energetikai kérdések

2021.12.02. 20:04

MCC: „Az év háromnegyedét, vagy egy kemény telet is elbírna az ország”

Csütörtök este az energia- és rezsiválság okairól, annak kialakulásáról esett szó a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Debreceni Képzési Központjának előadással egybekötött kerekasztal-beszélgetésén.

Toldi Ottó | Fotó: Molnár Péter

Toldi Ottó kutatásvezető, az MCC Klímapolitikai Intézetének tagja többek között az esemény fontosságára is kitért. – Ha a foci picit jobban megy Magyarországon, sok millió szövetségi kapitányunk lesz. A vírushelyzet megmutatta azt, hogy sok millió virológiai és járványtani szakértőnk is van, és most, hogy kezd az energiahelyzet eldurvulni Európában, kiderült, hogy nagyon sok energiagurunk is. Azért vagyunk itt, hogy azt a pragmatikus, konzervatív gondolkodásmódot, amit a kormány 2010 óta végrehajtott az energiaszektorban, elmagyarázzuk – mondta a kutatásvezető, aki szerint a rezsicsökkentés nemcsak egy lózung, nagyon komoly infrastrukturális alapjai vannak.

Toldi Ottó | Fotó: Molnár Péter

– Magyarország visszavásárolta a kulcs cégeket az energetikában, melyek azelőtt gyakorlatilag egy árkartellbe tömörültek, az egekig emelve az árakat. Ezt meg kellett törni. Egy szisztematikus politika eredménye, hogy mára Magyarország viszonylag válságállóvá vált – hangsúlyozta Toldi Ottó, aki akár merne nagyobbat is álmodni. – Európa afelé halad, hogy a szénerőműveket, atomerőműveket az Unió leállítja, így elképzelhető, hogy azok az országok, akik exportálták az áramot, az energiahordozókat, importba fordulnak.

„Ha belegondolunk, hogy a Paksi Atomerőmű (I.) mellett Paks II. is felépül, akár export pozícióba is kerülhetünk, különösen a Balkáni-országok lehetnek jó célterületek, a szenes erőművek, illetve a vízerőművek aránya miatt”

– emelte ki a szakember, a gáztározók problematikájára is kitérve.

– Európában az egyik probléma az, hogy a gáztározók jelentős része magántulajdonban van, akár olyanban, amelyik vészhelyzet, szükség esetén nem működik együtt a kormányokkal, piaci alapon működve. Ezeket a tározókat nehéz rávenni arra, hogy a dráguló gázból vásároljanak, ami a szempontjukból érhető, de a közjó szempontjából nem. Magyarországon nincs ilyen probléma, gyakorlatilag akkora gáztározó kapacitásunk van, hogy egy téli szezont, vagy az év háromnegyedét is át tudnánk vészelni anélkül, hogy egyetlen köbméter földgáz is érkezne a vezetékeken – mondta.

Jó döntés volt

Az eseményen Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője kifejtette, olyan energiapolitikai döntések születtek az elmúlt évtizedben Európában, amelyek nem segítik a megbízható, és hosszú távú energiaellátást. – Alapvetően a megújuló energiákra való átállás túl gyors volt egyes nyugat-európai országokban, főképp Németországban. Az atomerőmű technológiából a németek úgy döntöttek, kiszállnak, és ezt az áramot pótolni kell valahonnan – emelte ki a szakember, hozzátéve, a problémát épp az adja, hogy nem tudják honnan pótolni.

Demkó Attila a Paks II. Atomerőműre is kitért. – Arról volt szó, hogy nem fog megtérülni, sokba kerül, növeli a kiszolgáltatottságot. Ezzel szemben a valóság pontosan ellentétes. Hosszú távú, kiszámítható energiaforrást ad majd az országnak, megbízhatóan, úgy, hogy évekre be lehet tárolni az uránt Pakson. Szó sincs arról tehát, hogy ki lennénk szolgáltatva Oroszországnak. Paks II. egy átpolitizált vita lett. Mostanra mindenki számára nyilvánvaló kell, hogy legyen, milyen jó döntést hozott 2014-ben a magyar kormány. Illuzió, hogy a következő 20-30 évben pusztán a zöld energiára alapozva meg lehet egy ország energiabiztonságát teremteni.

„Teljesen egyértelmű, hogy európai szinten is szükség lesz az atomenergiára, Magyarország tekintetében pedig ez 100 százalékig biztos.”

Akárkinek, akármilyen ideológiája van, a tényekkel szembe kell néznie – összegezte a szakember.

PSZ

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában