Történelmi léptékkel bír

2021.10.18. 17:45

Az Alföldi Nyomda szerepe ma is vitathatatlan – videóval

Az 1561-ben alapított nyomda nemcsak hazánk legrégebben folyamatosan működő nyomdája, hanem legnagyobb könyvgyártó vállalkozása is egyben.

Idén ünnepli fennállásának 460 éves jubileumát az Alföldi Nyomda, mely a kezdetektől a magyar nyelv erősödéséhez, az írásbeliség elterjedéséhez, valamint a magyar emberek műveltségének emeléséhez járult és járul hozzá mind a mai napig. A nyomda szerepe napjainkban is megkérdőjelezhetetlen: évente mintegy 3500 könyvcímet gyártanak, mely körülbelül 20 millió példányt jelent. Ez adja a termelés háromnegyedét, a fennmaradó rész pedig folyóiratokból, kereskedelmi tájékoztató nyomtatványokból és egyéb kiadványokból kerül ki – avatta be a Naplót a részletekbe György Géza, az Alföldi Nyomda vezérigazgatója.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy a nyomda mindig is hazánk legnagyobb tankönyvgyártója volt,

jelenleg is a tankönyvek több mint háromnegyede Debrecenben készül: évről évre több mint kilencmillió példányt nyomnak ki. A könyvexport is jelentős, az idei évre tervezett kilencmilliárd forint körüli árbevételből több mint egymilliárd forintot a többségében Németországba exportált könyvek adnak ki.

Gazdag történelmi múlt

György Géza | Fotó: Molnár Péter

A gazdag történelmi múlttal rendelkező nyomda létrejöttének történetét is érdemes felidézni. – 1517. október 31-én Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára kiszögezte téziseit, ami a római egyházzal szemben megfogalmazott aggályait tárta nyilvánosság elé, ezzel indult a protestantizmus. Két fő irányzata lett, kialakult az evangélikus és a református egyház. Néhány évtized elteltével a római egyház is támadásba lendült, elindult az ellenreformáció. Ez elől menekült egy protestáns vándorprédikátor, Huszár Gál, aki korábban nyomdászmesterséget tanult – mondta György Géza.

Nagy szükség volt a nyomdára

Huszár Gált az egri katolikus püspök 1560 őszén elfogatta és a kassai várbörtönbe zá­ratta, ahonnan az év karácsonyán szökött meg. A nyomdafelszereléssel együtt a már akkor is a magyarországi reformáció központjának számító Debrecenbe vette az irányt. Itt állította fel a nyomdáját, ahol a tizenhárom évvel korábban létrejött Református Kollégium működéséhez erre rendkívül nagy szükség is volt. 1561 májusában jelent meg az első könyv Debrecenben, amiben Méliusz Juhász Péter Szent Pál apostol leveleinek magyarázatát foglalta össze. Ennek egy teljesen hiánytalan példánya ma is fellelhető Kolozsvárott az egyetemi könyvtárban. Huszár Gál mindössze másfél évig volt Debrecenben, ez idő alatt azt fogalmazta meg,

hogy egész Magyarország és Erdély világító lámpása kíván lenni.

A nyomdája betöltötte és ma is betölti ezt a küldetését – hangsúlyozta a nyomdaigazgató.

Miután Huszár Gál elhagyta Debrecent, a nyomda évszázadokig a város tulajdonában volt. Megtudtuk azt is, hogy a 16. században itt nyomtatták ki Werbőczy István Hármaskönyvének (Tripartitumának) magyar nyelvű kiadását is, melynek címlapját a közelmúltban a Debreceni Szakképzési Centrum Bethlen Gábor Közgazdasági Technikum tűzfalára festettek a jubileum alkalmából. – Szükség volt akkor egy magyar nyelvű törvénykönyvre, Debrecen azonban nem lenne Debrecen, ha ezt elfogadta volna. A város akkor már elindult a polgárosodás felé, és a Werbőczy törvénykönyvébe foglalt keretek ehhez szűknek bizonyultak, különösen az üzlettel és a tulajdonlással kapcsolatban.

Néhány évtizeddel később szintén a debreceni nyomdában látott napvilágot a Lex politica Dei, azaz az Istentől való törvények, mely a Bibliára visszavezetve valamelyest felülírja Werbőczynek a feudális Magyarország szokásjogain alapuló törvénykönyvét – ismertette György Géza. Hozzátette, az Alföldi Nyomda októberi jubileumi ünnepségére ebből a két kiadványból adnak majd ki fakszimilét, kiegészítve egy történészprofesszor tanulmányával arról, hogyan működött együtt Debrecenben ez a két törvénykönyv.

Itt „íródott” a történelem

A nyomda fennállása óta olyan történelmi jelentőségű dokumentumok is kikerültek a debreceni mesterek sajtója alól, mint II. Rákóczi Ferenc Manifesztuma 1704-ben, a Habsburg-ház trónfosztását kimondó függetlenségi nyilatkozat 1849. április 14-én, és itt készült az elmúlt évszázadokban a református hitélettel kapcsolatos, több tízmillió énekes- és tankönyv, illetve zsoltár. Érdekesség, hogy a Hajdú-bihari Naplót is itt nyomtatták 1968 februárjától a ’90-es évek elejéig. A 19. század végén a református egyház – mely a legnagyobb megrendelője volt a nyomdának, és egyben a legnagyobb szellemi erőt is jelentette – kisebbségi tulajdonrésszel rendelkezett, mely jogalapot jelentett arra, hogy mint egyházi tulajdont államosítsák. Az intézmény 1948-ban került állami tulajdonba, és 1949-ben vette fel az Alföldi Nyomda nevet.

Nem ellenség a digitalizáció

György Gézával arról is beszélgettünk, miként hat a digitalizáció a könyvvásárlási és az olvasási szokásokra. A nyomdaigazgató úgy véli, hogy amit a digitális világ el tudott vinni a nyomtatott piacról, azt már hellyel-közzel megtette. – Amikor idekerültem 1992-ben, a nyomda termelésének csaknem egyharmada telefonkönyv volt, ezeket már nyilván nem kell gyártani. Nagyon sok szótárt is gyártottunk, de mára már sokkal kisebb példányszámban kerülnek ki ezek is. Az már az ínyenceknek való, aki azért vesz szótárt a kezébe, hogy tüzetesen megnézze, milyen további jelentéssel bírnak még a szavak. A tudományos könyvek száma is csökkent, jellemzően ezek angolul jelennek meg, illetve pár száz példányt már egy digitális nyomda is ki tud nyomtatni – mondta.

Fotó: Molnár Péter

– Megváltozott a könyvpiacnak a belső szerkezete, de új szereplők is beléptek: több lett a lektűr, és van, hogy nagyon szép albumokat is gyártunk. A könyvpiac nem tűnt el, de állandó változásban van. Viszont fogyasztói áron mérve hasonló nagyságrendű piacot jelent ma is, mint a korábbi években – tette hozzá. Az e-bookok kapcsán megemlítette, hogy azok szintén nem szorították ki a hagyományos könyveket, persze, volt idő, amikor igazán trendinek számítottak. Mindez azonban nem változtat azon, hogy az emberek szeretnek könyveket a kezükbe venni. A könyvek színesek, megvan az a semmihez sem hasonlítható illatuk, és jó érzés azokat lapozni. Sokkal bensőségesebb élményt nyújtanak, mint „digitális társaik”, és jólesik látni a könyvespolcon, időnként újra és újra kézbe venni őket.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a nyomda nem nyit a modernebb megoldások felé.

A librAR nevű mobilalkalmazás – melyről bemutatásakor lapunk is beszámolt – az Alföldi Nyomda szellemi terméke, mely új illusztrációs lehetőséget teremtve ötvözi a hagyományos könyv és a digitális tartalom előnyeit. Ha egy kiadó úgy kéri, a könyvéhez mozgó vagy 3 dimenziós térbeli tartalmat is fel tudnak tölteni a felhőbe, és ezzel a könyvolvasás egészen új perspektívái nyílnak meg. György Géza úgy látja: ha a nyomtatott és a digitális világ találkozik, nem kizárja, hanem erősíti egymást. Ez pedig azt jelenti, hogy a könyvekre a jövőben is ugyanúgy szükség lesz.

A papír könyvvé nemesedik

Nyomdai látogatásunk alkalmával volt szerencsénk bepillantani a kulisszák mögé is, így feltárult előttünk, milyen gyártási műveleteken kell ahhoz végigmenni, hogy egy kész könyvet tarthassunk a kezünkben. A rendkívül komplex folyamatokban hatalmas szerep jut a dolgozóknak is amellett, hogy a debreceni nyomda ma a legmodernebb gépeket üzemelteti. – Csaknem 400 embert foglalkoztatunk, kettő, illetve három műszakban, és évente mintegy 10-12 ezer tonna papír és karton válik a dolgozóink keze munkájával könyvvé, folyóirattá.

Fotó: Molnár Péter

Szükség van a jól felkészült munkatársakra, hiszen a gépeket működtetni kell, a könyvgyártás, különösen a könyvkötészet bonyolult technológia.

Az Alföldi Nyomda immár hat évtizede vesz részt a szakképzésben, és az a célunk, hogy a nyomdászként végzett szakemberek ezen a pályán helyezkedjenek el Debrecenben. Minden olyan technológiával rendelkezünk, ami ma Európában szükséges a magas színvonalú könyvgyártáshoz. Az elmúlt években rendkívül sokat fordítottunk beruházásokra, megújult az épület-infrastruktúra, valamint a gépi kapacitás is jelentős részben bővült – mondta György Géza.

Utóbbinak egyik kicsi, de látványos eleme például egy olyan lepakoló robot, amely nagy segítséget jelent a monoton és megterhelő munkában. Ez azonban nem csorbítja a többi berendezés szerepét sem: új gépeken történik a hajtogatás, a kartonborítók és kemény táblák készítése, emellett a könyvtestek lapjainak fűzése is a legkorszerűbb cérnafűző gépsoron történik – a gépek mellett pedig nélkülözhetetlen a magasan képzett nyomdászok színvonalas munkája.

Vass Kata

Ezek is érdekelhetik