Édes időkapszulák

2022.05.19. 17:30

Mi köze az atomrobbantásokhoz, és mitől lehet kék a méz?

Forrás: Kiss Annamarie

A fenti kérdéseket is megválaszolta a Science Café előadássorozat 101. prezentációja szerda délután a Libri könyvesboltban. Az Édes időkapszulák című előadáson a Debreceni Egyetem doktorandusza, Sajtos Zsófi mutatta be a Környezetanalitikai Kutatócsoporttal végzett eredményeket.

A hosszabb időperiódusra integrált környezeti változások felderítését célzó kutatások alkalmával mézek és méhészeti termékek komplex összetétel-elemzését végezték el. Ez mind élelmiszer-, mind környezetanalitikai szempontból fontos.

De miért is érdekes a méz vizsgálata?

Sajtos Zsófi egy szemléletes példán keresztül bemutatta: amikor 2019-ben a párizsi Notre-Dame-székesegyház tetőszerkezete leégett, a felbecsülhetetlen kár mellett egy akut környezetszennyező hatása is volt. A 18. században felújított szerkezet anyaga ugyanis nagy mennyiségben tartalmazott ólmot. Később kimutatták, hogy a közeli területen található méhekben és az általuk termelt mézben is megnőtt az ólom koncentrációja.

Szintén Franciaországhoz köthető és hasonlóan érdekes a színes mézek esete. A mézek általában sárgás, barnás színűek. Mindössze egyszer fordult elő, hogy piros, kék és sötétzöld mézet találtak. Ez úgy történhetett meg, hogy az adott területen a méhek egy környékbeli édességgyár élelmiszeripari hulladékára kezdtek rájárni. Számukra egyszerűbb volt a cukorkabevonatot elfogyasztani, mint a virágokból szívogatni a nektárt. Az eset humoros volta ellenére jelentős károkat okoztak a méhészeknek, mivel nem eladható, emberi fogyasztásra alkalmatlan mézet állítottak elő.

Nélkülözhetetlen faj

A méznek jelentős gazdasági hatása is van Magyarországon, mivel sokak számára jövedelmet biztosít, valamint jelentős exportbevételt jelent hazánknak. Európai szinten előkelő helyen állunk: másodikak vagyunk méztermelésben. Ezt 50 százalékban a hungarikumnak számító akácméz adja. Mezőgazdasági szempontból amellett, hogy a lakosságot kiváló minőségű, egészséges méhészeti termékekkel látják el, a méhek az ökoszisztéma fenntartásában is fontos szerepet töltenek be: termesztett növényeink háromnegyedének a beporzásáért felelősek.

Így a méhek gyakorlatilag a harmadik legfontosabb háziállatok. 

Kevésbé ismert tény azonban, hogy kiváló bioindikátorok. A mézgyűjtés során ugyanis különböző károsanyagoknak vannak kitéve, melyek – a mézbe bekerülve – később kimutathatóak lesznek, így információval szolgálnak a kaptár körüli hét négyzetkilométeres területről.

Emlék őrzői...

A mézből annak geológiai és a botanikai eredete is kimutatható, anyagszerkezetét befolyásolják a lokális és környezeti hatások, illetve még a közelben ipari tevékenységet végző cég lenyomatát is őrzik.

Sajtos Zsófi és csapata elsőként hazai termelőktől szerzett mézek összehasonlító elemzését végezték el, ahol az ásványianyag-tartalom és az elem szennyezők koncentrációjának meghatározása mellett botanikai, illetve geológiai eredetű kapcsolatokat igyekeztek feltárni a mézek gyűjtési területe és a nektárt adó növényfajok között. Valamint célkitűzésük volt a hosszabb időperiódusra vonatkozó környezeti hatások indikálása, és a mézek eltarthatóságának vizsgálata is.

A 834 termelőktől, múzeumoktól begyűjtött minta nagy része Magyarországról származott, de egy nemzetközi együttműködésnek köszönhetően mintegy 200 amerikai, macedón és albán mézet is sikerült szereznie a kutatóknak. Fontos tudni, hogy a mézek egyedi tulajdonsága, hogy korlátlanul eltarthatóak, így alkalmazhatóak környezeti rekonstrukciós célokra is. A hazai minták gyakorlatilag az egész ország területét, és 1959-től minden évtizedet lefedtek. Így meg tudták vizsgálni többek közt azt is, hogy a mezőgazdasági területek túlhasználtsága megmutatkozik-e a mézek elemtartalmában.

...és elemek hordozói

Az egyik legfontosabb összetevőben, a káliumban nem találtak szignifikáns különbséget a különböző évjáratú mézekben, egy másik makroelem, a bór azonban láthatóan növekvő tendenciát mutatott az évek függvényében. Ez betudható a talaj fizikai, kémiai változásainak, valamint az egyre inkább használatos műtrágyának is. Egy másik érdekesség, hogy a régebbi mézekben sokkal magasabb cinktartalmat mértek, mint a jelenkori mintákban. Ezt indokolhatja, hogy régebben a mézet bádogszerű hordókban tárolták, amiből a méz a savas kémhatása miatt kioldotta a cinket.

A méznek elemileg nem kellene ólmot tartalmaznia, azonban régebbi mintákban – bár elenyésző mértékben, de – fellelhető volt. Ezt a ’90-es évek előtti ólmozott benzin elterjedtsége és az akkoriban Budapesten működő ólomgyár is okozhatta. Az újabb mintákban ez már szépen lecsengett. Szintén különlegesség a napraforgómézek esetében a vastartalom csökkenése az idő előrehaladtával. Ezt a talajok kimerülése vagy a levegő növekvő szén-dioxid-tartalma is indokolhatja.

De mégis mi köze lehet a méheknek az atombomba-robbantásokhoz? Növényi mivoltából adódóan a méz szoros kapcsolatban áll a légköri szén-dioxid radiokarbon-tartalmával. A nukleáris kísérletek idején, az ’50-s években nagymértékben keletkezett egy olyan ritka szénizotóp, ami gyönyörűen kimutatható a régebbi mézekben is. A nemzetközi atomcsend-egyezmény 1963-as aláírásával a kísérletek többnyire megszűntek, ezt pedig a mai kor mézei is jól mutatják. Látható tehát, hogy a mézek nemcsak a jelenkor környezeti állapotának indikátorai, hanem régebbi időkre vonatkozó információt is őriznek.

Tényleg nem romlik meg?

Annak, hogy a méz nem romlik láthatóan, vagy épp nem penészedik, az egyik oka a magas cukor- és az alacsony víztartalom, ami a baktériumokat meggátolja a szaporodásban. De vajon valójában ehető az a méz, amit egy 5500 éves egy piramisban találtak a régészek? Megenné azt valaki? Erre a választ a méz hidroxi-metil-furfurol (HMF) tartalma adja. Ez a cukor bomlása során keletkező vegyület egy egészségügyi határértékhez kötött. Az elemzések során az akácmézekben 5 év elteltével meghaladta ezt a maximális értéket, így hiába nem látható szabad szemmel, de a méz igenis romlandó. Sajtos Zsófi útravaló üzenetként elmondta, nem érdemes túl régi mézet fogyasztani: inkább ajánljuk fel kutatási célra!

Hajnal László

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában