Mit tegyünk, ha átvert a kivitelező?

Álmaink otthonát építjük, reményekkel tele várjuk az átadás pillanatát, majd hirtelen beüt a baj. Beázás, gyenge építőanyagok, netán apró trükkök a kivitelezőtől, akinek akár milliókat is kifizettünk, a semmire. De mit is tehet ilyenkor egy kétségbeesett vásárló? A Magyar Országos Közjegyzői Kamarához fordultunk válaszokért.

Kiemelték, ha gond merül fel, nem biztos, hogy a per számít a legjobb megoldásnak. – Az építőiparban évek óta nagy gondot jelent a szakemberhiány, a minőségi problémák és a határidők gyakori be nem tartása. Ha az egyik vállalkozó késik a munkával, vagy nem megfelelő minőségű anyagot épít be, azzal komoly gondot okoz a megrendelőnek, egy alvállalkozó hibája vagy lassúsága pedig a fővállalkozót hozza nagyon nehéz helyzetbe. Sok per indul minőségi kifogások miatt, de egy elhúzódó bírósági eljárásban gyakran nehezen állapítható meg, ki okozta a csúszást vagy a minőségi problémát, az alvállalkozók jórészt egymásra mutogatnak. A per a megrendelő szempontjából egyébként sem megoldás, hiszen senki sem szeret évekig futni a pénze után, vagy idegeskedni a csak félig megépült otthona miatt. Ráadásul egy perben sokszor már nehéz bizonyítani, évekkel korábban mi okozta a csúszást az építkezésen, vagy milyen minőségű volt egy beépített alapanyag.

Bizonyítás megfelelő módon

Ezért – mint arra válaszukban rámutattak –, ha nézeteltérés alakul ki a szerződő felek között, már a munkálatok ideje alatt érdemes beszerezni a bizonyítékokat. Erre tud megoldást kínálni a közjegyző, aki többféle módon is segíthet. Tanúsíthatja a helyszíni állapotokat, kirendelhet igazságügyi szakértőt, vagy előzetes bizonyítási eljárást rendelhet el. A közjegyzői eljárásokban készült okiratok egy bírósági eljárásban komoly bizonyítékként használhatóak fel.

Ugyan az építtető is készíthet fényképeket, egy fővállalkozó jogásza felkérhet szakértőt – aki azonban nem feltétlenül igazságügyi szakértő – álláspontja igazolására, ezek azonban sosem számítanak közokirati bizonyítéknak.

Mint megtudtuk, előzetes bizonyítás keretében alkalmazhatók mindazok a bizonyítási eszközök, amelyek a bírósági eljárásban is, azaz például a közjegyző tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat, okiratot tekinthet meg. Kérésére például a kivitelezőnek kötelező bemutatnia az építési naplót. Egy közjegyző kirendelhet igazságügyi szakértőt, aki meg tudja határozni, ki idézte elő az adott problémát (például kinek a hibájából ázik a fal.) A közjegyzői eljárásban elkészült igazságügyi szakértői vélemény pedig perdöntő lehet. Emellett ténytanúsítást is végezhet közjegyző, amelynek keretében leírást, fényképet, hang- vagy videófelvételt készíthet az általa tapasztaltakról, és azt közokiratba foglalja. Például rögzítheti, hogy egy adott pillanatban álltak-e már a falak, vagy még csak az alapozás készült el – ezt összevetve a szerződésben vállalt ütemtervvel egyértelműen látható, hogy időben vagy késve húzták-e fel azokat.

Ahogy arra a kamara rámutat, mindegyik esetben nagy esély van rá, hogy a vitában álló felek peren kívül egyeznek meg, és nem húzódik el az ügy. A közjegyzői eljárások a tapasztalatok szerint ugyanis növelik a megegyezési, fizetési hajlandóságot a hibásan vagy késve teljesítő félnél. A vétkes általában belátja a közhiteles dokumentumok és a szakértői vélemény fényében, hogy nincs értelme egy hosszú perbe bocsátkoznia, amelynek a végén még annak költségeit is neki kell állnia.

Egyszerű megoldás

Attól függetlenül, hogy egy építtető rendelkezik-E az előzőekben ismertetett dokumentumokkal, vagy sem, ha a kivitelező mégsem akar megegyezni vele egy vitában, és nem hajlandó fizetni az általa okozott kárért, akkor a fizetési meghagyásos eljárás nyújt egyszerű, pereskedés nélküli lehetőséget a 30 millió forintot meg nem haladó értékű követelés behajtására. Ezzel az eljárással – szemben egy perrel – már néhány héten belül a pénzéhez juthat az, akinek tartoznak. Fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet közjegyzőnél, legyen szó magánszemélyről, cégről, vagy akár társasházról. Hárommillió forintig ezzel az eljárással lehet behajtani a követeléseket, közvetlenül peres eljárás nem indítható, míg 3 és 30 millió forint között peres és fizetési meghagyásos eljárás is választható. Bizonyítékot nem lehet csatolni a kérelemhez, persze nem árt, ha valamilyen dokumentummal igazolni tudja a jogosult a tartozást. Erre akkor lehet szükség, ha az adós nem ért egyet a követeléssel és ellentmondással él, ilyenkor ugyanis az eljárás a bíróságon folytatódik tovább peres eljárásként, ahol bizonyítani kell, hogy valóban tartozik – áll a kamara válaszában.

Hozzátették, a közjegyzői díjakat jogszabály határozza meg, azoktól eltérni nem lehet. Mivel általában az ügyérték a díj alapja, ezért nem lehet megadni egy átlagos összeget, minden eljárás díja egyedi.

Arra a kérdésünkre, milyen gyakran fordulnak a kamarához Magyarországon éves lebontásban, az alábbi választ adták: – Konkrét ügyekben az egyes közjegyzők járnak el, nem a területi vagy az országos közjegyzői kamara. Igazságügyi szakértők kirendelését évente mintegy ezer alkalommal kérik közjegyzőktől, míg előzetes bizonyítást nagyjából ötszázszor évente. Az ilyen tárgyú ténytanúsításról külön adata nincs a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának, mint ahogy az ügyértékekről sem. Fizetési meghagyást évente majdnem félmilliót bocsátanak ki közjegyzők, ennek túlnyomó részét közműcégek kérik szolgáltatásaikkal kapcsolatban, illetve követeléskezelők lejárt tartozások behajtására – összegezték.

PSZ