A szakértő szerint amíg nem tisztázottak az orosz célok, addig a békéhez vezető út sem látható

Felgyorsultak az események az utóbbi napokban az orosz és ukrán határon: Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke hétfőn elismerte a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság függetlenségét, majd csütörtök hajnalban offenzívát indított Ukrajna ellen. A kialakult helyzet előzményeiről, a lehetséges kimenetelekről és hazánk szerepéről kérdeztük Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőt, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) geopolitikai műhelyének vezetőjét.

– 2004-ig olyan kormányzatai voltak Ukrajnának, amelyek elfogadták azt, hogy az ország két világ között helyezkedik el, tehát üzleteltek Oroszországgal és a nyugattal is, de nem kötelezték el magukat egyik oldalra sem. Majd 2004-ben hatalomra jutott egy alapvetően a nyugat-ukrán elképzeléseket magának valló politikai csoportosulás, ami az Európai Unióban és a NATO-ban képzelte el Ukrajna jövőjét, de ezt csak az ország nyugati felén támogatta az emberek többsége – ismertette megkeresésünkre az előzményeket a szakember, aki hozzátette: Ukrajna keleti felében ezzel szemben az orosz kapcsolatot tartották fontosabbnak, mivel több ottani gyár, üzem összefonódott már az orosz iparral, illetve családi, kulturális és etnikai kapcsolatok is összekapcsolták őket.

– A kormányzat 2008-ban – annak ellenére, hogy a lakosság többsége ezt nem támogatta – elindította a NATO-hoz való csatlakozást. Majd 2010-ben megint egy olyan kormányzat jutott hatalomra, amelyik nem akarta Oroszországhoz kötni teljesen Ukrajnát, de a nyugathoz se, mégis elindult az Európai Unió felé egy folyamat – foglalta össze.

Az MCC szakembere hozzátette, hogy a helyzetet a 2014-ben, a Majdan téren bekövetkezett forradalom – az orosz álláspont szerint puccs – változtatta meg és indította el Ukrajnát a nyugati irányba. Oroszország ezt elfogadhatatlannak tartotta, ezért csatolta el a Krím-félszigetet - amely lakosságának nagy része orosz volt -, és ezért támogatta a szeparatistákat.

– Alapvetően spontán indult el ez a szeparatista mozgalom Kelet-Ukrajnában, mert ők tényleg szemben álltak a Nyugat-Ukrán-elképzelésekkel. E mögé a mozgalom mögé állt be Oroszország már 2014-2015-ben, és most el is ismerte ezt a két államot, illetve nagyon úgy tűnik háborút indított Ukrajna ellen csütörtök hajnalban – emelte ki Demkó Attila. Hozzátette: ezt a fajta agressziót még az ukrajnai szakértők többsége sem várta az elmúlt pár napig.

Mi várható a harcmezőn?

– Nem gondolom, hogy bárki fegyverszállítmányok adásán vagy hírszerzési segítségen kívül bármilyen más segítséget nyújtana a felek részére. Ez alapvetően egy ukrán nacionalista háború a nagy orosz birodalom nacionalizmusa ellen – vélekedett a biztonságpolitikai szakértő.

– Csekély az esélye annak is, hogy ebből a konfliktusból indul el a harmadik világháború. Az Egyesült Államok határozottan kijelentette, hogy egyetlenegy katonát sem ad Ukrajnának. Oroszország pedig nem fog tovább menni Ukrajnán. Teljesen kizártnak tartom, hogy rátámadjanak egy NATO-tagállamra – mutatott rá Demkó Attila.

Hazánk szempontjából kifejtette: a humanitárius segítségen túl komolyabban nem szabad ebben a konfliktusban részt vennünk.

– Teljes mértékben megáll az, amit Orbán Viktor mondott: ki kell ebből maradnunk. Magyarországnak nem szabad ebben részt vennie, nem szabad Ukrajnának sem fegyvert adnia, sem más katonainak tekinthető segítséget, semmit a humanitárius segítségen túl – szögezte le Demkó Attila.

Mikor lehet béke?

Demkó Attila elmondta, amíg nem tisztázottak az orosz célok, addig nem látni azt sem, hogy mi vezethet a békéhez. – Ha csak annyi a szándékuk, hogy elismertessék ezt a két államot, az könnyebben mehet. Bár ez is nagyon nehéz lenne, mert ebbe egy ukrán kormány se menne bele – emelte ki.

– Annak sem tulajdonítok sok esélyt, hogy Ukrajnát megszállják. Nem látom azt az orosz erőt, ami ezt meg tudná tenni, de az biztos, hogy nagyon erőteljesen tudják Ukrajnát kényszeríteni. Tehát lehet, hogy ennél azért többről van szó. Például arról, hogy Kijevben egy oroszbarát kormányt segítsenek hatalomra – vélekedett a szakember.

Borítókép: Demkó Attila / MW-archív