Előadás

2022.05.13. 19:11

Több szempontból is úttörő magyar házaspárról meséltek a Debreceni Református Kollégiumban

Cserepkáék küldetésnek tekintették életüket.

Balról: Petrik Károly feleségével, Hajnalkával és Győri József, a Református Kollégium Gimnáziumának nyugdíjas igazgatója | Forrás: Dandé Melinda

Balról: Petrik Károly feleségével, Hajnalkával és Győri József, a Református Kollégium Gimnáziumának nyugdíjas igazgatója | Forrás: Dandé Melinda

„Eszközül a Teremtő kezében” címmel izgalmas, lélekfelemelő és a mély hitről tanúságot tevő előadást tartottak a Bolíviában missziós szolgálatot teljesítő orvos-lelkész Cserepka házaspár életéről a Debreceni Református Kollégium Dísztermében.

Az alkalmat a Nagytemplomi Gyülekezet Missziói Bizottsága szervezte. A beszélgetést Győri József, a Református Kollégium Gimnáziumának nyugdíjas igazgatója, a Nagytemplomi Gyülekezet presbitere vezette le, a házaspárról pedig Petrik Károly közeli rokon tartott beszámolót.

Cserepka János magyar baptista lelkipásztor volt, aki feleségével, a székelyföldi dr. Ilonka Margit orvosnővel arra szentelték életüket, hogy missziós küldetést teljesítsenek Bolíviában.

„Neked adom a sötétség kincseit…” Ézsaiási ige indította meg Jánosban a missziós küldetés tudatát, hogy segíteni kell másokon, akik mély szegénységben, tudatlanságban, civilizálatlanul élnek. Margit doktornő mindenben támogatta őt, és így, két örökbe fogadott gyerekükkel közösen utaztak ki Bolíviába Kanadából, először 1963-ban Cochabambába. Nyolc hónapos felkészítő tanfolyamra jártak a nyelvtanulás miatt, négy évet töltöttek akkor kint. Az idő alatt megvásároltak egy félig kész házat, melyből megépítették a Bethesda kórházat. Gyógyító és lelki munkát végeztek, János volt a mentős, sofőr, a gazdaságvezető, aki a kígyómarás specialistája lett: Dél-Amerikában az ő módszerét tanították, és a katonaság is tőle kért segítséget. Margitka fiatal lányokat tanított be nővéri szolgálatra. Egy magyar mérnök segítette őket, a kórházba bevezette a vizet és az áramot, addig gyertya és petróleumlámpa mellett rendeltek, műtöttek.

A pihenés időszaka jött ezután, prezentációkat tartottak, majd 1968-ban újra kiutaztak Chaparbéba, szintén bolíviai területre, 9 esztendőre. Kórházhajót hoztak létre, melyet az előadásaik során összegyűlt pénzből építettek. Ekkor ismerkedtek meg a Yura néppel, akik az őserdő legmélyén laktak, még jegyezve sem voltak hivatalosan az államban.  A nehéz körülmények között néhány őslakosból gyülekezet jött létre.

Legutolsó útjuk 1979-től 1983-ig tartott Yacuiba és Kamiba. Imaházat, orvosi rendelőt létesítettek, melyek a mai napig működnek. Borzasztó szegénységben élt az ottani Mataco törzs népe. Margitka doktornő bevezette a hölgyeket a főzés tudományába, János pedig a mindennapi praktikus tevékenységre tanította a gyerekeket.

A későbbiekben megtudták, egyik fiatal gondozottjukból mérnök lett.

Idősebb éveiket Kanadában, Okanaganban töltötték, de ellátogattak Magyarországra is 1998-ban. Emlékükre Pécsett missziós általános iskolát hoztak létre, valamint épülőfélben van egy iskola Erdélyben is. Két könyv is megjelent róluk, az egyik a bolíviai munkásságukról szól, a másik pedig Cserepka János életéről.

A magyar házaspár egész életútját a hit, a szeretet, a gyógyítás vezérelte egymást támogatva. Munkásságuk példaértékű az egész világ számára, hiszen nehéz sorsú embereken segítettek, akik életét felemelték, sorsukat megváltoztatták. – Egyszerűség és alázat. Az élet egy Isten adta alkalom – ez volt a jelszava Jánosnak, tudtuk meg unokaöccsétől, Petrik Károlytól.

Dandé Melinda

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában