Továbbra is rejtély

2022.01.07. 20:00

Megyénkben is látni véltek már fekete párducot - igaz, 20 évvel ezelőtt

Ha tényleg nagymacska kóborol az Alföldön, gazdag étlap várja - tudtuk meg dr. Nagy Gergely Sándortól, a Nagyerdei Kultúrpark ügyvezető igazgatójától.

Illusztráció: Shutterstock

Hetek óta megy a találgatás, hogy tényleg fekete párducot láttak-e a helyiek az Alföld középnyugati és déli területein, perdöntő bizonyíték azonban eddig még nem került elő. Az állítólagos nagymacskát többek között Kiskunhalason és Kecskeméten is látni vélték, december 24-én pedig egy kiskunfélegyházi gazda állatait támadta meg egy titokzatos ragadozó, mely öt birkával is végzett. Fülöp Róbert kiskunhalasi polgármester még egy videót is megosztott a múlt hónap közepén, melyen az látszik, ahogy egy fekete, ránézésre igencsak megtermett macskaféle megfontolt léptekkel vág át egy ipari park melletti füves területen.

 

 

Az ügy körül tehát egyelőre rengeteg a kérdőjel, és nem tudni, hogy egyértelmű feloldással zárul-e majd.

Egy viszont biztos: a Hajdú Online által megkérdezett megyei szakemberek a rendelkezésre álló felvételek és egyéb információk alapján nem tudták fekete párducként azonosítani az állatot.

 

A táplálékkal nincs gond

 

Dr. Nagy Gergely Sándor, a Nagyerdei Kultúrpark ügyvezető igazgatója is a sajtóból értesült az észlelésekről. Mint mondta, a felvételek egy részét látta, de szerinte csak találgatni lehet, hogy valóban nagy ragadozóról van-e szó. – Az esély mindenképpen megvan rá, hiszen az elmúlt időszakban is előkerült például egy szervál, illetve voltak korábban is nem bizonyított észlelések. Úgyhogy kellő komolysággal érdemes kezelni ezt a kérdést – hangsúlyozta.

Egy hasonló észlelés egyébként megyénkhez is köthető, igaz, nem mostanában történt. Az Origo majdnem pontosan 20 éve, 2002 februárjában írt arról, hogy fekete párducot láttak Nagyrábé és Bihartorda határában. Akkor a szakemberek a lábnyomok alapján megerősítették, hogy valóban a veszélyes ragadozóról van szó. A vadászok altatólövedékkel töltött fegyverrel indultak az állat keresésére, de végül nem találták meg.

Azzal kapcsolatban, hogy a bács-kiskuni állítólagos nagymacska milyen táplálékoz juthat hazánkban, dr. Nagy Gergely Sándor kiemelte: különbséget kell tenni az egyedek között arra vonatkozóan, hogy emberek közelében nőttek-e fel, vagy sem. – Annak nagyon kicsi a valószínűsége, hogy ez eredeti élőhelyről „idepottyant” nagyragadozó, és ismeretlen számára az ember vagy az emberi tartás – hogyha létező történetről van szó. – Ha emberi tartásból származik, nagy valószínűséggel ismerős számára a háztáji gazdálkodásból származó csirke vagy egyéb szárnyasok, adott esetben nyulak, amiket felfedezhet barangolása során – folytatta az igazgató, majd szóba hozta a felvezetőben is említett rejtélyes karácsonyi esetet.

Mint megjegyezte, a Bács-Kiskun megyei tanyavilág még mindig él, van élelemforrás, és egy birkaméretű állat leterítése egy ilyen nagymacskának nem okoz gondot, mindegy, hogy emberi tartású vagy vad egyedről van szó
 

Kiskunhalason rögzített nyomok | Fotó: police.hu


Emiatt a takarmány kérdése tehát megoldott a ragadozó számára, a szakember viszont arra is rámutatott, hogy az ebből következő emberi közelség miatt, a nyomok alapján előbb-utóbb ki kell derülnie, pontosan milyen állatról van szó. – A jelenlegi, általam ismert nyomok, képek alapján még nem feltétlenül bizonyított, hogy párduc lehet, úgyhogy bízom benne, hogy több információ is napvilágra fog kerülni – mondta az ügyvezető, aki azt is aláhúzta: egy ilyen állatnak nagy a mozgásigénye, egy nap alatt több tíz kilométert is bejárhat, és hiába nem túl nagy népsűrűségű Bács-Kiskun megye, előbb-utóbb lesznek emberi konfliktusai, interakciói – ha egyáltalán valóban párducról van szó.

Dr. Nagy Gergely Sándor szerint a vélt ragadozó túlélési esélyei függenek attól, hogy az állat mikor kerül majd olyan urbánusabb környezetbe, ahol esetleg be tudják fogni – merthogy az egyed egyébként befogható.

Nem valószínű egy olyan forgatókönyv, hogy ez az állat még hónapokig elszigetelten létezzen – tette hozzá végezetül.

 

Pápaszemes kobra vs. vérszopó denevér

 

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata számára rendelkezésre álló információk alapján a Kiskunhalasnál látott kérdéses állat nem azonosítható fekete párducként – ezt már a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) közölte megkeresésünkre. A parknál arról is érdeklődtünk, korábban történtek-e igazgatóságuk területén a mostanihoz hasonló észlelések, legyen szó akár nagy testű ragadozóról, akár más, hazánkban nem előforduló, ritka állatról.

Válaszukban azt írták, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a HNPI Közép-Tisza - Jászság Tájegység természetvédelmi őrei minden évben több bejelentést kapnak a legkülönfélébb egzotikus és/vagy veszélyes állatokról, de ezekről minden esetben kiderült, hogy téves vagy valótlan a határozás. Barna medvéről például minden évben érkezik hozzájuk bejelentés az emlékezetes 2018-as eset óta, amikor egy Holt-Tiszában fürdőző medvét sikerült lencsevégre kapni. De jelentettek már kajmánt Túrkevéről, pápaszemes kobrát Kétpóról, a legkülönfélébb veszélyes kígyókat és trópusi pókokat Szolnokról, hatalmasra nőtt fehérszárnyú vérszopó denevért Tiszapüspökiből és hosszasan lehetne folytatni a sort, hiszen a kiskunhalasi fekete párducot is látni vélték december végén Szolnokon – szögezték le. A válaszban arra is kitértek, hogy a számtalan bejelentés közül a 2018-as szolnoki barnamedve-előfordulást a Természetvédelmi Őrszolgálat is megerősítette, hiszen az akkor szolgálatot teljesítő természetvédelmi őr is látta az egyedet.

Az esetek többségében általában valamely, hazánkban jellemzően előforduló, gyakori állatfajt tévesztik össze a bejelentők, így az ártalmatlan, apró halakat fogyasztó vízisiklót és az emberre szintén ártalmatlan, Jász-Nagykun-Szolnok megyében általánosan elterjedt szongáriai cselőpókot rendre valamilyen veszélyes trópusi fajként, a sűrű cserjésekben mozgó vaddisznót pedig barna medveként azonosítják a bejelentők – közölték, kiemelve: a Természetvédelmi Őrszolgálat a hatáskörébe tartozó bejelentéseket megfelelő alapossággal ellenőrzi, és indokolt esetben együttműködik az érintett társszervekkel.

Raffer Attila

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában