Nem kell tartanunk a távolról érkező erdőtüzekből származó légszennyezéstől

Az elmúlt időszakban több száz erdő- és bozóttűz pusztított Görögországban, és Kaliforniát is pokollá tették a lángoló, több ezer hektáros területek. Az óriási tüzek füstje hazánkat is elérte, erről nemrégen az Időkép tájékoztatott. Arról, hogy a légszennyezés milyen hatást gyakorolt hazánkra, Szegedi Sándor egyetemi docenssel, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Meteorológiai Tanszékének vezetőjével beszélgettünk.

A szakember azt mondta, a dél-európai erdőtüzek esetében nem meglepő a jelenség, sőt várható volt. Kifejtette: a tüzekből felszálló légáramlatok bekerülnek a troposzférába, ahol még az alsó öt kilométeren meglehetősen változékony szélirányok jellemzőek. A nyári kánikulák ideje alatt éppen déli, délnyugati, délkeleti irányú szelek uralkodtak.

Nem meglepő jelenség

Hozzátette: a mintegy nyolc­ezer kilométerről érkező amerikai erdőtüzekből származó légszennyezés esete bár nem volt ennyire magától értetődő, mégsem kimondottan meglepő. – A troposzféra felső öt-hét kilométerében jellegzetesen nyugati szelek uralkodnak a mérsékelt öv fölött. Ez szállítószalag-szerűen juttatja el a szennyeződéseket. Szokatlan, hogy ilyen távolságból is elérte hazánkat az amerikai tüzek füstje, de nem meglepő, ha figyelembe vesszük, mekkora terjedelemben égnek az erdők Kaliforniában. Szokványos erdőtüzek esetén kettő-öt kilométeres távolságba jut el a füst, de itt több tízezer hektáron égett az erdő és a bozótos. Ez olyan intenzív melegítést adott a légkör alsó részének, hogy nagyon erős feláramlások indultak el – mondta.

Hasonló esetként említette egyebek mellett a Szahara felől érkező úgynevezett vér­esőt, a reaktorbaleseteket, illetve a vulkánkitöréseket is. – A helyzet ugyanaz: ha feljut a troposzféra öt kilométernél magasabb tartományába, vagy a 15 kilométer feletti úgynevezett sztratoszférába a légköri szennyeződés, akkor azt több ezer kilométeres távolságba is elviszi a szél – emelte ki.

Megnyugtatásképpen kifejtette: súlyos kockázata, tényleges egészségkárosító hatása nincs a jelen esetben füsttel szennyezett légkörnek.

A felszínre lehulló csapadékkal volna hatása, anélkül mindössze áthalad az ország felett. Szavai szerint egyebek mellett a városi légszennyezés sokkal nagyobb terhelést jelent a tüdőnek, mint az erdőtüzek füstje.

A szakember beszélt arról is, hogy az aeroszol fényszóró, visszaverő tulajdonsága miatt láthatóak is lehetnek ezen jelenségek. Amikor a Szahara felől érkező meleg légtömegek megjelennek, akkor az égbolt inkább szürke színű. Ennél látványosabb a vörös napkelte és napnyugta jelensége, amely például a vulkánkitörések után jellemző. Az oka, hogy a porok a napsugárzást, a hullámhosszokat különböző módon engedik át. A rövidebbeket, így a kéket, a zöldet, a bíbort kevésbé, míg a hosszabbakat, mint a sárgát, a narancsot és a vöröset erőteljesebben.

BBI