A nagyhegyeseik összefogtak, amikor kellett

Főzőversennyel és színes programokkal telt a születésnap, a nap nyitányán Bajusz Istvánné polgármester beszédében elsőként Szent István munkásságát, majd Nagyhegyes elmúlt hét évtizedét elevenítette fel. Felidézte, a szétszórt tanyavilágban élőknek mindennapos gondot jelentett minden, ami a könnyebb, jobb élethez kellett. Az 1949-ben kormányrendelettel létrehozott Tanyai Tanács feladata volt annak vizsgálata, hol, milyen feltételek mellett lehet tanyaközpontokat kialakítani. 

– osztotta meg az ünneplő közösséggel a polgármester. 1952-re száz lakóházzal, hét utcával indult meg az élet Nagyhegyesen. A település minden utcája átjárható, vonalzóval, íróasztal mellett rajzolták meg. Az induláskor egy négy tantermes iskola, orvosi rendelő, gyógyszertár, vegyesbolt és egy pici posta volt itt, így végre nem kellett mindenért Debrecenbe, Hajdúszoboszlóra, Balmazújvárosra menni. – A község névadása és beiktatása után megindult az élet, az első tanácsülést megtartották, családok fokozatosan költöztek be az egyformára épített házakba és nagyon boldogok voltak. A falut, amiből mára egy szép, szívünknek kedves település, egy kis ékszerdoboz lett, most 1051 lakóházban 1922 ember lakja. Olyan emberek, akiket a szépítés, a jobbítás szándéka vezérel, akik összefogtak, amikor kellett – méltatta a helyieket Bajusz Istvánné.

Az elmúlt évtizedek fejlődéséről is szót ejtett, számos infrastrukturális fejlesztés ment végbe, többek között az önkormányzat saját forrásból építtetett óvodát, iskolát, de van már egészségcentrum, idősek háza, vendégház, sportcentrum is a településen, valamint kerékpárutat építettek Hajdúszoboszlóig és Balmazújvárosig, valamint Debrecen felé a közigazgatási határig. 

– Vannak láthatatlan javaink: az egymás iránt érzett szeretet és bizalom – vallja. A jövőre is kitért, már megkezdődött a Kráter-tóhoz vezető 4 kilométeres út felújítása, bölcsőde építését kezdhetik meg ősszel, épül egy új piac is, valamint kerékpáros pihenőt alakítanának ki. Az pedig még a jövő zenéje, hogy vajon álom marad-e az elepi kerékpárút és a kétmedencés fürdő építése.

Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke nem érkezett üres kézzel a kerek születésnap ünneplésére, emléklapot, a Hajdú-Bihar megyét megformáló kirakót és a Bocskai kori szablya hiteles másolatát adta át Bajusz Istvánnénak. Kirakót Bodó Sándor országgyűlési képviselő is kapott, aki köszöntő beszédéjében többek között arról beszélt, az ilyen jeles alkalomkor természetes, hogy számot vetünk. Mind mondta, talán egy kicsit könnyebb Nagyhegyesen, de nem magától, hanem a 70 év munkája révén. – Lehet, hogy van a környéken olyan település, ahol egy kicsit nehezebb, nincsenek meg azok a feltételrendszerek, amelyek itt elérhetők, de lehetséges, hogy azt a munkát és anyagi javakat sem tették be, mint amit Nagyhegyesen. A közösség ereje mindig meghozza a gyümölcsét. Sok minden kell ahhoz, hogy sikeres legyen egy közösség, de a helyiek akarata nélkül nem megy – véli a képviselő.

Az ünnepi alkalmon adták át a Nagyhegyesért kitüntetéseket is: az emlékérmet és a jelvényt Győrfi Péterné vehette át, aki közel négy évtizedig tanítónőként, majd nyugdíjasként is a település közösségi életének aktív résztvevője és szervezője.

Kiss Dóra