Újra a város ékköve lesz az Aranybika

• Rövidesen megújulhat az Aranybika épülettömb. A szocializmusban felhúzott, rendkívül rossz állapotú szárnyat elbontják, a helyén a Mathias Corvinus Collegium (MCC) oktatási és tehetséggondozási programjának otthont adó új épületrész állhat majd. 
• Ezt követően megtörténik az Aranybika műemléki rekonstrukciója és felújítása.
• A program a debreceniek bevonásával zajlik, a bírálóbizottság tagja lesz a város polgármestere és főépítésze is.
• A nagyközönség már nyár végén megismerheti a nyertes pályaművet, amelyről a szakma legjelesebb képviselőiből álló bírálóbizottság dönt majd. 
• Az MCC biztosítja az átláthatóságot: a vonatkozó hazai és európai uniós közzétételi jogszabályoknak teljeskörűen megfelelve kiírt tervpályázatra 2022. július 15-ig lehet benyújtani a pályaműveket.

Városképbe illeszkedő Aranybika

A Mathias Corvinus Collegium célja, hogy az Aranybika Szálló ismét a város egyik ékköve lehessen: a rendkívül rossz állapotú szárny helyett az MCC egy olyan korszerű oktatási központ megépítését tervezi, mely tömegében, léptékében illeszkedik a meglévő Aranybika Szálló szecessziós épületrészhez, valamint a debreceni történeti környezethez. Az egykori szálló eredeti épülete pedig teljes körű, műemléki felújításon esik majd át. A beruházásnak köszönhetően egy, a 21. századi elvárásoknak megfelelő, az MCC oktatási programjainak befogadására alkalmas, új épületrész jön létre.

A tervek szerint a városképbe illeszkedő Aranybika ékesíti majd a Piac utcát. Az MCC Debrecen városát is bevonja a tervezésbe. A tervpályázat bírálóbizottságának tagjai: Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke; Erhardt Gábor Ybl Miklós-díjas építész; Szalay Tihamér Ybl-Miklós díjas építész tervező; Prof. dr. habil Krähling János, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék vezetője; Dévényi Sándor, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész; Kálmán Ernő Pro Architectura-díjas és Ybl Miklós-díjas építész; Benedek Dóra okleveles építészmérnök; Kelemen Zsolt okleveles építészmérnök; dr. Papp László, Debrecen polgármestere és Gábor István, Debrecen főépítésze.

Az Aranybika rekonstrukciójával az alapítvány törekvése nemcsak az, hogy új központ jöhessen létre, hanem az átfogó műemléki rekonstrukcióval az értékmentés is, továbbá a teljes Aranybika tömb körüli közterület újragondolásával és egy intenzív közterületi zöldfelület létrehozásával a tömbbelső revitalizációja is.  

Tervpályázati kiírás

Az alapítvány komplex urbanisztikai és építészeti tervpályázatot írt ki a debreceni Aranybika Szálló teljes körű felújításának, átalakításának és bővítésének megtervezésére. Mindez magába foglalja az ingatlan körüli (magán- és köz-) terület környezetrendezését, rekonstrukcióját és új funkciókkal történő bővítését. Az Aranybika Szálló épületének műemléki rekonstrukciója és az 1973–76 között felhúzott szárny helyén épülő új rész nem függetleníthető sem szűken, sem tágan vett környezetétől.

Orbán Balázs a tervpályázattal kapcsolatban korábban hangsúlyozta, komplex építészeti feladatot kell teljesíteniük a pályázóknak: újra kell gondolniuk a szocializmusban épült részt, rekonstruálni és felújítani szükséges a történelmi szárnyat, és meg kell teremteni a harmonikus kapcsolatot a várossal, a környező épületekkel és terekkel.