Egyre kevésbé vonzó a pedagógus-életpálya

A zárt plenáris ülést megelőző sajtótájékoztatón számolt be a vezetőség arról, melyek azok a kérdések, amelyek leginkább foglalkoztatják a pedagógustársadalmat.

Szabó Gyula elnökségi tag bevezetőjében hangsúlyozta, azok a szakmai szervezetek, amelyek nemcsak Budapest-központúak, hanem Magyarország teljes területére fókuszálnak, azok a teljes nemzeti ügyet vállalják fel, ilyen a Nemzeti Pedagógus Kar is.

Horváth Péter, az NPK elnöke tudatta, az egri küldöttgyűlésen a szekciók részéről elhangzott felvetésekről számolnak be Debrecenben. – Általános felvetés volt a szekciókban az, hogy a pedagógus-életpálya megrekedt, csinálni kell valamit, mert olyan pedagógushiány alakulhat ki a következő években, amelyet nehezen tudna kezelni a rendszer – mondta. Leszögezte, ez főként a bérezés miatt van, a 2013-as felzárkózás megrekedt, sőt visszaesett.

A felmerülő kérdések kapcsán az elnök arról beszélt, jól megfigyelhető, hogy időről időre olyan nehéz helyzetbe kerül a pedagógustársadalom, amikor már kénytelenek lépni. Hangsúlyozta, ha nem lesz bérrendezés, annak következményei lesznek.

Egyre kevesebb olyan középiskolás van, aki egyáltalán fontolgatja, hogy pedagóguspályára menjen, bár a jelentkezések száma szépnek mondható, és sokakat vesznek fel, de ezek nagy része nem első körös jelentkező. A képzés során és után hatalmas a lemorzsolódás

– tudatta. Mint mondta, ijesztőek a számok, a következő időszakban évente körülbelül hatezer pedagógus megy nyugdíjba, és a tapasztalat az, hogy évente csak mintegy kétezer olyan pedagógusjelölt van, aki fog is tanítani. – Arra lenne szükség, hogy a pedagógusbérek valamiféle társadalmi sztenderdhez kötődjenek – húzta alá.

Iszák Tibor, az NPK alelnöke hozzátette, nagy probléma, hogy ekkora különbségek vannak akár pedagógusok és pedagógusok között is. – Más a bér egy magániskolában, egy egyháziban és egy állami intézményekben, de azt gondolom, nagyon sok pedagógus még mindig nem a pénz miatt tanít. Bízok abban, hogy a döntéshozók ezt rövid időn belül látni fogják – mondta.

Szabó Gyula kiegészítette azzal, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése valószínűsíthetően a közalkalmazotti bértáblánál torlódást fog okozni.

A pedagógushiány differenciált az országban, van, ahol már ég a ház, van, ahol még nyugalmi állapot van. A debreceni tankerület 100 százalékos szakos ellátottsággal rendelkezik

– tudatta az elnökségi tag.

A koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tétele tetőzi-e majd a pedagógushiányt? – kérdezte a Napló a jelenlévőket. – Azt gondolom, jelen pillanatban a legnagyobb prioritás az oktatásban, hogy biztonságos körülmények között, minél tovább jelenléti oktatás folyhasson. Bár az elmúlt években majdnem minden pedagógus bizonyította, hogy nagy erőfeszítések árán valamilyen módon tartani tudja a rendszert, de mégis érzékelhető, hogy a digitális oktatás hosszú távon rengeteg hátrányt tud okozni – szögezte le Horváth Péter, hozzátéve, hogy a kötelező védőoltás azt a célt szolgálja, hogy maradhasson a jelenléti oktatás. – Kétségtelen viszont az is, hogy szinte biztosan lesznek olyanok, akik nem fogják vállalni az oltást, és minden egyes pedagógus hiányozni fog az oktatás rendszeréből – mondta. Arra is kitért, a rendelkezés sajátossága, hogy nem a feladatellátásra, hanem a fenntartóra vonatkozik, az állami iskolákat érinti.

A sajtótájékoztató után kezdetét vezette a zárt plenáris ülés, ahol az NPK elnöke mellett meghívott előadó volt Pappné Gyulai Katalin tankerületi igazgató, Pósán László, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár.

KD