Ünnepi közgyűlésen adták át a megye elismeréseit

A házigazda Czeglédi Gyula polgármester köszöntőjében elmondta, erre az alkalomra elhozták a múzeumból Bocskai István koronájának és jogarának hiteles másolatát. – Tettük ezt azért, hogy ezen az ünnepi közgyűlésen az a hajdúi érzület hasson át bennünket, amelyet ezek a szimbólumok jelképeznek. Bocska István fejedelmünk a három részre szakadt országban a Királyi Magyarországot és Erdélyt tudta egyesíteni, és fejedelemként megvívta Magyarország egyetlen győztes szabadságharcát. Az ő élete, munkássága legyen egy iránymutatás, figyelemfelkeltés számunkra – hangsúlyozta, hozzátéve, amikor a birodalmi törekvések akár keletről, akár nyugatról érkeztek, ő mindig féltve őrizte a magyarság függetlenségét.

Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár úgy fogalmazott, az a feladatuk, hogy Hajdú-Bihar Megye Napját megtöltsék olyan a tartalommal, hogy a megye valamennyi települése, lakosa, civil szervezete a sajátjának érezze. – Az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy jó úton járunk, hiszen a megyei közgyűlés akárhol megjelent, mindig óriási népszerűségről tett tanúbizonyságot – vallja. Az államtitkár arról is beszélt, egy-egy település napi gondjai őrlik a polgármestereket, de amikor távlatokban szeretnének gondolkodni, akkor jutnak el oda, hogy a megye egy olyan érték, amihez szívesen csatlakoznak, ami összeköt. – A történelmi múlt mellett nagyon komoly kulturális és szabadidős értékek, gazdasági kapcsolatrendszerek kötnek össze bennünk – szögezte le. Így folytatta:

„Látom a napi küzdelmeket, s azt, hogy a megye települései között sohasem volt ilyen jó az együttműködés, mint mostanság”

– húzta alá.

Bodó Sándor arról is szólt, hogy ma már a megye bejárható, az út- és a vasúthálózat korszerűsödött. A megye gazdasági teljesítményéről elmondta, sok szervezet, cég és település dolgozik együtt, ennek látható eredményei vannak. – Konkrét növekedés van a GDP vonatkozásában, és ha megnézzük, mennyien dolgoznak most a megyében, akkor azt tudjuk mondani, hogy 72,3 a foglalkoztatási ráta, ami hajszál híján megegyezik az országos átlaggal. A munkanélküliségi ráta a megyében 6 százalékos, ez sajnos rosszabb, mint az országos átlag, hiszen az 4 százalék környékén van, de jobb, mint az uniós – ismertette. Leszögezte: ezért tenni is kell.

A megyei közgyűlés munkájáról is beszélt, felidézte, régen számolni kellett a forintot, mert kevés pénz volt. Mint mondta, a kormányváltás után a polgári értékrend azt mondta, hogy csak olyan feladatot bíz a megyei önkormányzatokra, amit elbírnak, és az állam vállalta az intézmények működtetését. Így lett intézményfenntartóból fejlesztő megye. – Bebizonyosodott, hogy a megye tud a fejlesztés generátora lenni, az előző Terület- és Településfejlesztési Operatív Program forrásainak felhasználása és a mostani előkészítése ennek ékes bizonyítéka – mondta. Hozzátette: – Ha jelen gazdasági küzdelmek és viszontagságok napok, hónapok után ott tartunk, hogy ezeket a fejlesztéseket készpénzre, gyakorlati beruházásokra tudtuk váltani, akkor ez meglátszik a településeken – szögezte le.

Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke felidézte, a Hajdúkerület 1698. november 22-én alakult meg, ami csaknem 200 éven át kiváltságokat, jogokat adott az itt élőknek, egészen 1876-ig, amikor létrejött a Hajdú vármegye Debrecen központtal. Ez bővült ki 1950-ben az egykori Bihar vármegyével. – Amikor a Hajdúkerület megalakulásáról emlékezünk, akkor emlékezni kell a Bocskai-felkelés első történelmi győzelmére is, az álmosdi csatára – szögezte le. Wass Albertet idézvén hangsúlyozta,

egyedül a magyarság teszi magyarrá a magyart és nemzetté a magyarul beszélő népet.

– Már Wass Albert is úgy fogalmazott, hogy egy nagy nemzetközi áramlat igyekszik fokozatosan átváltoztatni a nemzet fogalmát és olyan irányba sodorni, mely az egy világ, egy kormány, egy kultúra megvalósításának irányába halad. Láthattuk, hogy ez még a kommunistáknak sem sikerült – mondta. Az elnök arról beszélt, ma nemzeti függetlenségünket az Európai Unió bürokratikus politikai rendszere fenyegeti, ezért újból és újból meg kell fogalmazni, hogy a szabadságért minden generációnak meg kell küzdenie. Ezt követően a megye jelenéről és jövőjéről beszélt.

– A mögöttünk álló évtizedben jó alapok születtek az ország és a megyék gyarapodására. Olyan mértékű infrastrukturális fejlesztések valósultak meg, melyekben a helyi közösségek bátran tervezhettek. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által támogatott fejlesztések is ebben a sorban vannak, arra hivatottak, hogy otthonunk, a Hajdúság, a Bihar, a Sárrét, az Érmellék és Dél-Nyírség még komfortosabb, még biztonságosabb, még szerethetőbb és még élhetőbb legyen – mondta, majd ismertette azokat a programokat és pályázatokat, melyek ezeket szolgálták.

A megyei önkormányzat „A hajdú hagyományok nyomában” című projektjében Bocskai-szablya készítését és adományozását vállalta, mely a hajdú-bihariak összetartozását, napjainkban pedig a jelen és a jövő kihívásaival való közös szembenézésünket is jelképezi. A megyei közgyűlés elnöke egy-egy szablyát átadott a jelenlévő országgyűlési képviselőknek, a megyei kormánymegbízottnak, Hajdúszoboszló polgármesterének és a megyei közgyűlés tagjainak – a megyei települések, valamint együttműködő partnerek a jövőben kapnak egyet-egyet.

Ezt követően Pajna Zoltán a megyei kiválóságainak adott át kitüntetéseket:

Kiss Dóra

Kapcsolódó cikk:

https://haon.hu/kozelet/helyi-kozelet/atvettek-elismereseiket-a-megye-kivalosagai-5849198/