Érkezik a Természettudományi Múzeum, megújul a Kultúrpark – jó kilátások a szakmai napon

A decentralizált és demokratikus kultúra megvalósítása nélkül Debrecen elveszítheti identitását – nevezte meg a két leglényegibb célt a Szentei Tamás hétfőn az Agóra Tudományos Élményközpontban rendezett közművelődési szakmai napon. Az önkormányzat kulturális osztályának vezetője kifejtette, előbbi a kultúrához való hozzáférés esélyének térbeli kiegyenlítését, míg utóbbi az ilyen jellegű szolgáltatások széles körű elérési lehetőségét jelenti.

A Debrecen kulturális fejlesztési modellje 2030-ig című előadásban szólt arról a jövőképet meghatározó tapasztalatsorról, amelyet az Európa Kulturális Fővárosa címért folytatott munka során szereztek kollégáival együtt. Erős műhelymunkára alapoztak 2018-ban, kiléptek az intézmények falai közül, és számos rendezvényen biztosítottak lehetőséget a diskurzusra. Ilyen alkalmakon megfogant ötletek, kritikák sokasága növekedett azóta konkrét programmá.

Így jött létre a fiatal zenészeket támogató könnyűzenei kerekasztal, a középiskolásokat segítő Zenedoboz, az irodalmi kerekasztal, melynek eredménye a Térey Könyvünnep, illetve a Tar Sándor-napok.

A képzőművészekkel folytatott beszélgetések fókuszában az állt, hogy kevés a kiállítóhely, ezért a Széchenyi utca 1. szám alatti ingatlant biztosítják a helyi alkotókat összefogó egyesület számára. Erről májusban tárgyal a közgyűlés. Az épített örökség kerekasztal „köré ülök” pedig egy 500 millió forintból megvalósítható szakmai koncepciót dolgoztak ki; az ehhez kapcsolódó támogatási rendszer meghirdetésére várnak.

A szakember említést tett a nagyberuházásokról, a jövő tavasszal egy országos program, a Színházolimpia keretében nyitó Csokonai Színház nettó 12 milliárd forintos felújításáról; a Csokonai Fórum létrehozásáról, amit nagy kihívásnak nevezett, hiszen több, mint intézmény, egy 21. századi művészeti központ. Kiemelte a Zenede renoválását, a hangversenyközpontot, a Nagyerdei Kultúrpark rekonstrukcióját és azt a hírt, miszerint a Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenbe érkezik. Az Oláh Gábor Utcai Stadion helyén felépülő intézmény akkora hatással lehet a kultúrára, mint a gazdaságra a BMW-gyár.

Új funkciók, régi terek

Az egyre-másra érkező multik hatásaival, a digitális eszközök térnyerésével, a változó kulturális igényekkel lépést kell tartani. Fontos cél, hogy a fiatalokat visszacsábítsák a belvárosba és megszerettessék a központ helyszíneit különböző kulturális aktivitásokkal megtöltve azokat. Szentei Tamás a közösségi terek funkcióbeli újításairól, a Borsos-villáról és a Tímárházról is számot adott. Az utóbbi mögötti egykori szárító például évtizedekig üresen állt, ám a Debreceni Egyetem Műszaki Kara most életet igyekszik vinni bele, oktatási, kutatási célokra használják, s kreatív ipari nyitott műhelyek is kialakulhatnak itt.

Ahogy minden területre, úgy a kulturális fejlődésre is sok tényező hatással van. Elhangzott, az egyik égető probléma, a bérkérdés, egy-egy intézmény, művelődési ház alig tud megfizetni szakembereket – akár egy technikust vagy könyvtárost –, mert a piac elszipkázza előle jelentősebb összegért.

Alvó városrészek ellen

Az osztályvezető hangsúlyozta, a jövő egyetlen útja, hogy a megerősödő civil szervezetek idővel nagyobb felelősséget vállalnak az általuk használt közösségi terekért. Az önkormányzat biztosítja az alapfeltételeket, de az az előremutató, ha minél inkább a civilek veszik át a működtetést.

Zárásként megfogalmazta: Az iparfejlesztés okán rengeteg városrész fog átalakulni, új lakótelepeket létesítenek például a Tócóskertben. Ha nem lépünk időben és nem tervezünk ide közösségi színtereket, akkor ezek olyan alvótelepülésekké válnak, amelyeknél később más társadalmi problémával is szembesülnünk kell.

HaBe