számára – figyelmeztetett.

Szaglás, ízlelés

Öt alapvető érzékszervünkre kell koncentrálni a Szabó Edina mentálhigiénés szakember által tartott órákon, úgymint: szem, fül, orr, száj, kéz vagy a látás, a hallás, a szaglás, az ízlés, és a tapintás érzékelésre összpontosítani. Ezek közül ottlétünkkor a szaglás és az ízlés került előtérbe a foglalkozáson.

Látás: különböző élénk színű tárgyakat kell megfelelő sorrendbe rakni. Szaglás: szagokat kell felismerni, erre a legjobb módszer a fűszerek felismerése. Ízlelés: az ízek felismerése, ezt lehet gyakorolni az étkezés közben is. Tapintás: különféle tárgyak felismerése a cél. – A gyakorlatokat játékos módon, de életkorunknak megfelelően végezzük. A két érzékszervet kiegészítjük szükség szerint a látással és a tapintással. Ezzel segítve a felismerést. Az aromaterápiában alkalmazott illatanyagok pozitívan befolyásolják a demens beteg viselkedését – avatott be a szakember.

Memóriatréning és verbális készségfejlesztés

Rendszerint Salánki Ildikó mentálhigiénés munkatárs tartja a memóriatréninget és a verbális készségfejlesztést. Mint kiemelte, a demens betegek esetében a rövid távú memória sérül először.

A foglalkozásokon olyan feladatokat kell végezni, amelyektől az ellátottaknak sikerélményük lesz. – A betegség súlyossága határozza meg a feladat nehézségét. Ilyenek lehetnek: szólások, közmondások, rokon értelmű szavak, több jelentésű szavak, mesterségek körülírása, találós kérdések. Ennek a feladatnak az az előnye, hogy nem igényel semmilyen eszközt, és bárhol lehet végezni – emelte ki. Az ilyen jellegű feladványok gazdagítják az aktív és passzív szókincset. Javul a verbális és nonverbális kommunikáció.

A demenciával élő embernek sérül az idő- és térbeli tájékozódási képessége, erre jó gyakorlás, ha mindennap ismételjük a napi dátumot – év, hónap, nap –, valamint a lakcímet – hangsúlyozta Uzonyi Péter mentálhigiénés szakember, aki a bentlakókat ilyen téren segíti. – Időérzékelés, időben való tájékozódás fejlesztése az egy napon belüli, a hét napjaiban, hónapokban, évszakokban, a naptár vonatkozásában segíti a tájékozódást – fogalmazott. A realitás orientációs tréning olyan gyakorlatokat foglal magában, amelyek arra irányulnak, hogy a demenciával élők megtartsák valóságérzéküket és tájékozódó képességüket, például naptárral és órával segítve.

– A realitásorientációs tréning lényege, hogy megpróbálják a beteget minél közelebb vinni a valósághoz oly módon, hogy amilyen sokszor csak lehet, támpontokat adnak nekik, például a hozzátartozók vagy a gondozóotthonban az ápolók minden találkozás alkalmával elmondják az ellátottaknak a nevüket, hogy kik ők, valamint azt, hogy milyen nap van, milyen évszak, hogy hol vannak, mit hallanak, látnak – tette hozzá.

Régi dalok, slágerek

A demens betegek szívesen énekelnek régi dalokat, slágereket. Az éneklés közben könnyebben felidézik a szöveget. A lágy, kellemes zene segít a feszültség oldásában, jobb közérzetet biztosít – ecsetelte Orbánné Gellén Marianna, a mentálhigiénés csoport vezetője. Ezt ottjártunkkor mi is érzékelhettük, ugyanis többen összegyűltek, hogy énekelhessenek. Mosolygó arcokat, ragyogó tekinteteket láttunk, amely igencsak sokatmondó volt.

– A zene az érzelmek kifejezésének eszköze, a kommunikáció egyfajta módja lehet, emlékeket és érzéseket idézhet fel. A zenehallgatással, énekléssel befolyásolhatjuk a demens személy közérzetét. Ha tudjuk, hogy az ellátott milyen zenét kedvel, milyen emlékekhez kapcsolódik, a pozitív hatások megsokszorozódhatnak. Jó hatással van a demens személyre, ha olyan dalokat, énekeket hallgat, énekel, amely a számára ismerős, szeretett. Szép emlékek jöhetnek elő, ha beszélnek a zenéről és az éneklésről, múltbéli eseményekről: előhívja a mélyből az emlékeket! – világított rá a szakember.

– A kézmozgás fejlesztése elengedhetetlen – szögezte le Gersényi Andrea mentálhigiénés munkatárs. – A fejlesztés célja az, hogy az ellátott minél tovább megőrizze az önállóságát. A kreatív tevékenységek lehetővé teszik, hogy az ellátottak az egyre inkább korlátozott önkifejezési lehetőségeik ellenére kifejezzék és megéljék az érzéseiket. Erre még az igen előrehaladott stádiumban lévő demens személyek is fogékonyak. 

Végül azt is megtudtuk, hogy az életkor előrehaladtával egyre csökken a mozgáskészség, elsősorban a finommotorika. A tevékenységek során azonban fejleszthető, szinten tartható, s ezáltal a mindennapi életben szükséges tevékenységeket – melyek az önellátáshoz és az autonómiához szükségesek – önállóan vagy kis segítséggel is el tudják végezni.

NE