Megnyitotta kapuit a 31. Farmer Expo!

Több mint 330 kiállítóval, 17 ezer négyzetméteren várja látogatóit a 31. Farmer Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeri Szakkiállítás és a 17. Hortico Zöldség-Gyümölcs Kertészeti Szakkiállítás augusztus 17. és 20. között. Ezúttal is, immár harmincadik alkalommal a Debreceni Egyetem Böszörményi Campusa ad otthont a hazai agrárium nagy múltú rendezvényének.  

– Immár 31 éve gyűlik össze az agrárium színe-java Debrecenben, hogy együtt ünnepeljen, együtt gondolkodjon és beszéljen az aktuális problémákról. Ez a rendezvény jó alkalom arra, hogy megmutassuk egymásnak az újdonságokat, átadjuk tapasztalatainkat és bemutassuk merre is tartunk, merre tart a világ – fogalmazott köszöntőjében Vaszkó László kiállításigazgató. Elmondta, a négynapos expo ideje alatt minden olyan téma szóba fog kerülni a programokon, előadásokon, amelyek fontosak a gazdák életben maradásához. A világ farmereinek legkorszerűbb technológiai megoldásai, a magyar állatállomány színe-java is megjelenik a rendezvényen. – Úgy gondolom, ha a gazdák elveszítik optimizmusukat, nem vetnek, vagy ha nem gondozzák és etetik állataikat, akkor az emberiségnek vége – hangsúlyozta. 

Az összefogás a problémák megoldásának alapja 

– Az első és legfontosabb dolog az, hogy soha nem szabad elfelejtenünk, a munkát az ember végzi, az áldást pedig Isten adja, de ez utóbbihoz szükség van arra, hogy a munkát elvégezzük még a legnehezebb, legreménytelenebb körülmények között is – mondta ünnepi beszédében Nagy István agrárminiszter. Hangsúlyozta, a legnehezebb körülmények között, a kilátástalanságból és reménytelenségből is előnyt kell kovácsolnia a gazdatársadalomnak, hogy legyen remény egy jobb holnapra, eredményesebb évekre. Beszélt arról is, hogy az agráriumot érő problémákból egyesek politikai előnyt próbálnak kovácsolni rémhírek terjesztésével, amivel nem az összefogást, hanem a széthúzást hirdetik a gazdák és a társadalom tagjai között. – Az elmúlt két év a koronavírus-járvány szorításában telt. Akkor nem gondoltuk, hogy az agráriumot érő nehézségek még erősebbek lesznek. A gazdák kitartása, akaratereje példás. A munkaerőhiány, az áremelkedések, az aszály, a háború, az emelkedő energiaárak ellenére is kitartanak, amelyért köszönet jár nekik – tette hozzá. 

– Számos nehézséggel néz szembe jelenleg a mezőgazdaság, gazdasági válsággal, háborúval és soha nem látott mértékű aszállyal. A mostani helyzettel számtalan probléma került fókuszba, köztük a vízgazdálkodás és az öntözés megoldása – mutatott rá Papp László, Debrecen polgármestere. Mint elmondta, az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági területe a Hajdúságban található. Debrecenben mintegy 15 ezren dolgoznak az agráriumban. – Debrecen vízfelhasználása a '80-as években volt a csúcsra járatva. Akkor a napi vízfelhasználás 90 ezer liter volt, manapság ez 40 ezer környékén van. Ha a tervezett ipari létesítmények elkészülnek és megkezdik működésüket, akkor sem fogják meghaladni a '80-as évekbeli mértéket. Tehát a város vízgazdálkodása stabil, de természetesen mindig van lehetőség az előrelépésre – mutatott rá a városvezető. Utolsó mondatával a Civaqua-programra utalt, amelynek első üteme már elkezdődött és várhatóan 2023-ban el is készül.

A Magyarok Kenyere program a Kárpát-medence gazdáinak önzetlen összefogása. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke elmondta: a tavalyi évben mintegy 1100 tonna búza gyűlt össze a rászorulók számára, idén várhatóan ennél kevesebb lesz, azonban az adakozók száma növekedett.

– A magyar gazdák lelkéből fakad ez a kezdeményezés. Nemcsak azt az érzést adja számunkra, hogy együtt vagyunk, hanem azt is, hogy felelősek vagyunk egymásért. Eddig legalább 100 ezer magyarhoz jutott el ebből az adományból. Ez közel 7 ezer adományozó és 500 résztvevő szervezet közreműködéséből valósulhatott meg – emelte ki. Hozzátette, hogy az idei kárpátaljai összeöntésen a háború és az aszály nehézségei ellenére több adományt tudtak összegyűjteni, mint korábban. Jakab István mindezek mellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a körülményekhez nemcsak alkalmazkodnia kell az agráriumnak, de minden érintett érdeke az, hogy a problémákra megoldások is megszülessenek.  

Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke beszédében elmondta: a szervezet céljai és legfontosabb feladatai között szerepel, hogy felhangosítsák, tolmácsolják a döntéshozók felé a gazdák álláspontjait, kéréseit.

– fogalmazott a NAK megyei elnöke.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja a Tiszántúl és az ország egyik legnagyobb agrárseregszemléjeként jellemezte a rendezvényt. Mint elmondta, a mintegy 170 éves debreceni mezőgazdasági felsőoktatás számára továbbra is fontos az innovatív megoldások kidolgozása, a tudásátadás és a szoros együttműködés a gazdákkal. – A feladat adott: megoldást kell találni többek között a vízellátásra és a hatékonyság növelésére – hangsúlyozta.

A megnyitó alkalmával a Farmer Expo elismeréseit is átadták. Termékdíjat kapott a Bentley Labor Kft., a Dilaco Lighting Kft., az Evi Pfarming Kft. és a Hortivo Dél-Alföldi Kertészetek Szövetkezete. A legtöbbet kiállítók között köszöntötték a Bos-Genetic Kft.-t, a Mester Good cégcsoportot, a Baromfi Klub Kft.-t, a Magyar Állattenyésztők Szövetséget, a Baromfi Coop Kft.-t, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát és az eddig harminc alkalommal jelenlévő Civita-Food Kft.-t. A különdíjas az Ádám és Társa Kft., Harangi Sándor hajdúszoboszlói gazdálkodó és a Dél-Alföldi Kertészetek Szövetkezete lett.  

BS