Leporoltuk a csuklós szűrőbusz emlékeit

2022.01.27. 19:56

Talán a Debreceni Virágkarneválon végre régi pompájában láthatjuk az egészségügyi szűrőbuszt

A régi csuklós Ikarus 280-as megküzdött az időjárás viszontagságaival, hogy embereken segítsen.

A megfáradt, rozsdás buszban egykor emberek ezrei fordultak meg, s a dolgozók körében közösségi összejöveteleknek is otthont adott | Napló-archív

A megfáradt, rozsdás buszban egykor emberek ezrei fordultak meg, s a dolgozók körében közösségi összejöveteleknek is otthont adott | Napló-archív

Sokaknak csupán egy eszköz, másoknak amolyan emlékképfoszlány a múltból, ám akadnak megyénkbeliek, akiknek munkájuk, soha el nem feledett pillanatok kötődnek a régi csuklós Ikarus 280-hoz. Tudniillik, a képen látható egészségügyi szűrőbusz 1987-ben készült, csaknem tíz évig arra használták, amire kifejlesztették: egyszerű buszként funkcionált. Mint megtudtuk, 1996-ban leselejtezték, ekkor vásárolta meg a debreceni Kenézy Gyula-kórház, onnantól pedig az egészségügyi dolgozók munkáját segítette. Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, teljes felújítást kapott, egyedi formaterv alapján szűrőbusszá varázsolták, és egészen 2013-ig használták. Az utóbbi esztendőkben az autóbusz hosszú éveken át a kórház udvarán állt, élettelenül, megfáradtan várt arra, hogy valaki ismét lelket leheljen bele. Ugyanis nem is akármilyen „életet élt” fénykorában: megküzdött az időjárás viszontagságaival, hogy embereken segítsen. 

Forrás: Tóthné Kovács Klára Katalin-archív

Tóthné Kovács Klára Katalinnak megannyi emléke fűződik a szebb napokat látott buszhoz. – Hozzávetőleg harminchat évet dolgoztam a Kenézy Gyula Kórházban, több osztályon megfordultam: urológia, sebészet, onkológia, majd aztán a fogyatékosokat ellátó intézetből jöttem el nyugdíjba. Eleinte vállaltam mellékállást, viszont, mondhatni, 2016 óta itthon vagyok, de napjainkig meleg szívvel gondolok vissza arra az időre, amit a buszon éltünk meg – fogalmazott mosollyal az arcán. Majd megosztotta a Naplóval legkedvesebb emlékeit abból az időből. – Ha jól számolok, akkor 1992-től voltam az eszközön, onkológiai szűrést végeztünk, mert akkoriban ezen az osztályon dolgoztam, és onnan lettünk kihelyezve a szűrőbuszra, emlőszűréshez. Különböző falvakba jártunk, ami akkortájt nagyon sokat jelentett, hiszen többeknek nehéz lett volna a városba bejutás – jegyezte meg. 

 

Látványosságnak számított 

 

Úgy látja, a lakosoknak nem volt nehezükre felkeresni a szűrőbuszt, sőt, még várták is, hogy mikor érkezik. Eleinte igazi látványosságnak számított, többen csak azért keresték fel, hogy élőben lássák, és ha már ott voltak, akkor „megmutatták” magukat a szűréseken – emlékezett vissza az egykori dolgozó. 

 

– A jármű elején találhattuk a „rendelőt”, a többi résztől fallal és tolóajtóval elválasztva, hátul volt kialakítva a váró, illetve egy öltözőfülke. Alkalmanként nőgyógyászati szűréseket is végeztek rajta, igaz, erre ritkábban volt alkalom – hangsúlyozta Tóthné Kovács Klára Katalin, aki körülbelül 3-4 évig munkálkodott a csuklós Ikarus 280-on. 

 

– Reggel mentünk, egész nap távol voltunk, és ugye régen nem úgy volt, mint napjainkban, hogy 10-15 percen belül az anyag már a háziorvos „kezében van”. Miután hazaértünk, a dokumentumokat bevittük a kórházba biztos helyre – idézte fel. 

 

Mint elmondta, más idők jártak, de minden percét élvezték. Reggelente 6 órakor gyülekeztek a Dorottya utcai „megállóhelyen”, és onnan indultak nap mint nap a megye csücskeibe. 

Forrás: Tóthné Kovács Klára Katalin-archív

– Télvíz idején igencsak vártuk, hogy felmelegedjen a jármű, ám szinte csak akkorra melegedett fel, mire megérkeztünk az állomásra. Nem volt kellemes a hideg buszba beülni, viszont soha nem mérgelődtünk, szerettük ezt az időszakot. Mindenünk megvolt, ami kellett, hiába nem volt nagy a belterület, mindent megoldottunk: asztal mellett reggeliztünk, ebédeltünk, írtuk, amit kellett, és persze a „kötelező” napokat is megtartottuk. Mindig szakítottunk arra időt, hogy egy kellemes csevej mellett elmajszoljuk a finom édes és sós süteményeket. Örültünk, hogy segíthetünk, a helyi lakosok mosolya, kedves szavai elegendők voltak ahhoz, hogy tudjuk: elégedettek velünk – elevenítette fel. 

 

Újratöltve visszatérhet

 

Csaknem négy hónapja, hogy Taskó Rodrigó elmondta a Naplónak: megvált a megannyi megpróbáltatáson átesett régi csuklós Ikarus 280-tól, amely tavaly május óta egészen októberig a Vincellér utcai telephelyén állt. 2021. október elején megkerestük az akkori tulajdonost, s érdeklődésünkre úgy fogalmazott: nem szeretett volna megválni a retró csodától, viszont egy jó barátja olyan ötlettel állt elő, amit nem volt képes visszautasítani. Lapunk utánajárt, mi lehet most a több tíz éves szűrőbusszal, ezért megkerestük az új tulajdonost, Koltay Pétert, aki nagyon szívesen megosztotta velünk a terveit. Azt már eddig is tudtuk, hogy jó kezekbe került a jármű, viszont számunkra is örömteli hír, hogy idén talán újra láthatjuk, és nem is akármilyen formában. 

Koltay Péter (balról a harmadik) visszarepíti Debrecenbe a buszt | Fotó: Koltay Péter

– Három éve annak, hogy elhatároztam, vásárolok három autót, nos, azóta olyannyira elkezdtek érdekelni a régi szépségek, hogy ez a szám ötszázra duzzadt. És ennek egyike az említett csuklós busz, amelyet hamarosan kipofozunk – kezdte Koltay Péter. Jelenleg egy várpalotai telephelyen áll a Debrecenből „átszállított” autóbusz, legalábbis eddig azt hittük, hogy kellett egy kis rásegítés, azonban a jó hír az: saját lábán tette meg a megközelítőleg 300 kilométeres távot. – Nem egy akármilyen „teremtményről” beszélünk, jelentős eredmény, hogy egy több tíz éves jármű ilyen hosszú távot megtesz. Ennek ellenére le kell szögeznünk, egyáltalán nem lehetetlen küldetés, ugyanis ezek a közlekedési eszközök akkoriban úgy lettek összerakva, hogy nem fog rajtuk az idő vasfoga – nyomatékosított. Majd elsőként lapunkkal osztotta meg a közeljövőben megvalósítani kívánt terveit. Szabadtéri múzeumban 

 

– Tavasszal szeretnék megnyitni egy szabadtéri múzeumot, ahol a gyűjteményem darabjai mindenki számára megcsodálhatók lesznek. Mindemellett fontos megjegyezni, a hosszú éveken át szolgáló szűrőbuszt szeretnénk „szülőhazájába”, Debrecenbe visszavinni. Úgy tudom, nagyon sok emlék fűződik hozzá, ugyanis évtizedekkel ezelőtt emberek ezrei jártak a járműben. Éppen ezért zajlanak a tárgyalások, ötletelések, és most úgy állunk, hogy idén nyáron az eszközt teljes pompájában szeretnénk megmutatni a cívisvárosiaknak. Még tanakodunk a helyszínen, viszont úgy gondoljuk, a Debreceni Virágkarnevál lenne a legjobb választás – mondta.

 

Nagy Emese 
 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában