Kárpátalja sokoldalú múltja és jelenkori története tárul elénk

Kárpátalja története örökség és kihívások címmel jelent meg monográfia tavaly év végén a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RFKMF) gondozásában. Kárpátalja történetét az őskortól a jelenkorig bemutató kötetet pénteken, a debreceni Learning Centerben mutatták be.

A délelőtti konferencián elhangzott: a kötet szerzői és a kiadó intézmény számos területen, hosszú évek óta együttműködik a Debreceni Egyetemmel. Az egyes fejezetek írói a kárpátaljai magyar tudományos élet legkiválóbb szakemberei.

– Ez a mostani alkalom jóval több egy egyszerű könyvbemutatónál. Szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen a Debreceni Egyetemnek hosszú évekre visszanyúló kapcsolata van a kárpátaljai intézményekkel, köztük a beregszászi magyar főiskolával. Ez a mai egy remek alkalom, hogy két évnyi pandémia után újra személyesen találkozzunk – mondta köszöntőjében Bartha Elek, a DE oktatási rektorhelyettese. Kiemelte, hogy ehhez hasonló kötet korábban még nem jelent meg; a tudomány területén fehér foltnak számított eddig Kárpátalja történelmének ilyen mély feldolgozása. – Ez a közel 800 oldalas könyv jól mutatja, hogy milyen magas fokú tudományos munka folyik Kárpátalján – tette hozzá a professzor.

– A kötet olyanok írták, akik részesei voltak – különösen az elmúlt 30 év eseményeinek – és nem csak a nemzetközi szakirodalomból, hanem helyi forrásokból is tudtak táplálkozni – mondta beszédében Orosz Ildikó, a II. RFKMF elnöke. Kiemelte, a könyv megírása nem volt egyszerű feladat, hiszen folyamatosan próbálják távol tartani őket a témától.  – Sok mindent nem érzékel az a diák, aki a médiában vagy a megjelent kutatásokban találkozik a témával, hiszen a levéltárakba, könyvekbe szelekció alapján kerülnek be az anyagok – mutatott rá. A szakember hozzátette: egy olyan anyag készült, amelyet a főiskola munkatársai készítettek, és amely bemutatja hogyan is látják ők Kárpátalját és annak örökségét.  

Jávor András, a DE rektori főtanácsadója felidézte: a 80-as évek végégi szigorú szabályok szerint lehetett csak Kárpátaljára utazni. – Ahogy a rendszerváltást követően többször is kilátogattunk, láttuk milyen szépen fejlődik a térség. Azt viszont nem láttuk még akkor, hogy milyen komoly harcok vannak e mögött a magyarság részéről a megmaradásért. Ez a kötet azért is értékes, mert megörökíti az utókornak azt, hogy Kárpátalján mindig is volt, van és lesz értékőrzés és értékteremtés – fogalmazott.

BS