Klímaváltozáshoz alkalmazkodó növényeken dolgozik az elismert agrármérnök

Dr. Kruppa József agrármérnök, a Debreceni Egyetem tanára nemrégiben vehette át a Gábor Dénes-díjat a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében. Idén, a pandémia miatt elmaradt ünnepségeket pótolva, a 2020 és 21. évi elismeréseket adták át. A NOVOFER Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért kuratóriuma az 1989-ben létrehozott, a Nobel-díjas fizikusról elnevezett kitüntetést minden évben olyan magyar kutatóknak, oktatóknak adományozza, akik kiemelkedő innovációval vagy kutatási eredménnyel, illetve a felsőfokú képzésben nyújtott teljesítményükkel járultak hozzá a magyar tudományos-műszaki haladáshoz, az ország fejlődéséhez. Dr. Kruppa József méltatásában a kimagasló hozamú és beltartalmú, országosan termesztett burgonya-, lucerna-, rozs- és tritikálé-fajtáinak megalkotását, a hazai nemesítés oktatási és vállalkozási viszonyainak eredményes megújítását, a vetőmagkultúra önzetlen támogatását emelték ki.

A szakember segített a betűk mögé látni és kifejtette, ő mit tart leglényegibb eredményének. – Pályafutásom alatt mindig igyekeztem a magyar növénynemesítést és -termesztést, élelmiszergazdaságunkat erősíteni, szolgálni. Egyrészt kutatóként új fajták előállításával és az agrotechnika fejlesztésével, oktatóként az oktatás megújításával, elsősorban a vetőmag-gazdálkodási szakmérnök képzéssel Szarvason. Másrészt a kiváló magyar fajták és az igazi magyar vetőmag „jószolgálati nagyköveteként”, amelyek az eredményes és szuverén magyar élelmiszergazdaság nélkülözhetetlen biológiai alapjai. Sikerült megalapítani, majd később sikeres magánnemesítő, vetőmagtermesztő családi vállalkozássá fejleszteni a kisvárdai telephelyű Kruppa-Mag Kutató, Vetőmagtermesztő és Kereskedelmi Kft.-t. Emellett aktív közéleti tevékenységemmel (MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottság, Magyar Növénynemesítők Egyesülete) elsőként készítettem átfogó kimutatást a rendszerváltás után kialakult magánnemesítésről, amelyet azóta is képviselek. Úgy vélem, a magyar növénynemesítés megújítása a magánnemesítés megerősítésével lehetséges – mondta.

A batáta térhódítása

Nevéhez leggyakrabban a Pannónia burgonyafajtát kötik. Ez annyira ellenáll a vírusoknak, leromlásnak, hogy 5-10 évig is visszavethető. Egy kárpátaljai vevője nemrégiben arról számolt be, hogy 11 éve vásárolt tőle legutóbb vetőburgonyát és a magyar átlagtermés kétszeresét gyűjti be minden ősszel. A cég jövőre felhagy e fajta vetőgumóinak forgalmazásával, mert hazánkban – a batáta népszerűsödésével – egyre csökken a burgonyafogyasztás: a két évtizeddel ezelőtti 60 kilogramm/fő/év arány 40 kilogrammra változott napjainkra. Míg száz éve a hazai vetésterület 200 ezer hektár volt, ma 5 ezer – ismertette a díjazott.

A legtöbbünk, sültburgonya-evés közben bizonyára nem gondol bele abba, hogy mennyi munka van abban, hogy a falatnyi sárgálló, sós hasáb eljusson a tányérunkig. Dr. Kruppa József elárulta, hogy egy-egy fajta nemesítési folyamatához 8-15 évre van szükség.

Takarmányt fejlesztenek

A Kft. fejlesztései közül legutóbb, 2019-ben az új Dimenzió tritikálé fajta kapott Állami Elismerést és Növényfajta-oltalmat. Emellett jelenleg lucernanemesítést is folytatnak, melynek eredményeképpen várhatóan ebben az évben kap elismerést a Kopirnyó nevű. Rozsnemesítésük eredményeképpen ősszel jelentenek be 2 új fajtajelöltet. Emellett már közel 10 éve jelentős kapacitást fordítanak gabona (rozs és tritikálé) tömegtakarmány (szilázs) termesztési kísérletekre, amelyek klímaváltozás mellett is eredményes és biztonságos tömegtakarmány termesztést tesznek lehetővé.

Egyetemi emlékek ezrei

Dr. Kruppa Józsefet a jövőbeli tervek megosztása mellett múltidézésre is kértem. A Debreceni Egyetemről így nyilatkozott: Sokat köszönhetek az Alma mater egyetememnek – itt kaptam agrármérnöki diplomát, majd egyetemi doktori címet (summa cum laude) és PhD tudományos fokozatot (summa cum laude) is. Főállású kutatóként, oktatóként is sok hasznos ismeretet és további kapcsolati tőkét szereztem az intézményben. Sok szép élményem fűződik hozzá hallgatóként és kutatóként, tanárként, vezetőként is – nem lenne értelme egyet kiemelni. Mindig más-más élmény jut az eszembe, akárhányszor meglátom a Debreceni Agrártudományi Egyetem (most Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma) főépületét, vagy amikor belépek az intézet területére – tanáraim, vizsgáim, diplomaosztók, tanítványaim, tanulmányutak, előadások, vezetők.

A most itt tanulóknak, a jövő növénynemesítőinek, agrárszakembereinek, azt tanácsolta, olyan munkát vállaljanak, amit szeretnek, és amit éppen csinálnak azt legjobb tudásuk szerint tegyék. Vértezzék fel magukat mindig naprakész elméleti és gyakorlati tudással – így lehetnek sikeresek. Értékteremtők legyenek és ne a könnyű pénz-és vagyonszerzés motiválja őket. Hagyjanak értékes nyomot maguk után. Lehet, ez a hosszabb és küzdelmesebb út, de megéri! Megmaradni tisztának, becsületesnek, félelem nélkül és boldogan élni. 

HaBe