Néhány százezer forinttól a több millióig: a csikók és a képzett lovak iránt is nagy a kereslet Mátán

Hortobágy egyik kincse a mátai ménes, melyhez múlt csütörtökön délelőtt látogattunk el egy kis fotózásra; az laikusként is látszik, hogy a lovak jól érzik itt magukat, nyugodtak, bíznak az emberben, kíváncsian közelítik meg. Még tőlünk, idegenektől sem féltek, a kancás csikók karámjában körénk gyűltek a négylábúak.

A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ménesének fő feladata a nemzeti kincsnek számító nóniuszfajta génmegőrzése és tenyésztése. A lóállomány nagy részét a nóniusz teszi ki, mellette néhány magyar sportló is található. A nóniusz használati tulajdonságairól híres, ezért minden lónak „dolgoznia” kell valamit; csikós alatt, pusztakocsiban, vendéget lovagoltat vagy sportol. Amelyiket nem tudják így hasznosítani, vagy nincs szükség rá a tenyésztéshez, azt eladják.

Jelenleg mintegy 240-250 lovuk van, nagyjából ezt szeretnék tartani, hiszen nem a szám növelése az elsődleges cél, hanem a minőség javítása és a megfelelő genetika fenntartása.

– Évi 30-40 csikó születik, idén eddig 32, jövőre pedig 50 körülire szeretnénk emelni ezt a számot, mert úgy látjuk, a piaci igény a nóniusz iránt növekedett – mondta el Boros Sándor ménesvezető. – Ez egy hagyományos fajta, ezért hagyományos tenyésztéstechnológiát próbálunk életben tartani, így a fedeztetés is természetes módon történik, ez már nagyon kevés helyen van meg – magyarázta.

Negyven dolgozója van a ménesnek, őket kiegészíti néhány külsős szolgáltató, köztük fogathajtó, állatorvos, patkolókovács. A lovakkal foglalkozó emberek nagyon különböző feladatokat látnak el, van lógondozó, csikós, pusztaötös hajtó.

– Szívesen vásárolják tőlünk a választott csikókat, de nagy a kereslet a már munkában lévő, képzett lovak iránt is. Komplett fogatokat szeretnek párban megvenni, mások viszont a hároméves, még nyers, vagyis képzetlen lovakat veszik, akiket aztán új tulajdonosaik a maguk igényei szerint taníttatnak be. Az eladott állatok közel kétharmada belföldre kerül. 

A lovak értékét nehéz meghatározni, nagy a szórás; néhány százezer forint lehet egy választott csikó, míg egy képzett ló akár több milliót is érhet

– mondta Boros Sándor.

Tapasztalatai szerint idén kissé döcögősen indult be a turizmus, most inkább még iskolai osztályok jönnek, majd a tanév végével lesz jelentősebb a forgalom. A nyári szezont kiegészítendő idén télen elkezdték a „nyitott istálló” programot, amikor a sorra születő csikók, bárányok, szürkemarha-borjak megfelelő szakmai vezetéssel megtekinthetők.

Fontos a mátai ménes sportélete is. – Két hatalmas fedeles lovardánk van, ezekben rossz időben és télen is tudunk dolgozni, és versenyeket is megtartunk benne. A pandémia alatt is lebonyolítottuk a versenyeinket, közönség nélkül, ekkor felértékelődtek az online közvetítések – árulta el.

Összesítése alapján tavaly 15 díjugrató versenynapot tartottak 2107 indulóval, rajtengedélyvizsgát 23-an tettek (idén csak mostanáig 37-en). 134 induló volt a fogatversenyeken, a szabadidős gyerekversenyeken 153 induló 2021-ben.

Két év után ismét megtartják a lovasnapokat július 15-17-én, a szokásos színes programokkal. Az idei rendezvény kuriózuma, hogy – a táncházmozgalom ötvenedik születésnapja alkalmából – a szombati nap nem koncerttel, hanem egy hatalmas táncházzal zárul az élőzenés méneshajtás után. 

SzT