Rehabilitációs tanya

2022.07.04. 20:00

Nem a Ritz Hotel, de a legjobb, amit egy hajléktalan ember kívánhat

Megnéztük, milyen az élet az ondódi rehabilitációs tanyán.

Forrás: Kiss Annamarie

Meglátogattuk a Debrecen melletti, Kádár dűlőn található rehabilitációs tanyát. A ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kht. által üzemeltetett intézmény telkén megérkezésünkkor éppen zajlottak a kerti munkák. A kétszintes épület éjjeli menedékhelyként jelenleg 26 fő befogadására alkalmas, ebből hárman egyszerűsített foglalkoztatás keretében kapnak munkalehetőséget, amivel némi jövedelemre tehetnek szert.

– A rehabilitációs tanya 1999-ben átmeneti szállóként kezdett működni, akkoriban kétéves időtartamra vehették igénybe a fedél nélküliek. Két évvel később egy seprűkötő műhelyet építettek, ahol a tanya lakói mellett külsős munkavállalókat is foglalkoztattak. Néhány év múlva egy pályázat elnyerését követően felújították a főépület tetőterét, így a további 11 férőhely kialakításával jött létre a jelenlegi, 26 fő befogadására alkalmas intézmény – tudtuk meg Miklósi Attilától. A rehabilitációs tanya intézményvezetője – aki kronológiailag is felvázolta a tanya történetét – elmondta, 2007-ben már felmerült a gondolat, hogy az 5700 négyzetméteres, sokáig parlagon álló, egyébként kiváló termőtalajú földterület adottságait ki kellene használni. Kezdetnek 90 meggyfával ültették be az intézmény körüli kertet, azonban az eredeti terv megvalósítása 2014-ig váratott magára. Ekkor a Hajléktalanokért Közalapítvány pályázati forrása lehetővé tette három fő egyszerűsített foglalkoztatását. A pályázatból vetőmagvak, valamint a gazdálkodáshoz szükséges növényvédő szerek beszerzését is meg tudták oldani.

Miklósi Attila
Forrás: Kiss Annamarie

A foglalkoztatás motorja

Miklósi Attila szerint a gazdaság nem jöhetett volna létre Görög Ferencné Marika elhivatott munkája nélkül. A mezőgazdász családból származó, foglalkoztatás-szervezőként dolgozó hölgy tanította be a tanyán élő embereket, akik a mezőgazdasági munkáért cserébe a mindenkori minimálbér 85 százalékát kapják. A 11 hónapig tartó, egyszerűsített foglalkoztatás a téli időszakot is magában foglalja. Ezekben a hidegebb hónapokban üvegházas gazdálkodással tudják a palánták magról való nevelését elkezdeni.

– Augusztusban és szeptemberben zajlik a termények betakarítása. A rotálást ősszel és tavasszal is elvégezzük, hogy némileg fellazuljon a föld, különben beletörne az eke. Novemberben fát ültetünk, márciusban pedig megkezdjük a tavaszi munkákat – meséli Görögné Marika, aki odaadó hozzáállásával 2015-ben kiérdemelte az év szociális munkásának járó „Felkai Béla-díjat”. Őt tartják a tanyán a foglalkoztatás motorjának. Nemcsak a feladatokat osztja ki: ugyanúgy részt vesz a kapálásban és a gyomlálásban is. A hölgy szerényen csak annyit mondott: ért a gazdálkodáshoz, egyszerű, parasztcsaládból származik.

– Olyan embereket válogattunk be a programba, akiken láttuk, hogy valamelyest értenek a kertészkedéshez. Egyikük OKJ-s kertész képesítéssel is rendelkezik. Jelenleg mindhárom emberünk önállóan tud dolgozni, az elmúlt hét év 30 dolgozója közül elmondhatjuk, ők a legjobbak – tette hozzá.

Forrás: Kiss Annamarie

– A tanya gazdasága lassú léptekben, de folyamatosan fejlődött. Kezdetben rotációs kapát és kéziszerszámot sikerült beszerezni, majd két fűkaszát, tömlőket, amelyekkel a termények öntözését folyamatosan tudjuk biztosítani. Ehhez fúrt kútra is szükség volt, mivel a vezetékes vízzel való öntözés jelentősen megnövelte volna a költségeket – folytatta Miklósi Attila. Hozzátette, a gazdaság növekvő terméshozama a tanya környezetének érdeklődését is felkeltette. A terményeket idővel nemcsak a vadállatoktól kellett megvédeni, hanem az emberektől is. Az őzek és a nyulak mellett előfordult, hogy csavargók is rájártak a termésre, ezért a kerítésépítés szükségszerűvé vált. Azóta biztonságban tudják a kert terméseit, amelyekből a szállón élők számára főznek. Így kerül friss paradicsom, burgonya, répa és barack is a konyhaasztalra. Az itt élő hajléktalan emberek naponta egyszer melegételt is kapnak. Éjjeli menedékhelyként a szálló gondozói 24 órás szolgálatot látnak el, számos problémát azonnal tudnak orvosolni, és szükség esetén értesítik a mentőket.

Helyszíni látogatásunk során azt tapasztaltuk, hogy a rehabilitációs tanya meglepően jó állapotban van: sokkal inkább hasonlít egy szociális otthonra, mint hajléktalanszállóra. Az intézményvezető szerint ugyan nem a Ritz Hotel, de a lakók igyekeznek rendben tartani, így a higiéniára nem lehet panasz. A házirend értelmében alkoholos befolyásoltság alatt be sem lehet lépni a szállóra, ennek ellenőrzését alkoholszondával rendszeresen végzik. A lakók törekednek is a szabályok betartására, hiszen jól tudják: a tanyára nehéz bejutni, úgymond „várólistás”, ezért igyekeznek nem eljátszani a bizalmat. Ennek ellenére a tanyán folyamatosan változik a lakóközösség összetétele. Miklósi Attila azt vallja, aki el akar menni, mert jobb életkörülményt tud biztosítani magának, az bármikor megteheti. Hozzátette, előfordul azonban, hogy a lakók túlságosan is megszeretik a szállót. Holott a cél nem az itt élők marasztalása, sokkal inkább arra törekszenek az itt dolgozók, hogy a lakókat az önálló életvitelhez való visszatérésre ösztönözzék.

Szociális dolgozóként 19 éve látja át a szálló működését. Elmondása szerint korábban a lakók harmadának sikerült albérletet találni vagy párkapcsolat útján továbblépni. Mára a kitörés mindössze 10 százalékuknak sikerül. Ők azonban ritkán jutnak tovább a másodlagos munkaerőpiacnál, ahol betanított és segédmunkát végeznek, leginkább alkalmi jelleggel. Sajnálatosan akad, aki nem önszántából hagyja el a szállót. Évente néhány alkalommal előfordul, hogy a súlyos betegségek végstádiumában lévőknek már nem adatik meg a jobb élet lehetősége. Az intézményvezető úgy látja, az utóbbi években az átlagéletkor növekedése általánosságban megfigyelhető a hajléktalan emberek körében. Jelenleg a tanyán főként 65-67 év közöttieket láthattunk.

– A hajléktalanná válás többlépcsős folyamat. De a szenvedélybetegség számos esetben jelen van a háttérben. Az alkohol-, gyógyszer- vagy drogfüggőség vagy ezek kombinációja általában ott szerepel az okok között. Ehhez társulhat még párkapcsolati krízis is, illetve ritkán a lakásmaffia áldozatai is megjelennek a szállón menedéket keresők sorában – mondta Miklósi Attila. A tanyán akad, aki válás után hagyta el otthonát, hogy a felesége és a gyerekei megtarthassák az ingatlant. Természetesen van, aki bevallottan alkoholista volt, de mára megtalálta a rendes életet a szálláson. Sorsokat, történeteket osztanak meg a lakók egymással, miközben az elpergett évek emlékeibe kapaszkodnak.

Hajnal László 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában