Templomtúra

2022.09.27. 17:40

A Zsibiből került elő a Nagytemplom időkapszulája

Az ország legnagyobb református istenházába invitálták az érdeklődőket a turizmus világnapja alkalmából.

Egy meg nem valósult Nagytemplom-terv makettje

Forrás: Molnár Péter

Nem vitatható, hogy a cívisváros főterén magasodó Református Nagytemplom különleges építmény, de annyi érdekességet egymásra tornyozni róla vélhetően kevesen tudnak, mint amennyivel Siteriné Nacsa Mária ajándékozta meg az érdeklődőket kedden délután a turizmus világnapja alkalmából.

A múzeumpedagógus körülbelül ötventagú társaságnak mutathatta be hazánk legnagyobb református templomának minden zegzugát és a hozzájuk kötődő történeteket. Az 1500 négyzetméter alapterületű épület helyén már a középkorban is templom állt, ám többször is lángok rombolták le a hittel és igyekezettel újra és újra felhúzott vallási központokat. Az egyik legemlékezetesebb és legpusztítóbb tűzvész 1802-ben futott végig a településen.

Forrás: Molnár Péter

A külterületen lévő lóvásárnál kipattant szikra gyorsan tudott terjedni a belváros felé, mert az akkori debreceniek egymáshoz közel épített, náddal fedett faházai egyenes utat biztosítottak a főtérig. Az imahely, a kollégium és sok környező utca sérült jelentősen a tűzben, s csaknem egy évig „viseltek” gyászos koromruhát, mire a cívisek ocsúdni tudtak, majd újra építkezésbe fogtak.

Nem szabályszerű

A Református Kollégium egykori diákját, Péchy Mihályt kérték fel az új épület tervezésére. (Az elképzelései alapján készült makettet megtekinthették a jelenlévők a felfedezőtúrán.) A város vezetői azonban nem voltak maradéktalanul elégedettek az elgondolással, emiatt több más ötletet felhasználva kezdődött meg 1805-ben a 18 évnyi munka. A programkoordinátor szólt arról, hogy a mai istenháza alkotói két íratlan építészeti szabályt is mellőztek: a templom különleges abban, hogy a mellékhajója hosszabb, 55 méter, míg a főhajó 38 méter, ugyanakkor a megszokottól eltérően a 21 méter magas imahely kelet-nyugati tájolású.

Fotós: Molnár Péter

Utóbbinak praktikus oka van, az építésekor több utcát nyitottak meg tégla gyártására és könnyebb volt a főbejáratot áthelyezni az új utak irányába. Elhangzott, hogy a 4284 – eredetileg fából készült – síppal ellátott orgona egy bécsi mester keze munkáját dicséri. Szó esett a székről, amelyen Kossuth Lajos ült a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásakor és az első teljes magyar nyelvű bibliáról is.

Forrás: Molnár Péter

Banános doboznyi kincs

A séta vezetője beavatott minket a keleti torony titkába. Az egykori főlelkész, Diószegi Sámuel néhány társával egy időkapszulát rejtett el, sok hasznos információval, kordokumentummal, s egy, a tettükről szóló jegyzőkönyvvel. Ennek tanúsága szerint aranyforintokkal kívánták titoktartásra bírni az építkezésen akkor dolgozókat, de hiába. Az emlékláda léte kitudódott, és sok történész kereste azóta. Egészen addig, amíg Kósa Lajost meg nem ajándékozta valaki egy banános doboznyi régiséggel. A jó ismerős tudta, hogy az egykori polgármester kedveli a Debrecen történetéhez kötődő tárgyakat, amiket a Zsibogón vásárolt egy öregúrtól néhány száz forintért. A doboz aztán másfél évig érintetlenül pihent, mire a politikusnak alkalma nyílt tüzetesebben átnézni, s megtalálta benne a jegyzőkönyvet.

A Déri Múzeum szakemberei megvizsgálták, és megerősítették annak eredetiségét. Az emlékláda tartalma 2019-ben visszakerült a Nagytemplomba, és bárki megnézheti a kiállított jegyzőkönyv lapjait.

HaBe

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában