A kötőanyag, ami összetartja az állam építőköveit

A közigazgatás szerepe különleges, mivel az állami feladatok (építőkövek) közötti kötőanyagot a közigazgatás biztosítja, ennek segítségével válnak szervezetté és átláthatóvá az állami feladatok. A közigazgatás a mindennapi életünk szerves része, tevékenysége rendkívül széles skálán mozog. Állampolgárként legtöbbször különféle okmányaink érvényesítésekor vagy támogatási igényeink benyújtásakor a kormányablakokban, netán a kormányhivatalokban találkozhatunk azon tevékenységekkel, melyeket az állam lát el. A közigazgatás a történelem során sok változáson ment keresztül, az Állami Számvevőszék által alább bepillantást kaphatunk arról, napjainkban hogyan épül fel a közigazgatás rendszere.

Az államalapítás időszakában a királyi udvartartás jelentette a központi igazgatást, amelynek feladata főleg a védelmi funkciók megszervezésére korlátozódott. A területi rendszer a vármegyék kiépítésével jött létre, amelynek igazgatási és igazságszolgáltatási funkciói is voltak. Már ekkor is kivételes helyzetben voltak az ún. szabad királyi városok (Sopron, Győr, Székesfehérvár, Esztergom), melyek önkormányzati kiváltságokat kaptak, így polgárai igazgathatták saját ügyeiket, mentesültek a szolgáltatási kötelezettség és a hűbéri függés alól is.

Később a vármegyerendszer volt az alapja a modern, polgári állam közigazgatási rendszerének is, az önkormányzás megyei szintjéről Deák Ferenc 1835-ben úgy nyilatkozott, hogy a

„megye olyan kincs, amellyel Európa legszabadabb nemzetei sem dicsekedhetnek”.

Közigazgatás vagy államigazgatás?

A szocializmus időszakában az államigazgatás és a közigazgatás fogalmát szinonimaként használták, mivel a közigazgatás minden területét központosították, a helyi tanácsok nem rendelkeztek önállósággal. Napjainkban a közigazgatási feladatok központi és területi-helyi szintű ellátásának rendszere egységes közigazgatási szervezetrendszerben valósul meg, mely állami és önkormányzati közigazgatásra tagolódik.

Az állami közigazgatási feladatok ellátása mögött olyan össztársadalmi érdek áll, melynek biztosításáért az állam felelősséget vállal, míg az önkormányzati közigazgatási feladatok egy földrajzilag körülhatárolható társadalmi csoport, például egy település vagy egy megye lakosságának érdekét szolgálják. Az önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) határozza meg.

Központi államigazgatási szervek

A központi államigazgatási szervek központi kormányzati igazgatási szervek, önálló szabályozó szervek, autonóm államigazgatási szervek, illetve rendvédelmi szervek és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat típusba sorolhatók.

Az államigazgatás általános hatáskörű, központi irányító szerve a kormány. A kormány feladatait minisztériumok és egyéb központi államigazgatási szervek (kormányzati főhivatalok, központi hivatalok) útján látja el. A minisztériumok létrehozásáról és megszüntetéséről az Országgyűlés rendelkezik.

Az autonóm államigazgatási szervek sajátossága, hogy függetlenek a kormánytól, létrehozásukra az Országgyűlés jogosult, jogállásukat, feladat- és hatáskörüket is törvények határozzák meg, költségvetésük elkülönül a központi költségvetésben. Vezetőiket kilenc, illetve hat évre nevezik ki.

Az önálló szabályozó szerveket szintén az Országgyűlés hozhatja létre, ők azonban már rendeletalkotási jogosultsággal is rendelkeznek. Hatósági rendelet van például a mobilszolgáltató-váltás és a számhordozás szabályairól vagy a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia működési támogatásának mértékéről is.

A központi államigazgatási szervek egy sajátos csoportjai a kormányzati főhivatalok és központi hivatalok. A két hivataltípus közötti lényeges különbség, hogy míg a kormányzati főhivatalokat kizárólag törvény, tehát az Országgyűlés hozza létre, addig a központi hivatalokat jellemzően a kormány hozza létre rendelettel.

Területi és helyi államigazgatási szervek

A területi államigazgatási feladatok ellátását a fővárosi és megyei kormányhivatalok, a helyi államigazgatási feladatok ellátását a járási, fővárosi kerületi hivatalok biztosítják.

A fővárosi és megyei kormányhivatal jogszabályban meghatározott ügyekben elsőfokú hatóságként jár el, mint például kisajátítási ügyek vagy élelmiszerlánc-felügyelet. Másodfokú hatóságként jár el az alá tartozó járási hivatalok által hozott határozatok elleni fellebbezések esetén.

Az államigazgatás jelenlegi legkisebb egységei a járási hivatalok. A járási hivatalban – jogszabályban meghatározottak szerint – kormányablak (integrált ügyfélszolgálat) és okmányiroda működik. A járási hivatal által működtetett kormányablakokban jelenleg mintegy 2500 féle ügykört intézhetünk (pl. okmányok érvényességének hosszabbítása, családtámogatási igények).

Önkormányzatok által ellátott államigazgatási feladatok

Bizonyos állami feladatok ellátásával az állam a helyi önkormányzati szerveket bízza meg, mivel az államra olyan nagy mennyiségű közfeladat hárul, amit saját igazgatási apparátusa révén képtelen ellátni.

Az államigazgatási feladatok ellátásához szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja.

A közigazgatás rendszere napjainkban is fejlődik. Újjászervezése, korszerűsítése és racionalizálása révén igazodik a XXI. század digitális kihívásaihoz, valamint az állampolgári igényekhez. A folyamatos útkeresés hozzájárul a takarékos és átlátható közigazgatási szervezetrendszer kiépítéséhez.