2022.05.15. 20:01
Kilencven éve avatták fel Debrecen egyik legikonikusabb épületét, az egyetempalotát
A díszpark Tisza István nevét viselte, a sugárút Horthy Miklósét.
Forrás: Hapak József
„A legnagyobb és legszebb palotája Debrecennek a magyar királyi Tisza István-egyetem központi épülete” – adta hírül az 1933-as Debreczeni Képes Kalendáriom (DKK) az előző év május 15-én felavatott létesítményről. A tudományok immár tehát 90 éves fellegvárát Korb Flóris tervezte, aki az 1930-as halála miatt nem élhette meg e műve átadását (alkotását Patzó Márton fejezte be.)
A DKK szerint az épület főfrontja 108, mélysége 88 méter, a területe pedig 6200 négyzetméter. A fakultások 250 helyiséget kaptak, míg a könyvtárnak 40-et alakítottak ki. A ma is tiszteletet parancsoló, mégis lélegzetelállítóan gyönyörű palota középpontja a díszudvar, mely 700 négyzetméter alapterületű, 29 méter magas, és kétezren férnek el benne.
„Ebben a pompázó csarnokban folyt le országos ünnepségek közt az egyetem központi épületének ünnepélyes felavatása 1932. május 15-én, pünkösd vasárnapján.” Az eseményen részt vett gróf Klebelsber Kunó nyugalmazott kultuszminiszter is, akinek a nevéhez fűződik a központi egyetem felépítése.
Kilencvenéves lett az egyetempalota
Az avatáson dr. Baltazár Dezső püspök hatalmas beszédben áldotta meg a tudomány új csarnokát. A DKK rámutat: a palota előtt fekszik a 231 méter hosszú és 141 méter széles Tisza István tér, melyet Kertész K. Róbert kultuszminiszteri államtitkár tervezett. A térre nyílik a Horthy Miklós sugárút, s a tükörmedencés parkban áll a négy nagy reformátorunk szobra is.
Végül a medencék bronz-alakjait helyezték ki, mégpedig 1964–65-ben.
Vass Attila