Vannak, akiknek problémát jelent a nyugati kiskörúti beruházás

Olvasónk az Erzsébet utca 10. szám lakójaként kereste meg szerkesztőségünket. Mint elmondta, a 8-10-12. számú házaknál repedeznek a falak, penészednek a lakások, mivel nem jó a ház külső szigetelése, és hatalmas a forgalom az utcában. Amióta pedig a két hatalmas fenyőfát kivágták a házuk elől, a helyükön keletkezett nagy gödrökben áll a víz esőzések után. Van, ahol már a bejárati lépcső is kezd elválni a háztól, és vakolat is omlott. Olvasónk a nyugati kiskörutat érintő beruházásra vezette vissza a problémák forrását. A Napló a debreceni polgármesteri hivatalt kérdezte arról, vajon a zajterhelés közrejátszhatott-e a házak romlásában. 

Segíteni próbáltak 

– Debrecen önkormányzatának beruházásában 2015 végére készült el a nyugati kiskörút II. üteme – az Arany János utca és az Erzsébet utca közötti szakasz – a kiskörútnak a 4. számú főút részét képező Erzsébet utcába való becsatlakoztatásával. A beruházás megkezdése előtt és az üzembe helyezést követően is mérték a közúti közlekedési zajterhelést. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatalának Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya arról tájékoztatta a debreceni polgármesteri hivatalt, hogy az építés előtt – 2015 júniusában –, valamint az építés után – 2016 augusztusában – elvégzett zajterhelési vizsgálati jegyzőkönyvekben foglaltak alapján a változást megelőző állapothoz képest az átépítést követően érdemben nem növekedett a zajterhelés – áll válaszukban. Hozzátették, annak ellenére, hogy erre vonatkozóan kötelező döntés nem volt, az önkormányzat passzív zajvédelmi megoldást javasolva segíteni szeretett volna az említett társasháznak a zajterhelés csökkentése érdekében, mivel aktív zajvédelmet jelentő zajvédő fal közterületi megépítésére helyhiány miatt nincs lehetőség.

Az általunk beszerzett szakértői vélemény alapján leghatékonyabb zajcsökkentő megoldásként az északi, keleti és nyugati homlokzaton található védendő helyiségek (lakószoba, étkezőkonyha) nyílászáróinak – hangszigetelés szempontjából megfelelő – cseréjét tartottuk indokoltnak. Már ekkor felvetődött a társasház részéről a vakolatfelújítás problémája és – bár ez nem az önkormányzat felelőssége – erre figyelemmel két megoldási javaslatot dolgoztunk ki

– fogalmazott a hivatal. 

Maguk dönthettek 

Az egyik megoldás az volt, hogy forrást biztosítanak a társasház részére támogatási szerződés formájában, ezt a társasház kiegészítheti saját vagy egyéb forrásból, ezáltal megvalósíthatja a nem védett helyiségek és a déli oldal ablakainak cseréjét is, valamint vakolatfelújítási vagy egyéb munkákat is elvégeztethet. A másik megoldás szerint az önkormányzat saját beruházásaként – beszerzési vagy közbeszerzési eljárás keretében – hangszigetelt ablakokra cseréli a társasház utcai és oldalhomlokzaton lévő szoba- és konyhaablakait. Ez esetben egyéb munkák nem végezhetők el, sem további ablakok cseréje, sem vakolatjavítási munkák. Mint az a válaszból kiderült, a társasház közgyűlése a második lehetőség elfogadásáról döntött. 

A polgármesteri hivatal kiemelte, az olvasó által jelzett, közterületen lévő gödröket megvizsgálják, és szükség szerint intézkednek a helyreállításról.

PSZ