Bodó Sándor: Megvan a maga rendje a nagy volumenű építkezéseknek

A nagy állami szerepvállalások és a Hajdú 5-ös választókerület településeinek fejlesztési lehetőségei is szóba kerültek a Bodó Sándorral készített interjúban. A választásokon magabiztos fölénnyel körzetét megnyerő ország­gyűlési képviselő az elkövetkező években „csak” a megkezdett munkát folytatja, ennek a települések mindennapi fejlesztése mellett része az is, hogy többek között elkészüljön az M4-es autópálya folytatása, megtörténjen a Hajdúszoboszló és Debrecen között a 4-es számú főút négysávosítása, megépüljön a püspökladányi tanuszoda, valamint a birkózócsarnok és a fürdővárosi multifunkcionális rendezvényközpont. 

Mire számíthatunk az elkövetkező négy évben a választókerület 15 településén? 

Amit ígértünk, „csak” azt szeretnénk folytatni, hiszen minden egyes településnek megvannak a fejlesztési elképzelései. Mindenkinek adottak a TOP Plusz és a Vidékfejlesztési operatív program lehetőségei, mozdulnak is benne az önkormányzatok, a Modern kisvárosok programban az első lépések megvoltak, a Magyar falu programban most jönnek ki az eredmények. Szépen pályáztak eddig is a települések, ezt folytatni kell a jövőben is. Ezek mellett vannak nagy állami vállalások: a püspökladányi tanuszoda, az M4 továbbépítése, a hajdúszoboszlói multifunkcionális rendezvényközpont, a 4-es számú főút négysávosítása. Minden településen látható fejlődés lesz a következő időszakban is, ehhez nyilván kellenek a helyi szereplők. Az nagy dolog, hogy minden település minden szavazókörében nyertünk. 

Mind a négy állami vállalás meglesz ebben a ciklusban? 

Meg kell lenniük, minden terv szerint halad. Jelen állás szerint 2023-ra, 2024-re az építkezéseknek kell következniük, persze nem tudjuk, mi fog történni a világban, de jelenleg mindegyikre érvényes a kormányzati támogatás. Ezeknek a projekteknek a tervezésére már nagyon sok pénzt elköltöttünk, ezért is kell folytatni őket. Nyilván most képviselőként újra fel kell frissíteni ezeket a témákat, napirenden tartani, újra el kell látogatnom az illetékes minisztériumokba, meg kell nézni, hogy állunk. De ez a képviselő munkája, bár nem ez a legszebb része, hiszen az a legszebb, amikor a választókkal találkozik az ember. De ha fejlesztéseknél maradunk, például az M4-es autópályánál, nem mindegy, hogy melyik választókerületet érinti még. F. Kovács képviselő úr Karcagon meggyőzően szerepelt, amely nyilván nagyon jól jön nekünk, hiszen az a térség is érdekelt az autópálya folytatásában. A debreceni kollégákkal is kell beszélni, hiszen Hajdú-Bihar ezen része és Debrecen felénk eső része annyira szorosan együtt lélegzik, hogy elengedhetetlen a közös munka.

Számomra különösen örvendetes, hogy a BMW-gyár Debrecennek inkább ezen a részén épül, hiszen könnyebb elérni, belátható távolságon belül van, ez a településeinknek remek lehetőséget jelent. 

A 100-as vasútvonal korszerűsítése már elkészült, de évtizedes tartozás a Püspökladány–Biharkeresztes vasútvonal villamosítása. Még van híja, de haladunk, az pedig látszik, hogy a teherszállítást ilyen üzemanyagárak és ilyen környezetszennyezés mellett egy idő múlva vagy a józan ész fogja korlátozni, vagy az anyagiak. A vasút azonban egy remek alternatívát kínál majd nemcsak az üzleti szektornak, hanem a magánszemélyeknek is. A Püspökladány–Biharkeresztes vasútvonal pedig mégiscsak egy nemzetközi összeköttetést ad. Az összességében elmondható, hogy mind­egyik nagy beruházás fontos. 

A településeken az infrastrukturális fejlesztésekből sohasem lehet elég. Milyen lehetőségeik vannak az önkormányzatoknak? 

Magyar falu programban a kisebb településeink jól pályáztak eddig is, a Modern város program Nádudvar, Kaba és Egyek számára tartogat jó lehetőségeket. A nagyobb városokban is folytatódik a munka, Püspökladányban a birkózócsarnok építése újabb mérföldkőhöz érkezett; az építési területet átvette a kivitelező, ugyanakkor a strandfejlesztés és a tanuszoda építése is napirenden van. Hajdúszoboszlón jelenleg is zajlik a komplex turisztikai fejlesztés, melyben megújul a Mátyás király sétány és a Szent István park egy része, ugyanakkor itt is több projektet visz az önkormányzat. A TOP Pluszban már megvannak az első nyertesek. Itt többek között Ebes 100 millió forintot nyert energetikai fejlesztésre és 261 millió forintot óvoda és bölcsőde bővítésére, Nagyhegyesen is bővíteni kell, itt 300 millió forintot nyert az önkormányzat, míg Hajdúszoboszlón két óvoda korszerűsítésére nyertek 279 millió forintot, Sárrét­udvariban pedig 100 millió forintból építhetnek minibölcsődét. Az látszik, hogy az óvodák és bölcsődék korszerűsítése és építése nem állhat meg, Nádudvaron is 300 millió forintból fejlesztik a Vadvirág Óvodát. De már Földesnek, Kabának, Bárándnak, Szerepnek, Tetétlennek is vannak nyertes pályázataik az első körben. Az iskolák esetében egy­aránt várhatók beruházások, a választókerületben négy állami fenntartású iskola korszerűsítése is tervben van Püspökladányban, Földesen, Szerepen és Hajdúszoboszlón. 

Milyen források állhatnak még rendelkezésre? 

A következő nagy fejezet a TOP Pluszban az Élhető települések kiírás lesz, amiben még több lehetőség nyílik az önkormányzatoknak, mindenki nagyon várja már a forrást a belterületi utak építésére. A Vidékfejlesztési program felhívásai is érkeznek, itt piacok és külterületi utak építésén lesz a hangsúly, az utóbbi esetén első körben már vannak nyertes pályázataink. A gazda­ságélénkítésre irányuló fejlesztések is előttünk állnak, ezen a területen jelenleg is zajlanak beruházások, például Tetétlenen a homoktövis-feldolgozó üzem nyár végére elkészül, Bárándon pedig tésztaüzem épült. 
Az idei útépítések egy része már elkezdődött, Püspökladány és Nádudvar között, valamint Nádudvar és a 33-as út között a kivitelezés jelenleg is tart, Hajdúszovát és Hajdúszoboszló között hamarosan elkészül az új út, a következő lépésben pedig Szoboszló – Nádudvar között aszfaltoznak majd. 

Turisztika területén milyen lehetőségek vannak a választókerületben? 

A turizmusban Hajdúszoboszló és a Sárrét mellett kiemelt szerepe van és lesz a hortobágyi, valamint a Tisza-parti fejlesztéseknek, amely mindannyiunk érdeke.

Fontos lenne, hogy a turisztikai térképen is jelentős szerepet töltsünk be, ehhez kapcsolódik Hajdúszoboszló és a többi fürdőváros strandjainak korszerűsítése. A választókerület természeti értékeire is nagy hangsúlyt kell fektetni. Hortobágyon nagy beruházásra készülnek, a vásártér teljesen át fog alakulni, a folyó medertisztítása is megtörténik majd, ugyanakkor Egyek és Tiszacsege vonatkozásában a kikötő infrastruktúrájának fejlesztése is fontos. Azt látjuk, hogy Tiszacsegében nagy potenciál van, a gasztronómiai, a kulturális élményekre lehet építeni. Egyeken még az alapokat rakjuk le, itt a Tiszának mint turisztikai élménynek a fejlesztése, a beépítése a cél. 

Milyen jövő áll a kistelepülések előtt? 

Nincs olyan ingatlan, ami ne találna gazdára. Ez azt mutatja, hogy a fiatalok látják, hogy van jövő ezeken a településeken, ugyanakkor vannak elvárásaik is; kellenek bölcsődék, óvodák, szociális és egészségügyi intézmények. Ezeket az igényeket az önkormányzatok igyekeznek lekövetni. A kistelepüléseknek soha nem volt annyi lehetőségük mint most, olyan fejlesztésekben is gondolkodhatnak, ami eddig nem adatott meg nekik. A választókerületben tíz település jogosult a Magyar falu program pályázataira, mindegyiken tudunk már nyertes tenderekről beszélni. Többek között önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat fejleszthetnek Ebesen, Hajdúszováton és Tiszacsegén, óvodai játszóudvar, játszótér épülhet Hortobágyon, Szerepen és Tiszacsegén. Önkormányzati utakat, hidakat újíthatnak fel Nagyhegyesen, Sárrétudvariban és Szerepen, járdaépítésre nyert forrást Földes és Sárrétudvari. A temetők infrastrukturális fejlesztésére szolgáló kiíráson pedig jól szerepelt Báránd, Földes, Hortobágy és Tiszacsege is. Mindezek azt mutatják, hogy az önkormányzatok élnek a lehetőségekkel, tovább építik a településeiket. 

Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárként a megyei foglalkoztatási helyzetért is dolgozott. Hogyan alakultak az elmúlt ciklusban az adatok Hajdú-Biharban? 

A megyében foglalkoztatottak száma 2010 és 2021 negyedik negyedéve között 190 ezerről 240 ezerre emelkedett. A mintegy 50 ezer fős foglalkoztatásbővülés döntően a vállalkozói szektor munkahelyteremtésének tudható be, miközben a közfoglalkoztatás keretében munkát végzők alig 2 ezer fővel növelték a megyében foglalkoztatott létszámot 2010 óta. Mindeközben jelentős mértékben csökkent a megyei munkanélküliség is. A munkanélküliek száma 2010 és 2021 negyedik negyedéve között 30 ezer fő körüli szintről 13 ezerre esett vissza. Komoly foglalkoztatáspolitikai eredménynek tekinthető, hogy Hajdú-Bihar megye valamennyi járásában sikerült javítani a foglalkoztatási helyzetet.

Kiss Dóra