Vallásközi Konferencia

2021.10.14. 11:58

Érvekkel a kereszténység mellett

Gulyás Gergely: bármely ideológiával való kötelező azonosulás a szabadság végét jelenti.

Fotó: Czinege Melinda

A modernkori Európa pillérei – a vallási közösségek együttélése címmel rendeztek konferenciát csütörtökön a Debreceni Református Kollégium tanácstermében. 2021 májusa és novembere között Magyarország tölti be az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöki tisztségét, ennek az időszaknak az egyik fontos témája a vallásközi párbeszéd. A debreceni háromnapos tanácskozás második napján szó volt a vallások közös értékeiről, felelősségvállalásról és morális kihívásokról.

Menczer Tamás államtitkár | Fotó: Czinege Melinda

Menczer Tamás államtitkár köszöntőjében a magyar kormány munkájával kapcsolatban a bevándorlás-politikára és a családpolitikára hívta fel a tanácskozás résztvevőinek figyelmét. Kiemelte:

a kereszténydemokrácia nem a múlt, ahogy sokan hirdetik, sokkal inkább a jelen és a jövő.

– Veszélyes folyamatot láthatunk ma Európában, mely a keresztény kultúra visszaszorítására irányul. Bizonyos ideológiai és politikai erők szerint nem fontosak a közösségek, a szabadság pedig azt jelenti, ha az ember ezektől megszabadul. A valóság ezzel szemben az, hogy a közösségek nem megkötnek, hanem megtartanak és nem terhet, hanem lehetőséget jelentenek az egyén számára a kiteljesedésre – mutatott rá.

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke | Fotó: Czinege Melinda

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hangsúlyozta: léteznek olyan alapértékek, melyeket semmilyen hangos többség nem tehet félre.

„Meggyőződésünk szerint csak a krisztusi alapokon álló demokrácia, nem pedig egy hangos, liberális és ateista ideológia vezethet el a sikeres Európáig.”

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke | Fotó: Czinege Melinda

– Ahogy mi gondolkodunk a jelenről, azt a múlt határozza meg, és így gondolkodunk a jövőről is – ezt már Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke mondta. Rávilágított arra, is, hogy Magyarország történelmi tapasztalatai szerint ha a hitet nem tartjuk meg, akkor nem csak a hit vész el, hanem mi magunk is. – Erről Nyugat-Európában már csak homályos emlékek vannak – jegyezte meg.

Felvetette továbbá: ha a kereszténység alkalmas volt arra, hogy a diktatúrában is megtartotta a magyarokat nemzeti közösségként, elég erős-e ahhoz, hogy megőrizze szabadságát a mai, a globalista korban. Beszélt az egyházak jelentőségéről az iskola- és gyermekvédelmi rendszer, valamint és a roma integráció kapcsán, végül megjegyezte, hogy ma Magyarországon félmillió gyerek tanul hittant az iskolákban, ami kiemelkedő szám.

Szemerei János, a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspöke kiemelte, hogy a konferenciához hasonló párbeszédek pozitív kimenetele emberek egész életére kihathat.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter | Fotó: Czinege Melinda

A köszöntők után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Közös értékek – az európai civilizáció értékrendjének vallási alapjai címmel tartott előadást.

– Elmondhatjuk, hogy az európai nyugati világra kiterjesztett kulturális küzdelmek idejét éljük. Egy olyan felfogás akarja lerombolni és gyökeresen átalakítani az európai civilizáció alapjait, amely tagadása mindannak, ami kontinensünket Európává tette. Hangsúlyozta: Közép-Európa társadalmainak komoly tapasztalata van abban, hogy bármely ideológiával való kötelező azonosulás a szabadság végét jelenti. A vallásos értékek lerombolásával, helyette egy új ideológia kötelezővé tételével egyenes út vezet a szabadság elvesztéséhez. – Ennek egyre komolyabb jeleit láthatjuk a nyugat-európai politikai és kulturális életben – mondta. Kitért arra is, hogy a közösségi média sok szempontból megüti a kereszténység elleni uszítás szintjét, de korlátoznak olyan politikai véleményeket is, melyek egyébként a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos és jogvédelmi keretein belül maradnak. A tordai országgyűlésre emlékeztetve kiemelte, hogy az akkor meghozott határozat messze megelőzte a korát, amikor kimondta, hogy a hit Isten ajándéka, ebből pedig az is következik, hogy senkit nem lehet rá kényszeríteni. Emlékeztetett az elmúlt három évtizedben Európában bekövetkezett változásokra, ennek kapcsán felidézte a rendszerváltozás után első szabadon választott miniszterelnök, Antall József híres mondatát: – Európában az ateista is keresztyén. – Ma az Európai Unió intézményei által is terjesztett korszellem célja ennek éppen az ellenkezője: a keresztyén is legyen ateista – fűzte hozzá.

Elmondta, hogy a mai európai közéleti törekvés lényege, hogy a kereszténységből következő politikai értékvilág létezéshez való jogát tagadja meg. – Ennek az európai politikára gyakorolt hatása jelenleg az, hogy Nyugat-Európában kereszténydemokráciáról közép-európai, eredeti értelemben nem beszélhetünk. A nyugat-európai – politikai értelemben vett – kereszténydemokrácia először feladott mindent a hatalomért, majd elvesztette a hatalmat is – fogalmazott.

Mint elhangzott, a 2011-es népszámlálás szerint az emberek több mint 55 százaléka valamelyik felekezethez vallotta magát, a 2018-as felmérés szerint a magyar emberek nyolcvan százaléka értéknek tartja a kereszténységet.

A miniszter végül a konferencia helyszínére, a Református Kollégiumra hívta fel a figyelmet. – Hazánk legrégibb, megszakítások nélkül működő iskolája, mely ezernél is több szállal kötődik az európai civilizációhoz, a keresztyénséghez, a magyar történelemhez, a magyar államiság megerősítéséhez.

SZD

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában