Szakértői szemmel

2022.03.20. 20:20

Ukrajnai háború: így változik hadszíntérré a (közösségi) média

Fontos, hogy az orosz–ukrán háború kapcsán se higgyünk el mindent, amivel a médiában találkozunk.

Csak alapos, mélyreható tényfeltáró munka vezethet el a teljes igazsághoz | Forrás: AFP

Az utóbbi hetekben a híradások és a közösségi média felületei a nemrég kirobbant orosz–ukrán háború aktualitásairól szólnak. Több megjelenésről hamar kiderült, hogy csak részben vagy egyáltalán nem fedik a valóságot. Arról, hogy milyen szemüveggel érdemes figyelnünk a háború témájában nyilvánosságra kerülő híreket, a Naplót Kenyeres Attila egyetemi oktató, a médiamanipuláció és az álhírek szakértője tájékoztatta. Először leszögezte: a dezinformáció egy része nem a lájkvadász portálokról, hanem maguktól a fegyveres konfliktus szereplőitől származnak. A hadban álló feleknek ugyanis saját lakosságuk felé is kommunikálniuk kell, elsősorban természetesen azt, hogy minden rendben van. Szintén kommunikálnak az ellenség és a külvilág felé, ez utóbbitól támogatást, de legalább semlegességet várnak. 

A média, így a közösségi média is hadszíntérré változik

– hangsúlyozta. Sokan nem tudják, hogy a magyar jogszabályok szerint akár ötéves szabadságvesztéssel is járhat, ha valaki rémhírt terjeszt.

 

Kenyeres Attila felhívta a figyelmet arra is, hogy ha valaki az orosz vagy ukrán hivatalos hírforrásokból tájékozódik, azok ugyan békeidőben általánosságban megbízhatónak számítanak, ez háború idején viszont egyáltalán nem biztos: a kontrollált híreket a felek pillanatnyi érdekeiknek megfelelően alakítják. – Ide tartoznak többek között azok az adatok is, melyek arra vonatkoznak, hogy hány katonát semlegesítettek, mennyi a civil áldozatok száma vagy hány tankot lőttek ki – fejtette ki. A fenyegetések is egyfajta pókerjátékhoz hasonlítanak, mert sosem lehet tudni, hogy komolyan gondolják-e. Az oroszok most – amennyire csak tudják – elrejtik a hazai lakosság elől a pusztítást és a vérontást, ami Ukrajnában zajlik, amit a saját csapataik okoztak, míg az ellenség ilyen jellegű tetteit felnagyítják. Az ukrán félre ez ugyanígy igaz. 
 

A szakember rámutatott arra is, hogy a háborús helyzetben a legfrissebb hírek valóságtartalmáról sem győződhetünk meg teljesen. Például arról sem, hogy ki, mikor és egyáltalán ásott-e valóban tömegsírt a napokban. – A felek ezekkel a híresztelésekkel elrettentő céllal lehetnek egymás és a nagyvilág irányába – mondta, majd hozzáfűzte, hogy amikor Putyin az atomfegyver bevetésével fenyeget, az is „csak” egyfajta elrettentés, amivel megfigyeli, hogyan reagál rá a világ. Megerősített hírek vannak viszont arról, hogy egy Kijevben tartózkodó orosz nőnek a saját, Oroszországban tartózkodó édesanyja nem hitte el, hogy Ukrajnában tényleg háború van. – Ennyire erős és hatásos a belső propaganda – jegyezte meg. 

 

Óvatosan a videókkal


Bejárta a világsajtót az is, hogy ukrán romák orosz tankot loptak. Ez az ártalmatla­nabb álhírek közé tartozik, mivel néha csak annyi lélektani jelentőségük van, hogy oldják a feszültséget, és leg­alább mosolyt csalnak az emberek arcára a háborús helyzetben. Igaz hír volt viszont, hogy az ukrán katonák befogadtak egy kiskutyát, és mivel Rambónak nevezték el, a bejegyzést maga Sylvester Stallone is megosztotta a közösségi oldalán.

Az elénk kerülő videókkal is érdemes nagyon óvatosan bánnunk.

Több tízezer megosztásnál jár már az a videó, amely azt „bizonyítja”, hogy az ukránok csak eljátsszák, mennyi halálos áldozata van a háborúnak. Ezen az látható, hogy a tudósító mögött a hullazsákkal letakart emberek közül az egyik épp kinyúl, és megigazítja magán a zsákot. A videó valójában nem Ukrajnában, hanem Bécsben készült, még február 4-én (hetekkel a háború kitörése előtt), és egy klímapolitika elleni tüntetésről tudósít. Az „ukrán” verzió készítői letakarták az eredeti német nyelvű feliratokat, helyette angol szöveget tettek ki az áldozatok számáról – világított rá a médiaszakértő. 

 

Virágzó (ál)hírverseny


Mivel hírverseny van, a megbízhatónak hitt hírforrások is gyakran beleesnek abba a hibába, hogy nem valós információkat közölnek. Igaz, a hírügynökségeknek általában több óra, sőt nap is kell, mire ellenőrzik egy hírforrás hitelességét.

A médiaszakértő szerint a dezinformációk, blöffök célja az, hogy senki ne tudja biztosan, mi történik a hadszíntéren, ezért nem valószínű, hogy bárki is tisztában van jelenleg a teljes igazsággal.

Kenyeres Attila történészként úgy véli, ha valamikor ki is derülhet az igazság, az csak hosszú évek múlva, nagyon alapos tényfeltáró munka után lesz majd lehetséges. 

 

Következménnyel jár


Aki Magyarországon közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt valótlan tényt vagy valós tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely zavart vagy nyugtalanságot kelt, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki mindezt különleges jogrend idején teszi, annak egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel kell számolnia – szól a jogi szabályozás.

 

SZD 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában