Fotókkal

2022.01.11. 14:00

Így harcoltak Tél tábornokkal 1987 januárjában

A rendkívüli időjárás Hajdú-Bihar megyében is nehézségeket okozott 35 évvel ezelőtt.

Fotó: Napló-archív

Régen a telek is másmilyenek voltak! – szokták mondani az idősebb emberek, s valóban, ma már leginkább azon lepődünk meg, ha télen esik a hó. 35 évvel ezelőtt azonban nem volt hiány belőle, erről az emlékek mellett a korabeli Napló-híradások is tanúskodnak. Ezen krónikákból szemezgetünk.


„Péntek reggel óta kisebb nagyobb megszakításokkal esik a hó. Vasárnap délutánra már elérte a 15-20 centiméter vastagságot a hótakaró, újra és újra munkát adva a „hó ügyeleteseinek” – olvasható az 1987. január 10-én kezdődő havazásról szóló cikk a Hajdú-bihari Napló két nappal későbbi számában. Mint írják, a fagyos, havas utakon a buszok is nagyon óvatosan közlekedtek, a menetidő öt-tíz perccel megnövekedett. A hóekék szorgos munkájának köszönhetően minden út járható volt a megyében. Szakály Tibor, a Debreceni Városgazdálkodási Vállalat központi hóügyeletese lapunknak akkor elmondta: három nap óta folyamatosan tart a hó eltakarítása a városban. Szombatról vasárnapra virradóra 188, vasárnap délelőtt pedig közel 100 rendkívüli hómunkást vettek fel. A cikkből kiderül, uralták a káoszt, vasárnap délig a trolibusz- és a villamosközlekedésben sem volt fennakadás. Nem volt ez így azonban a vasúti közlekedésben, a nagy mennyiségben lehullott hó váltóátállítási problémákat okozott. Míg szombaton 20-30 percet, addig vasárnap már 10-80 percet késtek a személy- és gyorsvonatok. A hó eltakarításában 315 dolgozó, három hóeke és hét hóolvasztó berendezés vett részt. A tehervonatokon előnyt élveznek az élő, romló szállítmányok.

Szerencsére balesetek nem történtek, szokatlanul csendes napokról számoltak be a rendőrség, a mentők és a tűzoltóság ügyeletesei, a megye lakossága megfogadta az intelmeket, s csak nagyon fontos, sürgős esetekben ültek autóba. Vasárnap délutánra újra erősen havazott, amit erős szél is kísért. Több út már nehezen járható, az autóbusz-közlekedésben azonban nem volt fennakadás.


Hétfőn délután a rendkívüli időjárási helyzetre való tekintettel a megye vezetői operatív bizottságot hoztak létre. Az éjjel-nappali ügyelet folyamatosan kapcsolatot tartott a településekkel.

Ahol nem boldogultak, szükség esetén a fegyveres erők alakulatai is besegítettek. Habár hétfőn dél körülre megszűnt a hóesés, szerdára újabb havazásokat jelentettek be.


Késve ugyan, de mindenhova megérkezett a tej és a kenyér


Ahogyan arról a Napló 1987. január 13-án beszámolt, a sütőipari üzemekben gond nélkül beindult a termelés. Debrecenben például a Damjanich utcán és a Hősök útján lévő üzemek előtt a bejáratokat hajnalban szabaddá tették. A szállítmányok elindultak, ám a hófúvások miatt csak egy nyomon lehetett haladni, Biharkeresztes térségében egy autó árokba is csúszott. A Hajdú Megyei Tejipari Vállalat igazgatója arról beszélt lapunknak, hogy habár több tejszállító autó is elakadt a nagy hóban, késve, de mindenhova odaértek.


A friss kenyér is megérkezett a lakosokhoz, Biharkeresztes és Komádi térségében a határőrség segítségével. Polgáron nem volt szállítási gond, hiszen helyben sütötték a kenyeret, és a hús is a falu vágóhídjáról került a boltokba.


A Napló cikkéből az is kiderül, hogy Debrecenben csak a tömegközlekedési eszközök útvonalai voltak járhatók. A hóeltakarítást nehezítette a rengeteg elakadt és „ott felejtett” autó is: az Újkertben és a Vénkertben különösen kritikussá vált a helyzet. Hétfőn délután a városból az Ondódra vezető út kivételével mindenütt közlekedhettek a járművek. Ezen a területen hiába tolták el a havat, az erős szél perceken belül újabb torlaszokat épített. Nagy Imre, a városgazdálkodási vállalat osztályvezetője úgy nyilatkozott, éjjel-nappal folyamatosan dolgoznak, de Debrecen már régen kinőtte a gépparkját, ami nemcsak kevés, de elöregedett is. Remélik, hogy nem esik majd 10-15 centiméternél több hó szerdán, különben könnyen alulmaradhatnak az időjárás elleni küzdelemben.

A mentőknek szerencsére nem okozott gondot a nagy mennyiségű hóesés, két négykerék meghajtású UAZ-terepjárójukkal könnyen tudtak közlekedni, szükség esetén segítséget is kaptak. A lapunk által megszólaltatott mentőtiszt arról is beszélt, kevesebb munkájuk volt a megszokottnál, hiszen a legtöbb ember nem mozdult ki otthonról, a négy fal közül.


Késnek a vonatok, zsúfoltak a buszok


Ezzel a címmel jelent meg az a Napló cikk, mely a MÁV és a Volán járatairól adott hírt. A vasúti közlekedésben 1987. január 12-én, hétfőn 60-80 perces késéssel indultak a vonatok. A teherszállítást letiltották, csak a különleges igényeket vették figyelembe. Ilyen volt például Budapest élelmiszer-ellátása, ennek érdekében, ha kellett, a tehervagonokat a személyszállító vonatokhoz csatolták. Hétfőn már 500-an dolgoztak azon, hogy megtisztítsák a vasúti síneket, a fővonalakon hat hóekével, nyolc hóolvasztó berendezéssel és két hómaróval harcoltak az akadályok ellen. 

A Hajdú Volán munkatársa arról számolt be, hogy hétfőn 120 autóbuszt indítottak, 19 járművet azonban az erős szél úgy befújt, hogy nem tudták azokat kiszabadítani. 

Mivel azok is a tömegközlekedést vették igénybe, akik korábban autóval jártak, zsúfolásig megteltek a Volán járatai. Másfél-kétórás késésekkel is számolni kellett, de nem állt le a buszközlekedés.

Forrás: Napló-archív


Egy másik cikk a rendkívüli havazásról ekképpen ír: „Még múlt hét közepén beszélgettem egy hólapátolóval, Bódi Jánossal. Legyintett, hol hull a hó, hol olvad, csupán afféle figyelőállásban kémleli, támad-e Tél tábornok.

Fitymáló legyintése immár a múlté...Hull, esik, pustol. Hóhalmok, hóhegyek nőttek azóta.

 Meg se kellett várnia Bódi Jánosnak s társainak, hogy úgy két-három centire vastagodjék a tél gyolcsruhája. Szaggathatják szüntelen a debreceni utakról.”


Kedden délelőtt sem változott a helyzet, tovább tartott a rendkívüli hideg és további havazásokra lehetett számítani. Rekordhideget mértek, a Központi Meteorológiai Intézet adatai szerint a hétfőről keddre virradó éjszaka – január 13-án – a fővárosban –17,8 fokot mértek. A legnagyobb lehűlés Pakson volt, ott –30,3 fokot mutatott a hőmérő.


Az 1987. január 14-i Hajdú-bihari Naplóban arról írtak, hogy a vállalatok, intézmények környezetét takarították el, elsősorban az egészségügyi intézményekét, illetve a szolgáltatásokhoz kapcsolódó vállalatokét. Tíz darab ZIL 130-as homokszóró és hótoló dolgozott, kölcsön kaptak egy-egy Volvo típusú rakodógépet a Keviéptől és a Közműtől. Ezekkel már a lakótelepeken is elkezdtek dolgozni, az egyik legfontosabb feladat volt, hogy legalább a szemétszállítás megoldódjon.


Több termelés leállt, iskolák zártak be


A bejáró tanulókat arra kérte a Művelődési Minisztérium, hogy csak akkor induljanak el az iskolába, ha az útviszonyok ezt lehetővé teszik. Részben emiatt, részben pedig a fűtési problémák miatt kedden nyolc iskola jelentette be, hogy „szénszünetet” kapnak a diákok. A vállalatok közül a Hajdúsági Iparműveknél bejelentették, hogy szerdától a héten leállnak a termeléssel. A Debreceni Tartósipari Kombinátban is csak két műszak dolgozott, a vidéki dolgozók szabadságot kaptak. A rendkívüli helyzet miatt operatív bizottság egy tagja, Hegedűs Gábor arról tájékoztatta a Naplót, hogy helikopterrel, madártávlatból győződtek meg az útviszonyokról. A körülményekhez képest megnyugtatóként jellemezte a helyzetet. Kedden már a vasúti közlekedésben is javulást tapasztaltak: a személyvonatok menetrend szerint elindultak, sőt nyolc tehervonatot is útra bocsátottak. Ezzel szemben a Volán illetékesei arról panaszkodtak, hogy elég sok busz elfagyott, és a jó állapotban lévők is csak lassan közlekedtek.


A tej, a kenyér és a hús is mindenhova megérkezett, még ha késéssel is. A tejipar az esti tejet például nem tudta elindítani csak reggel, a honvédség segítségével. Intézkedtek arról, hogy a hústartalmú élelmiszerek nagy számban kerüljenek a boltokba.

Forrás: Napló-archív


Sok időbe telt eltakarítani


Az 1987. január 15-i Napló arról ír, hogy ellátási gond nincs, a hóeltakarítás azonban nagyon lassan halad, hiszen 30-40 centiméter hó esett. A MÁV akkor arról tájékoztatott, hogy járnak a vonatok, mindössze 10-30 perces késés jellemző. Az autóbusz-közlekedés is helyreállt, igaz a jeges úton sokkal óvatosabban kellett közlekedni.

Habár a rendőrség nyugodtabb napokról számolt be, a mentők nem unatkoztak, több beteget fagyással szállítottak kórházba. A fagyveszélyre egyébiránt nyomatékosan figyelmeztették a lakosságot.


A Tigáz panaszbejelentőinek száma is duplájára nőtt. A másnapi lapban tovább foglalkoztak a rendkívüli hóhelyzettel. A hó után az újabb nehézséget az utakra fagyó ónos eső jelentette, órák múltán kezdett csak olvadni. A megyei mentőknek több mint száz esethez kellett kivonulni, kéz- és lábtöréses, valamint fejsérüléses esetekhez. A kórházi betegszobák is zsúfolttá váltak.


Az 1987. január 17-i, szombati Napló már arról számolt be, hogy enyhültek a tél okozta gondok, az időjárás „tavasziasra” fordult. Az olvadás újabb gondokat jelentett, tetemes vízmennyiség gyűlt össze, főleg a gyalogos-átkelőhelyek mentén. A tanítás még a megye 13 iskolájában szünetelt, zavarok mutatkoztak az áramellátásban. Jó hír, hogy a lakosság ellátási gondjai enyhültek, a küldemények és pénzesutalványok is rendben megérkeztek.


HBN

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában