Gazdálkodás

2021.10.07. 07:00

Aki nem tudott idén öntözni, vesztett

Jakab István: a vízgazdálkodás területén a folyamat elindult, azonban ez hosszú menet lesz.

Fotós: Sipeki Péter

Fotós: Sipeki Péter

Magyarország egyik éléstára Hajdú-Bihar megye a kiváló földjeivel, szakembereivel, intézményeivel, egyetemével – méltatta a Napló kérésére a megyében folyó gazdálkodást Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke a napokban tett, hajdúnánási látogatása alkalmával.

– Azt gondolom, hogy országos szinten is meghatározó a térség. Az adott körülmények között a gazdák kihozták, amit lehetett és amit az időjárás lehetővé tett, az országos viszonylatban a megye az átlaghozamok tekintetében idén jól áll – összegezte a terméshozamot a szakember. Az elnök szerint a megye gazdái kreatívak és az adottságaikat, az erőforrásaikat maximálisan ki akarják használni; igaz ez növényter­mesztésben és az állattenyésztésben egyaránt.

– Azt hozzá kell tenni, hogy sokan irigylik tőlünk a 40-44 aranykoronás földeket, de az igazság az, hogy ennek megfelelően rendezkedtek be a gazdák: korszerű eszközállománnyal bírnak, az állattenyésztésben hihetetlenül szervezettek, és magas színvonalon zajlik a termelés. Nyilván a Debreceni Egyetem szerepe is meghatározó ebben – fogalmazott. Majd hozzátette: várják, hogy végre a Keleti-főcsatorna „kotrása” is megtörténjen. – Nagyon várjuk azt, hogy jelentős mértékben tudjuk növelni az öntözött területek arányát. Abban a felmérésben, amely arra irányult, hogy mennyien akarnak öntözni a megyében, az országos átlag sokszorosa a megyei gazdák szándéka – mondta.

Víz nélkül nem megy

Jakab István | Fotó: MW-archív

Jakab István kitért arra is, a vízgazdálkodás területén a folyamat elindult, azonban ez hosszú menet lesz.

– Ha az agrárélelmiszer-gazdaságban az Európai Unió új, hétéves költségvetésében meghatározott feltételeket teljesíteni akarjuk, ki akarjuk használni a lehetőségeinket, és a rendelkezésre álló forrást az utolsó eurócentig igénybe akarjuk venni, akkor nem lehet más az út, mint az, hogy a legkorszerűbb technológiai eljárásokat kell alkalmazni, és a vízgazdálkodás terén hihetetlen gyorsan kell lépni – hangsúlyozta.

Arról is beszélt, készen van a digitális élelmiszer-gazdasági stratégia, emellett az egyetemi kutatásoknak a gyakorlatba való átültetése is zajlik.

Leszögezte, minden tudás hiábavaló, és bármilyen technológiát alkalmazhatunk, ha nincs elegendő víz a talajban. – Ezt ez az esztendő igazolta: abban a térségben, ahol nem hullott elegendő csapadék, amit a növény az adott feno­fázisban megkövetel, ott az a gazda, aki nem tudott öntözni, óriási veszteségeket szenvedett. Élő példák sora igazolja azt, hogy ha egy gazdának volt öntözési lehetősége, be tudta takarítani a 15 tonna kukoricát, de a mellette lévő táblában, ahol ez nem történhetett meg, ott 4 tonnát takarítottak be hektáronként – részletezte az idei tapasztalatokat.

Hosszú folyamat lesz

A Magosz elnöke szerint a pandémia igazolta, hogy mennyire fontos az élelmiszer-önrendelkezés és -önellátás, valamint fontos az is, hogy Magyarország a feldolgozott termékeket az exportpiacra tudja vinni, ehhez azonban feltétlenül szükségesek a fejlesztések. – Szakaszosan lehet megvalósítani a terveket, ugyanis csak a Nyírség felszíni vizekkel történő öntözésének a biztosítása meghaladja a 100 milliárd forintot – szögezte le.

Mint mondta, először az a legfontosabb és az adja a leggyorsabb eredményt, ha a meglévő eszközrendszereket hozzák olyan állapotba, hogy az az adott körülmények között biztosítani tudja a vizet az öntözéshez.

– Ez az első lépés, de ez nem elegendő. Ezzel egy időben nyilván már zajlottak eddig is a fejlesztések, a kivitelezések egy része megvalósult. Most jön a Civaqua projekt, mely a megyére meghatározó befolyással bír majd, több ezer hektár öntözését teszi majd lehetővé. Aztán jön a többi terület is – mondta.

Jakab István úgy véli, ez hosszú folyamat, melyről nem lehet lemondani. Az európai uniós közös agrárpolitika reformja megköveteli, hogy ma már 20 százalékkal kevesebb műtrágyát kell használni, és az ökológiai gazdálkodással érintett területek arányát 25 százalékra kell növelni; ez Magyarországon jelenleg alig haladja meg a 6 százalékot. Az elnök elmondta, mindezek nagyon jelentős, átgondolt fejlesztést igényelnek, melyre Magyarország felkészült, a tervek készen állnak, és az egyes megvalósítási ütemekhez szükséges forrásokat is hozzárendeli a kormány.

Kiss Dóra

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában