Ötvenéves a Macsed

2022.04.24. 15:30

A csillagos égboltra ugyanúgy rá lehet csodálkozni, mint egy festményre

Ötvenéves lett nemrég a Magnitúdó Csillagászati Egyesület Debrecen, a csapatot szinte a kezdetektől Zajácz György irányítja. Vele beszélgettünk többek között az évtizedek kihívásairól, a csapat formálódásáról és az élményszerű oktatásról.

Forrás: Macsed-archív

Minél többet tudunk meg a világról, annál inkább felismerjük, milyen kevés ez a tudás.

Ezt Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke mondta néhány hete, amikor a Magnitúdó Csillagászati Egyesület Debrecen (Macsed) ötvenéves fennállását ünnepelték a Megyeházán. Az, hogy az egyesület ennyi ideje megszakítás nélkül visz közelebb szakmabelieket és laikusokat ezen tudás elsajátításához, önmagában is szép dolog, de a szakkörként induló szerveződés története úgy lesz kerek igazán, ha a formálódásokat, a kihívásokat, a fél évszázad alatt beletett munkát is látjuk. Emiatt ültünk le nemrég Zajácz György egyesületi elnökkel, aki a működés szinte teljes ideje alatt a csapat élén állt.

Zajácz György egyesületi elnök (j) emléklapot vesz át Pajna Zoltántól, a megyei közgyűlés elnökétől a Megyeházán márciusban tartott évfordulós ünnepségen | Forrás: Napló-archív

A bűvös dátum 1972. március 22-e: ekkor alakult meg a csillagászati szakkör, amely lényegében több, korai kezdeményezést fogott össze. Ugyanis, mint arra Zajácz György rámutatott, már korábban is működtek csillagászati csoportok Debrecenben, ilyen volt például a '40-es években az úgynevezett ős-MCSE, azaz a Magyar Csillagászati Egyesület helyi tagozata, de létezett szakkör a '60-as és a '70-es évek fordulóján is, amely később megszűnt. A '72-ben megalakult szakkör olyan tagokból jött létre, akik valamilyen formában benne voltak ezekben a felbomlott csoportokban. Az alig kéttucatnyi résztvevőt Kancsura Árpád alapító fogta össze. – Árpád nagyon jó szervező volt, rengeteg programot és egyéb dolgot produkált az akkori csapatnak, amitől lelkesedtek – avat be a kezdetekbe Zajácz György. A Debrecenben működő Napfizikai Obszervatórium egy munkatársa, Guman István segítségével Kancsura például képes volt arra, hogy egy év alatt a társaság egy részét felkészítse előadói vizsgára. Ezzel a vizsgapapírral a tagok – összesen heten, köztük Zajácz – mindenfelé járhattak előadásokat tartani. – Én akkor még középiskolás voltam, de az ősz folyamán már egyetemista.

Emlékszem, az első előadásom előtt nagyon meg voltam ijedve, hogy teljesen ismeretlen arcoknak fogok most csillagászatról beszélni. Nem ismerősöknek, nem barátoknak, vadidegen embereknek. Nem tudtam, mit fognak megérteni abból, amit mondok.

A feszültség természetesen ezután átalakult, viszont arra ez az időszak tökéletes volt, hogy az ember megtanult úgy kommunikálni, úgy átadni az ismereteket, hogy azt az emberek elfogadják, hitelesnek érezzék – mert természetesen hiteles dolgokról volt szó – sorolja Zajácz György, aki az itt megszerzett magabiztosságnak többek között az egyetemi vizsgákon is nagy hasznát vette.

Szakkörtől egyesületig

Zajáczot, mint akkoriban sok fiatalt, az 1969-es Holdra szállás vezette be az űrkutatásba. No meg az égbolt általános szeretete.

A csillagos égboltra rá lehet csodálkozni, akár egy festményre, egy könyvre, bármire. Látványa szép, esztétikus élmény, az ember szívesen fölnéz rá

– meséli arról, hogy szeretett bele ebbe az egészbe, majd rögtön egy másik, tudományosabb okot is említ. – A csillagok sokaságában van néhány olyan égitest, amelyik elmozdul a csillagokhoz képest. Érdekelt, hogy ezeknek a mozgása hogyan határozható meg, miként lehet azt matematikailag, fizikailag modellezni, kiszámítani – részletezi.

Ő maga már a kezdetek kezdetén a változócsillagokkal kezdett el foglalkozni: ezek olyan égitesteket jelentenek, melyek fényessége időben változik (nem mellékes egyébként, hogy a szakkör, majd később az egyesület neve is innen jött, a magnitúdó ugyanis a fényesség mértékegysége az égitesteknél). – Naponta egy vagy több tucat változócsillagot „leészleltem”: feljegyeztem a fényességet és a pontos dátumot, a hosszú idősorból pedig egy érdekes fénygörbe rajzolódik ki. Ez attól is függ, hogy a csillag milyen típusú, és a csillag fizikai voltára lehet következtetni belőle. Ez volt az, ami az egykori szakkör kezdetén felkeltette az érdeklődésem, és szinte a mai napig ez az elsődleges témám a csillagászaton belül. Ez áll a legközelebb hozzám – jegyezte meg a szakember, aki 1976-ban vette át a szakkör vezetését Kancsura Árpádtól, majd másfél évre bevonult katonának.

1978 őszén került ismét a közösség élére, és azóta is ő látja el az elnöki teendőket.

A szakkör tagjai eleinte sok hazai csillagászati intézményt és más hasonló közösséget is meglátogattak, a Piszkéstetői Obszervatóriumban például többször is megfordultak. Megfigyeléseikről a saját maguk által kiadott, összesen 6 évet megélt Magnitúdó című szaklapban számoltak be az első évtizedben. Mint Zajácz György mondja, ez akkoriban hiánypótlónak számított itthon és a világban, hiszen máshol nem nagyon voltak a változócsillagokat amatőr észlelések mentén leíró kiadványok. A lap hazai és nemzetközi szinten is ismertté tette őket, és több külföldi szervezettel is kapcsolatba kerültek általa. Fontos sarokpont volt életükben a Bemutató Csillagvizsgáló megépítése egy Borbíró téri magasház tetején. Ezt 1984-ben nyitották meg, a csoport lelkes munkájának eredményeként: Zajácz elmondása szerint 400 órát emésztett fel a kupola létrehozása társadalmi munkában. 

A hétfői napokat neveztük ki a bemutatásokra, mert akkor nem volt tévéadás. Ma már egy kicsit furcsának tűnik, de akkor ez egy óriási vonzóerő volt, mert ha hétfőn nincsen program, az ember mehet akár csillagdába is

– mutatott rá Zajácz György. A téma népszerűségét jól jelzi, hogy a Kölcsey Ferenc Művelődési Központban – amely a csillagvizsgáló fenntartója is volt egyben – rendezett foglalkozásokon rendre színültig telt a terem érdeklődőkkel a '80-as években. A Borbíró téri csillagvizsgáló egészen 1991-ig működött, ekkor a Macsed honlapján olvasható információk szerint a fenntartó pénzhiány miatt bezárta.

A szakkör több jelentős csillagászati eseményt is kiemelten kezelt, ilyen volt például a 76 évente visszatérő Halley-üstökös megfigyelése 1986-ban, vagy az 1999-es teljes napfogyatkozás. Utóbbit az érdeklődők nagy része napfogyatkozás-néző szemüvegen keresztül követte végig, de a debreceni csillagászok ennél természetesen jóval profibb eszközparkot vetettek be, és még egy különleges mérési eredményt is tető alá hoztak. A csapat több mint 40 darab sötétségre kapcsoló detektort készített, melyekkel Zajácz György leutazott Kecskemét és Nagykőrös közé, ahol a vasútvonal mentén sikeresen meghatározta a napfogyatkozás peremét, azaz, hogy meddig a pontig tartott a totalitás sávja. Ezután geometriai módszerekkel sikerült meghatározniuk, mekkora volt abban a pillanatban a Nap átmérője.

Részleges napfogyatkozás a Fancsikai-tavak felől nézve, 2003. március 31.-én | Forrás: Macsed-archív

Ez az év viszont más szempontból is fontos volt a csoport életében: a szakkör ekkor vált hivatalosan is egyesületté. Mint azt Zajácz György ismertette, az 1999-es napfogyatkozás után szóba jött a szakkörnek otthont adó Kölcsey Ferenc Művelődési Központ megszűnése, ezért eldöntötték, hogy mindenképpen létrehoznak egy civil szervezetet.

Így is lett: decemberben hivatalosan is megalakult a Magnitúdó Csillagászati Egyesület Debrecen.

Az élményen a fókusz

Az egyesület kettős célt szolgál: egyrészt az aktív tagok elméleti és gyakorlati továbbképzését, másrészt az általános ismeretterjesztést, különféle módszerekkel. – A csillagászat iránti érdeklődés a '70-es években egészen más volt, hiszen nem volt akkora publicitása. Egy ismeretterjesztő előadásra elég sok olyan látogató is eljött, akit a kíváncsiság vezérelt. Ezt ma már kicsit nehezebb megoldani, hiszen az interneten és más egyéb csatornákon keresztül az emberek sok-sok csillagászati információt kaphatnak. Sajnos nagyon sok hibás információ is szerepel köztük, nem biztos, hogy minden esetben hitelesek – hívta fel a figyelmet Zajácz György, majd arról beszélt, hogyan formálták át és tették interaktívabbá az évek alatt ezeket az ismeretterjesztő programokat. – Valamikor a '80-as években kitaláltunk egy olyan bemutatásformát, hogy vigyük ki a szabadba a csillagászat minden lehetséges prezentálását.

Volt egyrészt távcsőbe nézés, ami óriási élmény az embereknek, mert a saját szemükkel látják, hogy milyen a csillagos égbolt egy pontja. Meg tudják nevezni, hogy az a csillag pontosan micsoda, az az égitest miért olyan, amilyen.

Aztán természetesen kivittük a vetítést is. Ez lehetett kezdetben egyszerű diavetítés, de számítógépes projektorral is kivetítettük a csillagos égbolt érdekességeit, vagy különböző modelleket mutattunk be számítógéppel. Illetve van egy fél méter átmérőjű Baader-planetáriumunk, amivel makettben is bemutatható az égitestek mozgása. Volt, amikor zenei effektekkel kísértük ezt a műsort, vagy poénból csillagászati totókat készítettünk, de előfordult könyvvásár is, tehát elég széles palettát nyújtottunk az érdeklődőknek – részletezte az elnök, itt is hangsúlyozva a Borbíró téri csillagvizsgáló fontosságát, mellyel új szintre emelhették a programokat. Jelenleg két helyszínen működik ilyen csillagvizsgáló Debrecenben: a Zsuzsi Erdei Vasút végállomásánál, a Természet Házában, valamint az Agóra Tudományos Élményközpontban.

Forrás: Macsed-archív

Az egyesület székhelye két évtizede az újkerti közösségi ház. Programjaik jelenleg is folyamatosak, foglalkozásaikat, melyekre minden érdeklődőt szeretettel várnak, csütörtök délutánonként tartják.

És hogy mi fél évszázada tartó sikersztori titka?

Személy kell hozzá

– válaszolja Zajácz György, hozzátéve: attól függ, hogy az ember mennyire bírja. Mint mondja, benne is megfogalmazódott már, mennyire körülményes a közösség „életben tartása”. Kritikus pontként értékelte például a rendszerváltás időszakát. – Az országban rengeteg csillagvizsgáló épült a '70-es, '80-as években. Ezeknek jó része a rendszerváltáskor teljesen megszűnt, leépült. A csillagászat sok helyen gyakorlatilag tengődött, ki kellett találni újító jellegű gondolatokat. Hál'istennek abban az időben volt egy idős tagunk - sajnos ő már nincsen közöttünk -, ő tartotta bennem a lelket. Ha Gizi néni (Kántorné Szegedy Gizella, akinek csillagászati versei az egyesület honlapján is olvashatók – a szerk.) nincs, lehet, hogy ez a kis közösség akkor, ott, a '90-es évek környékén megszűnhet. Ő nagyon lelkes volt – osztotta meg az elnök.

Mint azt a megyeházi ünnepségen is megemlítették, a szakkör az 50 év alatt 1648 nyilvános programot tartott százezer látogatóval, és 2075 foglalkozást 29 ezer személy részvételével.

De a jövőre nézve is ambiciózus elképzeléseik vannak.

– A csapat jó néhány tagjának van olyan távcsöve, eszközparkja, amivel az égboltot folyamatosan, jó minőségben lehet fényképezni, fényszennyezésmentes környezetben. Ha az illetőnek megvan a megfelelő technikai háttere, szellemi tudása, esetleg kivitelezhető lenne, hogy az egész égboltot úgy fényképezi és rögzíti, hogy az az interneten mások számára követhető legyen – vázolta Zajácz György, aki egyébként inkább a személyes megfigyelés híve, de egy ilyen lehetőséget el tudna képzelni mint technikai újítást. Szerinte az elkövetkező években lesz olyan a tagjaik közül, aki mindezt meg is tudja majd valósítani.

Raffer Attila

A régi idők kihívásai

Jó, jó, de a '70-es években mihez kezdett, aki saját maga szerette volna megfigyelni az éjszakai égboltot? Mennyire volt nehéz hozzá előkeríteni a megfelelő tartozékokat? Zajácz György erről is mesélt. Mint mondta, a gyári optikák beszerzése ekkor egyáltalán nem volt megoldott, így mindenki otthon próbálta meg összeállítani a saját eszközeit. – Volt egy bolt Budapesten, a Nyugati pályaudvarral szemben, ott lehetett kapni nem éppen első osztályú, kis hibás lencséket. Ha ilyenekből vásárolt az ember, otthon tudott magának készíteni távcsövet PVC-csőből. A másik lehetőség az volt, hogy az ember magának csiszolt távcsőtükröt. A '80-as években az optikák egy részét boltban már meg lehetett vásárolni. Ha ez egy kész távcső volt, már nem kellett rajta sokat szerelni, csak fel kellett állítani, megfelelő állvány és mechanika volt hozzá – sorolta érdeklődésünkre az egyesület elnöke.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában