Együtt kell lélegezni minden településsel

Hetedik országgyűlési választására készül Vitányi István, aki 1998 óta a megye egyik országgyűlési képviselője. A Hajdú 4-es választókerület 41 települést foglal magába, a megye településeinek felét. Ebben a körzetben nagy sikert arat a Magyar Falu Program, de a Vidékfejlesztési Programot is mintha nekik találták volna ki. Arra kértük Vitányi Istvánt, összegezze, miként teljesített a választókerület az elmúlt évben, de kitértünk a közelgő választásokra is. Szóba került továbbá, hogy miként lehet több mint negyven önkormányzat pályázatait észben tartani és koordinálni. 

A koronavírus a mindennapjaink része volt az elmúlt két évben. Hogy látja, sikerült kilépni az árnyékából? 

Amikor 2020-ban megjelent a koronavírus, egy ismeretlen kórral álltunk szemben. Visszafogottabb volt mindenki, nem nagyon mertek az emberek közösségbe menni, enyhe félelem volt a választókerületben és az egész országban. Amikor már az első, második oltást felvették az emberek, akkor többet találkoztunk. Ezt megelőzően magam is kevesebbet jártam a választókörzetet, hiszen valljuk be: én is a veszélyeztetett korban vagyok már. A 2021-es évről – leszámítva egy-két döccenőt – azt mondanám, hogy visszaálltunk a rendezvények, átadások, választópolgárokkal való találkozás vonatkozásában a járvány előtti helyzetre. Az élet visszatért a rendes kerékvágásba, bár azért a vírus még mindig itt van körülöttünk. Legyőztük a félelmet, ugyanolyan elánnal dolgozunk, mint eddig. Ez a gazdasági eredményeken is látszik, nem panaszkodnak a gazdasági élet szereplői, hogy jelentős forgalom-visszaesés lenne. Az építőipar ugyanúgy teljesít, látni, hogy új családi és társasházak épülnek, például Berettyóújfaluban is nemrégiben kezdődött meg két 14 lakásos társasház építése. 

Az önkormányzatok is újra lendületben vannak? 

Úgy gondolom, igen. Kicsit le voltunk maradva az átadásokkal, az egyik internetes portál volt olyan kedves megemlíteni, hogy világcsúcstartó vagyok: egy nap alatt Berekböszörményben ötször vágtam szalagot nemrégiben. Valójában ez azt jelenti, hogy ott ennyi fejlesztés valósult meg. Amikor Pocsaj a közfoglalkoztatás 10 éves fennállása alkalmából 10 millió forintot kapott, a polgármester elmondta, hogy 19 pályázatot nyertek a Magyar Falu Programban két év alatt. Örömmel látom azt a változást, ami történt Pocsajban, az új polgármester jól pályázik. De ez elmondható minden településről. A mi körzetünkben nagy siker a Magyar Falu Program, minden évben egymilliárd forint feletti összeget tudunk felhasználni, de a Vidékfejlesztési Programban (VP) is jól teljesít a választókerület, hiszen 35 milliárd forintra van bent pályázati igény, és nagyon sok meg is valósult már. A fél megye a Hajdú 4-eshez tartozik – a 82 településből 41 –, ebből következik, hogy a legtöbb piac – számszerűen 10 – itt újult meg vagy épült fel a VP keretében, de a kertészeteknek és az állattartó telepeknek is vannak pályázataik, sőt, a falusi turizmust támogató tender részeként Újirázon 12 férőhelyes turistaház jöhetett létre. Beszélgetve a tulajdonossal fél évvel az átadás után azt mondta, nagyon jól megy, mindig foglalt. 

Mennyire jelentős a turizmus ebben a térségben? 

A falusi turizmus fellendítése egy jó irány, hiszen a mi választókörzetünkben nagyon gyenge minőségű földek vannak, tehát a turizmus az egyik kitörési pont lehet. Éppen ezért fejlesztjük például Berettyóújfaluban a fürdőt a gyógy­turizmus irányába, több mint 3 milliárd forintba fog kerülni, mire kész lesz. Ez már magával hozza azt, hogy az emberek ne csak egy napra, hanem többre is ellátogassanak Berettyóújfaluba, s ha már ott vannak, akkor megnézik a környező településeket is. Ellátogathatnak azokhoz a történelmi emlékhelyekhez, amelyeket már sikerült megújítanunk, például Bakonszegre a Bessenyei György Emlékházhoz, Zsákára a Rhédey-kastélyhoz. A következő ciklusban tervezzük Nagykerekiben a Bocskai-vár teljes körű felújítását, valamint a magtár megvásárlását, amit szintén turisztikai célra szeretnénk majd kialakítani. Lassan elkészül a tanulmányterv a Bedő és Nagykereki elkerülő útra, ez azzal a kedvező hatással is fog járni, hogy megszűnik a kamionforgalom a településeken. Tervezés alatt van a Berettyóújfalu nyugati elkerülője is, ha ez is meglesz, akkor teljesen tehergépjármű-mentessé lehet tenni Újfalu belvárosát, legfeljebb csak a célforgalom lesz. 

Szóba került, hogy a fél megye az ön választókerületében van. Mennyire lehet fejben tartani azt a rengeteg pályázatot, amit az önkormányzatok beadnak? 

Nem egyszerű, hiszen 41 településről beszélünk, s ha a kisebbek öt pályázatot adnak be a Magyar Falu Programba, az önmagában már közel kétszáz tender. De ott van még a Vidékfejlesztési Program, a TOP és az EFOP is. Az az igazság, hogy 24 év tapasztalata áll mögöttem, és minden település polgármesterével jó viszonyt ápolok. Rengeteg egyeztetés kell, hiszen azt mindenki szeretné elkerülni, hogy ugyanazt valósítsák meg, mint a többiek. Koordinálom ezt, az a cél, hogy mindenki az adottságának, tehetségének megfelelően nyújtsa be a pályázatokat. Nyilván próbál az ember kiegyensúlyozott lenni, például tavaly 320 millió forintot kaptunk belterületi utak rekonstrukciójára, körülbelül 19 településen aszfaltoztunk. Most azok a települések fognak útfelújításra forrást kapni, akik tavaly kimaradtak. 

Együtt kell lélegezni minden településsel, ott kell lenni, de természetesen nem lehet mindenhova eljutni. Hála Istennek már nem győzzük az átadásokat, ezek az évek az átadásról és a nemzeti színű szalagokról szólnak.

Milyen fejlesztések voltak ezek? 

Ezek a beruházások mind a települések élhetőségét szolgálják. Komádiban például idősek otthonát adtunk át 200 millió forint értékben. A kormány döntéseihez igazodva igyekszünk minden réteget olyan körülmények közé hozni, hogy itt maradjanak, és álljon meg a települések elnéptelenedése. Nagyon fontos, hogy ekkora útfejlesztés Magyarországon és a választókörzetben sem volt még ez idáig. Ha csak azt említem, hogy elkészült Nagyrábé és Bakonszeg átkelő szakasza is, már egybefüggően kész van a Nagyrábétól Berettyóújfaluig vezető út, ez egy 2,2 milliárd forintos beruházás volt. Idén tervezzük Biharnagybajomtól a Füzesgyarmat felé, a megyehatárig tartó 2 és fél kilométeres szakasz rendbetételét, ugyanúgy a Hencida–Gáborján átkelő is az idei program része, illetve egymilliárd forintot fordítunk a Monostorpályi–Debrecen közötti útra. 

Él még az a trend, hogy a kistelepüléseken csak közmunkából lehet megélni? 

Örvendetes tény, hogy egyre kevesebben dolgoznak a közmunkaprogramban, a valamikori 250 ezer helyett most 100 ezer körüli a számuk. Nagyon sokan elhelyezkedtek már az elsődleges munkaerőpiacon, ott nyilvánvalóan magasabb munkabért kapnak, bár most a közmunka­programban is emelkedtek valamelyest a bérek. Úgy gondolom, nincs olyan rétege a társadalomnak, amely ne tudott volna előrelépni, hiszen a nyugdíjasok novemberben három jogcímen kaptak pénzt, a 25 év alattiak adómentességet kapnak, februárban a családok maximum 800 ezerig visszakapják a befizetett szja-t. Ahogyan a mostani szlogenünk is mondja: előre megyünk, nem hátra.

Korábban úgy fogalmazott, hogy a hátrányos jelzőt lassan el kellene hagyni a bihari térség vonatkozásában. 

Az úgynevezett három h-s települések voltak a választókerületben. De nézzük meg az olyan nagyobb beruházásokat, mint az autópálya-építés, vagy az éppen zajló, 47 milliárd forintos vasút-villamosítás Püspökladány–Biharkeresztes között. 2014 és 2020 között a különböző pályázatokból több mint 200 milliárd forint jött a térségbe, s ebben nincs benne a TOP, amiből több 10 milliárd forintnyi fejlesztési forráshoz jutottunk. A TOP Pluszból pedig 14 milliárd forint jut egy-egy választókörzetre. Elérhetők vagyunk, van infrastruktúránk, most már a helyieken, a vállalkozókon és a polgármestereken múlik, hogy ezt a lehetőséget mennyire tudják kihasználni. Berettyóújfaluban is több tízmilliárdos fejlesztések voltak, a kórháztól a sportlétesítményekig, a művelődési háztól az uszodáig mindenünk van. Úgy gondolom, hogy a fiatal itt megtalálja a számításait. Valóban három h-ból kettő már elment, még egy maradt, az pedig Magyarország jele: H, mint Hungary. Ez pedig meg is fog maradni. Látszik a kormány feltett szándéka a vidék erőteljes fejlesztésére, hiszen nagyon sokan költöznek ki a nagyvárosok agglomerációjába, például Mikepércsre vagy Sárándra, de Berettyóújfalu környékén Bakonszeg, Szentpéterszeg, Mezősas, Mezőpeterd, Váncsod is elérhető távolságban vannak. 

Mondhatjuk azt, hogy a kistelepüléseknek is van jövője? 

A fejlődést csak a vak és az örök ellenző nem látja, aki a kákán is csomót keres. A legutolsó település is megkapja azt, amit szeretne, de sok múlik a polgármestereken. Nálunk jól dolgoznak a polgármesterek, jó a korfa is, nagyon sok fiatal polgármesterünk van. Szép jövő elé nézünk, ha így haladunk. 

Mit vár az idei évtől? S leg­főképp mit vár az áprilisi választástól? 

Reményeim szerint ezek a beruházások elérik céljukat és látják a választópolgárok is, hogy mi nem a levegőbe beszélünk, hanem amit ígértünk, azt meg is valósítjuk. Nagy reményeket fűzök a választáshoz. Szükséges, de nem elegendő feltétele ugyan ez a jó teljesítmény, meg kell győzni az embereket, hogy ezt a munkát folytatni kell. Ha a régi világ emberei visszajönnek, akkor újra elveszik a 13. havi nyugdíjat, adóemelések és hitelfelvételek lesznek. Visszamegyünk 15 évet, ha a régmúlt emberei megint hatalomra kerülnek. Arra biztatok mindenkit, hogy ne kényelmesedjen el, ne dőljön hátra! Senki ne higgye azt, úgyis nyerni fogunk! Leg­alább négyévente gyakorolja mindenki a demokratikus jogait, de ha nem teszi meg, akkor négy évig egy szót se szóljon. 

Önnek ez már a hetedik országgyűlési választása lesz. Meddig tervez politikai pályán maradni? 

Az elért sikerek mindig lökést adnak az embernek arra, hogy tovább csinálja. A következő ciklust még biztosan vállalom, aztán majd meglátjuk, menet közben mit hoz az élet. Ez egészség- és családfüggő is. A gyerekeink már nagyok, unokáink vannak, otthon nem kell annyi törődés, mint korábban. Valójában ez nem csak egyéni döntés kérdése, attól is függ, a közösség igényli-e a munkámat. 

Kiss Dóra