A bűnbánat lila gyertyája is meggyulladt Debrecen adventi koszorúján

Először Wass Albert gondolatai hangzottak el az ünnepen, majd Barcsa Lajos alpolgármester köszöntötte az adventi sokaságot. A politikus először arra emlékeztetett, az advent a karácsony misztériumára hangolódás, a csodák misztériumának ideje, ami minden ember számára fontos időszak. - A várakozás áthatja a hívők és a nem hívők lelkét egyaránt Az adventi készülődés időszaka egyben a fény ünnepe is, mert bár a téli napfordulóig egyre rövidebbek a nappalok, és egyre hosszabbak azok az órák, melyeket sötétben töltünk, ebben a sötétségben mégis a fény eljövetelét várjuk, a megváltó megszületése révén szétáradó világosságot, egyben a hitet és a reményt – világított rá. 

Az alpolgármester Pilinszky Jánost idézve úgy fogalmazott, arra várakozunk, hogy a teremtett világban maga a teremtő Isten is testet öltsön, és ami már réges-régen megtörtént. Kitért arra is, hogy a lila szín a bűnbánat jelképeként a kereszténységben Jézus halálához kapcsolódik, de mindnyájan saját életünkre és veszteségeinkre is gondolunk ilyenkor. Megjegyezte, hogy tavaly ilyenkor naponta kellett, és még ma is kell szembesülnünk magánnyal, betegséggel és gyásszal.

A veszteségeink feldolgozása karácsonykor a legnehezebb és a legfájdalmasabb, különösen igaz ez a járvány idején 

– fűzte hozzá.

Barcsa Lajos úgy vélekedett, a pandémia ideje alatt gyakran hiányzik a vonzó jövőkép, a cél, amiért érdemes áldozatot hozni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy sokan állásukat, vállalkozásukat veszítették el, sőt, egészségüket vagy hozzátartozójukat. - Ebben a kizökkent időben a hittel reményteli várakozás vagy a békés együttlét reménye különös jelentőséget kap. Az elcsendesülés, az egymásra figyelés, a karitatív közösségek segítő keze, és mindannyiuk cselekvő szolidaritása a rászorulók felé, a család, az otthon és tágabb értelemben a közösségünk féltése és fontossága mindenkinek az életében kiemelt szerepet kell, hogy kapjon – fogalmazott.

A felekezeti képviselők közül elsőként Makláry Ákos, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke állt mikrofon mögé. - Értelmiséginek, keresztény gondolkozónak lenni nem diploma és végzettség függvénye, sokkal inkább attól függ, mennyire hasonlítunk a napkeleti bölcsekhez. 

A hit lehetőséget ad arra, hogy feljebb emelkedjünk és magasabbról megfigyelve az idő jeleit tudjuk értékelni mindazt, ami körülvesz bennünket 

– hangzott el ünnepi beszédében. Végül elmondta, hogy betlehemi királyokhoz hasonlóan meg kell védenünk Isten jelenlétét, a családot, közösségeinket és hazánkat.

Tóth László, a Megtestesülés-plébánia plébánosa úgy fogalmazott, amikor fellobban az adventi koszorúnk negyedik gyertyájának lángja, újból érdemes tudatosítanunk magunkban, hogy karácsony Krisztus megtestesülésének az ünnepe. - Nem szemfényvesztés, nem önámítás, nem is illúzió, hanem a legteljesebb valóság – mutatott rá. Azzal folytatta, hogy Mária és József is létező személyek voltak, a betlehemi csillag pedig létező jel, amely rámutatott egy történelmi eseményre, a három királyok látogatására, és valóság Krisztus jelenléte is a mindennapjainkban. A lelkész a megtévesztőkről is beszélt. - Bármennyire is járnak körül a világban, ne engedjük meg nekik, hogy elveszítsük a szemünk fényét, azt akarják ugyanis, hogy torzuljon el a látásunk, ne lássuk a helyünket és a célunkat a világban – emelte ki.

Kapin István parókus ünnepi gondolatait a görögkatolikus egyház és Debrecen jó kapcsolatának kiemelésével kezdte, majd töprengő Szent Józsefről beszélt, akiről szintén advent negyedik vasárnapján emlékeztek meg a görögkatolikusok. – A töprengő ember úgy krisztusi, hogy nemcsak a gondolat logikáját, hanem az élet minden mozzanatát mérlegeli – vélekedett.

Idén utoljára gyűltek össze az adventet ünneplők az Emlékkertben, ahol a koszorú negyedik gyertyájának meggyújtását és az ünnepi beszédeket ezalkalommal is zenés és prózai produkciók színesítették.

SzD