Ülésezett a közgyűlés

2022.04.21. 11:59

Debrecen az ország egyik legbiztonságosabb városa

Forrás: Molnár Péter

A megyeszékhelyen a nyomozások eredményessége 90 százalék, a város közbiztonsága európai szinten is jó, a közlekedésben pedig idén már a magasból, drónokkal is figyelik a szabályszegőket

– többek közt ezek hangzottak el csütörtökön a közgyűlésen a Kölcsey Központban, amikor a képviselők a rendőrség 2021. évi beszámolóját tárgyalták, majd elfogadták.

A városvezetők és a felszólaló képviselők valamennyien elismerésüket fejezték ki a rendőrség teljesítménye iránt. A debreceni rendőrkapitány kiemelten fontosnak nevezte a közlekedésbiztonság javítását, a közrenden belül pedig a belvárosi éjszakai szórakozóhelyek környékének ellenőrzését, amiben együttműködnek a  polgárőrökkel és a közterület-felügyelőkkel is. Elmondta, a Petőfi tér átépítése során 14 kamerát szerelnek fel, ami nagy segítség lesz majd a terület közbiztonságának javításában. 

– Amíg Debrecenben 244 személyi sérüléses baleset történik egy év alatt, addig van feladatunk. Folyamatosan értékeljük, hol kell beavatkozni a közlekedésbe, milyen szankciókat és milyen eszközrendszert szükséges alkalmaznunk ahhoz, hogy a közlekedés biztonságosabb legyen – jelentette ki dr. Uzonyi Attila ezredes, rendőrségi főtanácsos, a Debreceni Rendőrkapitányság vezetője. Az újabb eszközökről elmondta, az előző években bevezették a civil járművekből történő menetközbeni szabálysértések rögzítését, idén pedig kipróbálták és már dolgoznak a drónokkal, melyek a város bevezető útjain kifejezetten jól működnek; a 471-esen, 47-esen a szabálysértéseket a magasból figyelik, majd a rendőrök a vezetőket leállítva intézkednek.

Változatlanul fontosnak nevezte a közterületi biztonságot, hangsúlyosan a belváros rendjét és a külterületek körzeti megbízottakkal való lefedését is. Előbbi elsősorban a frekventált éjszakai szórakozóhelyek (Bajcsy-Zsilinszky utca, Hal köz, Gambrinus köz) környezetét érinti, ahol „elcsattan egy-egy pofon”, jellemző a hangoskodás. Itt együtt dolgoznak a rendőrök a közterület-felügyelőkkel kiemelten április 15-től november 15-ig, bevonják a polgárőröket is. – Péntek és szombat éjszaka sok száz igazoltatást végeznek a munkatársaink, így amikor esetleg bűncselekmény miatt bejelentést kapunk, szinte biztos, hogy az igazoltatásokból kijön, ki volt az elkövető – mutatott rá Uzonyi Attila.

Barcsa Lajos alpolgármester a rendőrség munkájának gazdasági aspektusára világított rá. Mint mondta, a tőke oda áramlik, ahol a közbiztonság jó. Szerinte Debrecen európai színvonalon is biztonságos városnak számít. Gyurosovics József megyei rendőrfőkapitány megerősítette, hogy a befektetők előzetesen rendre érdeklődnek a közbiztonsági helyzetről, például a BMW cég, illetve számos különböző nagykövetség képviselőivel is tárgyalt már. 

Papp László polgármester elmondta, hogy a város a maga eszközeivel segíti a rendőrség munkáját. Hamarosan két forgalmas utcában az önkormányzat fix pontokat helyez el, ahova a rendőrség sebességmérő kamerákat rögzíthet, ezzel szűrheti ki a szabályszegőket. Lakossági igények alapján ezt a következő években tovább lehet fejleszteni.

Papp Viktor, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője megjegyezte: 2010-hez képest napjainkra tizedére csökkent a Debrecenben elkövetett bűncselekmények száma. Ugyanakkor van még tennivaló: a közbiztonság problémás a Nagyállomás és a buszvégállomás környékén, a belváros turisztikai területein, illetve a nagy forgalmú csomópontoknál, ezekre a helyekre kiemelt figyelmet kell fordítani. Hozzátette, a rendőrséggel egyeztetve az önkormányzat csak 2019 óta mintegy 135 térfigyelő kamerát helyezett ki a városban, ezzel is javítva a közbiztonságot.

Gyurosovics József elmondta, rendőri vezetőként egy területtel sosem lesz elégedett: a közlekedésbiztonság helyzetével. – Ez a fejlődő város egy bizonyos közúti infrastruktúrával rendelkezik, amit lassan kinő. Hatalmas a forgalom, az itt lakókon felül nagyon sokan jönnek a városba dolgozni, vásárolni, vagy csak áthaladnak rajta. Egy átlagos napon 300-350 ezer fő van Debrecenben. Nagyon sok az autó és a számuk emelkedik, jelenleg Debrecenben több mint 90 ezer jármű után fizetnek adót – mutatott rá. Figyelmeztetett: 

a balesetek legfontosabb oka ma a cívisvárosban és a megyében is a sebesség helytelen megválasztása. 

– Számos útfejlesztés zajlik a városban, és az építők elkövetnek mindent, hogy szabályosan kitáblázzák a munkaterületet, de időnként mintha túlbiztosítanák; olykor túl sok a tábla, és azok néha egymásnak is ellentmondanak – osztotta meg tapasztalatait Madarasi István (MSZP). – Amikor pedig levonulnak a területről, bár az még valóban nincs műszakilag átadva, de talán nem kéne a teljes táblaerdőt kint hagyni – észrevételezte.

Papp László polgármester emlékeztetett: amíg munkaterületnek számít egy beruházás helyszíne, addig a felelősség jelentős részben a kivitelezőt terheli, és mindenki a legnagyobb biztonságra törekszik. Ugyanakkor ez valóban szülhet fonák helyzeteket is. Gyurosovics József megyei rendőrfőkapitány úgy reagált, ő örül, ha szigorúak a táblák, mert a lehető legbiztonságosabbá próbálják tenni a közlekedést. Persze van, hogy kész a munka, és két hét múlva még mindig ki van táblázva, de a rendőrség az ilyet jelezni szokta az illetékeseknek.

Illyés Jánosnak (Civil Fórum Debrecen Egyesület) arra a kérdésére, számít-e rá, hogy a pandémiás helyzet elmúltával, a leszerelési tilalom után sokan távoznak a helyi rendőrségtől, Gyurosovics József úgy vélekedett, akinek valóban hivatása ez a munka, az valószínűleg marad, a többiek lehet, hogy váltanak.

Az önkormányzat 2021. évi költségvetési rendelet módosítása kapcsán Szabó Bence (Momentum) arról érdeklődött, egy jelentős összeg, mintegy egymilliárd forint nem lett elköltve a tervezetthez képest a kertségi fejlesztésekre, mi indokolja ezt.

– A város 170 milliárd forintos mérlegfőösszege kapcsán nehéz lenne felsorolni, milyen hatások vannak egy egész éven át. Sok az eltérés a tervtől, amit a Közgyűlés még februárban fogad el; a mostani módosítással gyakorlatilag lekövetjük az életet – válaszolta Szűcs László, a Gazdálkodási Főosztály vezetője. – A kertségek esetén sok fejlesztésnél nem úgy haladt a beruházás, ahogy terveztük, ez a fő indok. Vannak olyan, jellemzően egységáras szerződések is, melyeknél nem merült ki a keret, mert az adott tételre kevésbé volt szükség, vagy áthúzódott a fejlesztés következő évre. Az így kimaradt pénzeket visszazároljuk, majd a következő évben biztosítjuk a költségvetés számára – mondta.

– A kertségi fejlesztési programnál kifejezetten az befolyásolja a teljesítést, hogy haladunk a különböző elemekkel. Például 24 utca aszfaltozásáról döntöttünk 2021-ben, ebből ötnek volt kész engedélyes kiviteli terve és lefolytatva a szükséges közbeszerzés, ezeket el is tudtuk kezdeni. De a Mézeshegy vagy a Pipóhegy utcának tavaly ősszel indult el a fejlesztése, az ezekre elkülönített forrást nem tudtuk teljes mértékben felhasználni, a folyamat áthúzódik 2022-re; a munkák ütemének megfelelően fordítjuk majd az utcák aszfaltozására – egészítette ki Papp László polgármester.

A költségvetési rendelet módosítása, illetve a 2021. évi zárszámadás kapcsán volt némi vita. A polgármester azzal vádolta az ellenzéki képviselőket, hogy a költségvetést érintő előterjesztések meg nem szavazásával nem támogatják a fejlesztéseket, míg az ellenzékiek azt hangsúlyozták, hogy a költségvetés koncepciójával van bajuk, és az egyes beruházásokról szóló előterjesztéseket rendre támogatják.

A képviselők döntöttek arról is, hogy átalakul a „Fenntartható Debrecen” díj. A jövőben egyrészt más koncepció, szempontrendszer szerint ítélik oda, bővül a lehetséges pályázók köre is, másrészt kiegészül egy „Fenntartható Debrecen Nagydíj” elismeréssel. Az előterjesztő Balázs Ákos alpolgármester elmondta, a nagydíjat év végéhez közeledve ünnepélyesebb keretek közt adnák át.

Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum Debrecen Egyesület) szerint időszerű lenne áttekinteni a korábbi díjak odaítélését is. – Egy város tekintélyét növeli, hogy milyen díjat alapít, és e tekintetben a „Fenntartható Debrecen” egy innovatív elismerés. Javaslom, vizsgáljuk felül, ki és milyen módon kaphatja meg valamely díjat, érdemes-e mindet minden évben kiosztani, illetve néhány elismerés önálló léte megkérdőjelezhető – vetette fel.

Papp László polgármester szerint a tavaszi városnapi, vagy az október 23-ai ünnephez lehetne időzíteni a nagydíj átadását. Emlékeztetett rá, hogy nemrég történt racionalizálás e téren, megszüntették a sajtó-  és a Borsos József-díjat. Hozzátette, természetesen lehet továbbgondolni ezt.

A közgyűlésen a Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft. működését érintő előterjesztést is elfogadta a debreceni képviselő-testület. A Szabó Lőrinc utcán található ingatlanrészekről is szavaztak, ezeket ingyenes hasznosításba adta a a debreceni önkormányzat a Honvédelmi Minisztériumnak.

SzT

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában