Debreceni Egyetem

2022.08.25. 15:07

Debrecen igazán „otthon van” az űrben is

A cívisvárosban az 1970-es évek óta folynak űrkutatással kapcsolatos vizsgálatok.

Forrás: Czinege Melinda

– Debrecen komoly tudományos és ipari képességekkel bír, szerepe már most is nagyon fontos a hazai űrkutatásban; az Atomki a kutatóhálózat egyik sarokköve, a sugárzásvédelem és -mérés egyik legfontosabb műhelye – jelentette ki Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos csütörtökön az intézményben. Az Európai Űrügynökség (European Space Agency – ESA) 4 fős delegációt küldött Magyarországra, akik egy napot a cívisvárosban töltöttek, ahol a Debreceni Egyetem és az Atomki – utóbbi házigazdaként – bemutatta az űrkutatáshoz, a világegyetem megismeréséhez kapcsolódó kutatásait és eszközparkját, valamint egyeztettek az együttműködési lehetőségekről. – Több mint 75 évre tekint vissza a magyar űrkutatás, folytatása a következő években Debrecen szerepével mindenképpen hangsúlyosan jelenik meg – tette hozzá Ferencz Orsolya.

– Ma az ESA megismerkedik a debreceni űrkutatással; a cél, hogy találjuk meg azokat az együttműködési formákat, területeket, ahol a fejlesztéseket közösen tudjuk végezni – mondta el Dombrádi Zsolt, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Atommagkutató Intézet igazgatója. – Az Atomki eddig is részt vett az ESA űrkutatásában, ezen belül a Horizon projektben aktív. Az űrbe nem megyünk fel, az űrt hozzuk le a laboratóriumunkba: tudunk hideget, vákuumot, sugárzási helyet biztosítani, hogy az űrben zajló eseményeket földi körülmények közt szimuláljuk. Olyan laboratóriumot is kialakítottunk, ahol a csillagokban zajló energiatermelési folyamatok, illetve az űrkémia területén kutatási lehetőséget adunk más európai intézmények számára – adott betekintést munkájukba az Atomki vezetője.

Mint mondta, a hazai űrstratégiában a rájuk háruló feladat annak a sugárzási térnek a biztosítása, mely révén megvalósulhat az űrbe küldendő objektumok sugárterhelésnek tesztelése, illetve űrfizikai, űrkémiai, űrbiológiai folyamatok vizsgálata.

– A Debreceni Egyetemen már az 1970-es évek óta folynak űrkutatással kapcsolatos vizsgálatok. Az utóbbi néhány évben megalakult a DE-SPACE program, ami számos, ezen a területen dolgozó csoportot fog össze – idézte fel Csernoch László, a DE tudományos rektorhelyettese. Hangsúlyozta: nemzetközi szinten is együttműködnek az űrkutatás, illetve az űrből származó információk feldolgozásának és hasznosításának terén. Az újabb magyar űrhajós űrbe juttatása kapcsán nagyon sok vizsgálat folyik arról, milyen káros hatások érik az űrben tartózkodó személyeket, illetve hogyan lehet ezekre felkészülni, ezeket kivédeni.

Forrás: Czinege Melinda

– A kutatások mellett képzés is indul. Megalakult az UNI-SPACE konzorcium 17 hazai egyetem részvételével: ez olyan képzési portfoliót kínál idéntől magyarul, a tervek szerint jövőre angolul is; ahol azok, akik bármilyen formában az űrben történő misszió, az oda küldeni kívánt eszközök kapcsán, vagy az ESA-nál, NASA-nál Magyarországot képviselni kívánják, meg tudják szerezni a szükséges információkat a természet-, a társadalom-, az egészségtudomány területén – mondta.

– Magyarország 2018-ban új fokozatra váltott az űrkutatás az ezzel kapcsolatos, különösen a nemzetközi űrtevékenység területén, a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alatt. 2021-ben fogadta el a kormány Magyarország Űrstratégiáját, ezzel hiányt pótolt, hiszen az ESA teljes jogú tagjaként ez szükséges volt. Az Űrstratégia nyilvános – közölte Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos (https://space.kormany.hu/magyarorszag-urstrategiajaa szerk.).

– Meggyőződésünk szerint rendkívül fontos az űrszektor, ahol nagyon komplex, az emberiség tevékenységének, a civilizációnak az alapját képező gazdasági, ipari, biztonságpolitikai jelentőségű kérdésekről van szó. Ezért komoly zászlóshajó-projektekben jelöltük ki azokat az irányokat, ahol a magyar űrszektort fejleszteni kívánjuk. Ebben elsődleges és legfontosabb partnerünk az ESA, és az EU által is nagy jelentőségel bíró űrprogramokban részt kívánunk venni – mondta. – Ezekben, mint például a Hungarian to Orbit (HUNOR) keretében 2024-ben egy amerikai vállalattal a nemzetközi űrállomásra küldendő újabb magyar kutató űrhajós projektben Debrecen részt vesz. A továbbiakban is azt szeretnénk elérni, hogy mind a földi mérési képességeinkben, mind az űrprogramjainknak a tudományos és technikai hátterében Debrecen képességeit növeljük – tette hozzá.

Marcos Bavdaz, az ESA egyik részlegének képviselője arról beszélt, hogy elsősorban technológiai előkészítéssel foglalkoznak, ugyanis az űrkutatásban 10-20 évre kell ahhoz előre gondolkodni, hogy a kutatások végül meghozzák a gyakorlati eredményeiket.

– Célunk és elvárásaink a mostani látogatással kapcsolatban feltérképezni azokat a lehetőségeket és eszközöket, amit az itteni kutatóintézet és egyetem biztosíthat. Hiszen ez a közös munka vihet előre azon az úton, aminek a végén igazán az emberiség által képviselt legmagasabb szintű űrkutatási eredményeket elérhetjük – mondta.

Csernoch László kifejtette, hogy a DE alapvetően négy területen kapcsolódik az űrprogramokhoz. Az egészségtudomány terén azt vizsgálják, milyen változások következnek be az emberi szervezetben hosszú űrutazás során. Egy másik területen – különösen szorosan együttdolgozva az Atomkival – azt, hogy a sugárzás hatására milyen változások következnek be az elektronikai eszközökben. Továbbá, a földön lévő eseményekről az űrben begyűjtött nagy mennyiségű információt, képeket analizálják; példaként említette, hogy a mostani szárazsággal kapcsolatos adatokat az űrből nézve könnyebb megérteni és feldolgozni.

Végül, azzal is foglalkoznak,  hogyan lehet az űrbe felküldött eszközöket megvédeni a sugárzástól.

Az UNI-SPACE egyedülálló kezdeményezéseként most induló szakirányú, 3 féléves képzésre szeptember 2-ig lehet jelentkezni, nagy érdeklődés látszik. – A DE a programon belül az egészségtudományért felel, innovatív táplálkozás és űregészségtudomány szakembereket kívánunk képezni. Eddig 9 jelentkezőnk van, de nem nagy tömeget akarunk beiskolázni, megfelelő előképzettség kell. Például lesz egy rész, ahol azzal foglalkoznak majd, hogyan lehet a földről megvalósítani egy beteg kezelését az űrben. Ugyanakkor olyan ismereteket is átadunk többek közt az űrhajósok táplálása kapcsán, amelyek itt a földön is jól bekapcsolhatók a mindennapi táplálkozástudományi kérdésekbe – tudatta Csernoch László.

SzT
 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában