Vitányi István: a márciusi ifjak 12 pontja közül ma ismét a legfontosabb a béke

- A Magyar Nemzet békét, szabadságot és egyetértést kívánt 1848. március 15-én. Mindezek közül ma ismét a legfontosabb: a béke – fogalmazott ünnepi beszédében a forradalom és szabadságharc 174. évfordulóján Vitányi István országgyűlési képviselő Berettyóújfaluban. Mint mondta, a béke csak egyféle lehet, és a valódi, maradandó, átfogó békét is csak egyféleképpen érhetjük el.

– Valahogy úgy, ahogy Szent-Györgyi Albert mondta: „A békéhez nem bombák kellenek, hanem jóakarat és emberi együttérzés” – véli a politikus.

Függetlennek maradni

Vitányi István szerint amíg nem tudunk valódi békét teremteni, addig a szabadság léte és érzése is veszélyben van. Beszédében úgy fogalmazott: szabadságunk törékenységét az elmúlt két esztendőben saját életünkön, családi és közösségi kapcsolataink kényszerű korlátozásán keresztül is érzékelhettük.

– Egy világjárvány megmutatta, hogy az ember egyeduralma és mindenek fölött állása bizony kikezdhető.

Nem uralhatjuk a világmindenséget, mint ahogyan egyik ember sem nyomhat el büntetlenül egy másikat. Egyetlen ideológia, állam vagy hatalom sem gyűrhet önző módon maga alá egy másik szuverén közösséget, országot.

Nem hagyjuk, hogy kiskorúnak, önálló döntésekre, felelős nemzetpolitikára alkalmatlannak tekintsen minket bárki is – akár keletről, akár nyugatról érkezik ez a nyomás. Úgy kell Európához tartoznunk, egymást erősítenünk az öreg kontinens nemzeteivel, hogy közben valóban megmaradhassunk nemzetnek. Ha az európai utat választjuk – márpedig ez nem is lehet kérdés –, akkor azokhoz az alapelvekhez kell ragaszkodnunk, amit az alapító atyák lefektettek. Szuverén nemzetek gazdasági együttműködése. Hogy erős, önmagukban is szilárd talajon álló nemzetállamok kapaszkodjanak össze akkor is, ha termelni kell, és akkor is, ha el kell hárítani egy veszélyt – fogalmazott.

Összefogva, egységben

Arra is emlékeztetett: a béke és a szabadság nem megy az alapvető egyetértés elérése nélkül.

– Magyarország Kormánya végzi a munkáját legjobb belátása, tudása szerint. Ebben vannak békésebb időszakok, és vannak választási hetek, hónapok, amikor inkább kiéleződnek az egyedi vélemények. Időnként egymásnak feszülnek, aztán folyik tovább a munka, akár a régi kormány folytatja, akár új alakul. Ez az ideánk egy működő demokráciáról. Nálunk sajnos erre még sokat kell várni. Ez a gondolat pedig elsősorban nem is a hazai ügyek alakítása miatt támadt bennünk. Sokkal inkább a tapasztalat mondatja ki velünk. Láttuk, hogy hogyan bántak 2006-ban a másként gondolkodókkal. Láttuk a pandémia alatt, és látjuk most, a szomszédos háború árnyékában, hogy sajnos van egy olyan politikai csoportosulás, akiből hiányzik a „nemzeti minimum” iránti elkötelezettség. Ez pedig minden olyan vívmányt, eredményt veszélyeztet, amit az 1848-49-es szabadsághősök elértek – hangsúlyozta az országgyűlési képviselő, hozzátéve: merjük megteremteni az egységes közös akaratot, de nemcsak a történelem fényes pillanataiban, hanem a hétköznapokban is. Szavai szerint csak úgy lehet eredményeket elérni és tetteket véghez vinni, ha a jobbító szándék mögé állva összefogunk, és egységesen cselekszünk, amikor arra szükség van.

HBN