Benépesült az Emlékkert az első Debreceni Református Napokon

A helytállás látható hitvallásaként szervezte meg első alkalommal a Debreceni Református Napokat a Tiszántúli Református Egyházkerület.

Hadházi Tamás esperes örömnek és ünnepnek nevezte ezt az alkalmat a szombati nap nyitányán az Emlékkertben. Mint mondta, az elmúlt két év korlátozásai után öröm, hogy most együtt ünnepelhetnek, találkozhatnak. – Bár a szomszédunkban háború dúl, de hálás lehet a szívünk, hogy mi itt most békességben és nyugalomban gyülekezhetünk. Hálásak lehetünk azért, hogy Magyarországon ez természetes, hogy Debrecen belvárosában református keresztényként sok százan összegyülekezhetünk istentiszteletre és ünnepelhetünk – mondta az esperes. Kifejtette, azért is hálásak lehetünk, hogy az egyházmegye 21 debreceni és 18 vidéki gyülekezetének tagjai együtt lehetnek ezen a történelmi helyszínen.

Debrecen és a magyar reformáció szorosan egybeforrt, Papp László polgármester köszöntőjében többek között arról beszél, nem előzmény nélküli ez az esemény sem, gyökerei több mint 120 évre nyúlnak vissza. 

Akkoriban az évről évre egyre bővülő ünneplésbe négy debreceni református közösség tagjait lehetett bevonni. Hálásak lehetünk azért, hogy ma a városban 21 református gyülekezet van, amelyek biztosítják közösségeiken keresztül a hit továbbélését

– fogalmazott a polgármester. Mint mondta, a vallási tradíciók megélése és továbbvitele a református közösségek erején múlik. – Eltérően a nyugatabbra jellemző tendenciáktól, Magyarországon és Debrecenben a vallási közösségeink erősek és fejlődésre képesek. Itt, Debrecenben elmondhatjuk, hogy a vallási közösségek társadalmi és városépítő szerepe ma sem kevésbé jelentős, mint 120 évvel ezelőtt – hangsúlyozta. Kiemelte, a reformáció annak a közösségnek az ügye, amely a lelkipásztorok, a hívek és a presbiterek szoros kapcsolathálójából fonódik össze. Felidézte, hogy 1567-ben Debrecenből indult el a magyarországi reformátusság története, ekkor vált egységessé a magyar reformátusság. Ez a történelmi tény a debreceni identitás egyik legfontosabb építőköve.

Fekete Károly, tiszántúli püspök megosztotta a jelenlévőkkel, hogy már 2018-ban, a püspöki jelentősében megfogalmazta, hogy erre a találkozásra óriási szükség van. Akkor még nem tudta, hogy egy olyan kétéves időszak jön, amelyben lehetetlenné válik egy ilyen esemény megszervezése. A továbbiakban az egységről és debreceni lelkiségről is beszélt. A megnyitó után a püspök és a polgármester arról beszélgettek a színpadon, hogy Debrecen tényleg a Kálvinista Róma-e, moderátoruk dr. Berecz Péter volt.

A szombati rendezvényt egyháztáji vásár és gyerekprogramok is színesítették, valamint többek között szabadtéri úrvacsorás istentiszteletet is tartottak az Emlékkertben.

KD