Isten éltesse a böszörményi gimnáziumot!

A gimnázium számos programmal igyekszik megemlékezni, jelenkori diákjainak megjeleníteni, a nemzeti közösségnek bemutatni az iskola értékőrző és megújuló tevékenységét. Az ünnepi sorozat egyik állomása volt a szombat délután tartott jubileumi ünnepély, melyen többek között dr. Kövér György történész mutatta be a megjelenteknek az intézmény múltjának egy-egy töredékét, megemlékezvén neves böszörményi tanárokra és diákokra.

A nagy múltra visszatekintő iskola ebben az évben kapta meg a Nemzeti Tehetség Központ Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díjat, melyre a Hajdúböszörményi Tankerületi Központ terjesztette fel az iskolát. Tóth Lajos Árpád tankerületi igazgató a szombati ünnepségen arról beszélt, a mai elmagányosodó világban meg kell találni azt a helyet, ahol erősödünk, mert csak igazán jó és egészséges környezetben alakul ki az ember alkotni vágyó valósága.

„Tapasztalatból tudom, hogy az itteni közösség megadja azt az erőforrást, ami továbbvihető, és amiből töltekezni lehet. A Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium falai között tudták és tudják ma is, hogy a világnak, a hazánknak és városunknak is egyetlen lehetősége az, hogy szép jövőt remélő fiatalok éljenek közösségeinkben”

– méltatta a fennállásának 400. évfordulóját ünneplő intézményt.

A visszaemlékezés előtt Kiss Attila polgármester köszöntötte a megjelenteket, mint mondta, várostörténeti szempontból az idei év legfontosabb eseménye az évforduló. – Iskolánk nemcsak a térség, de hazánk egyik legnagyobb múltú intézménye, története szorosan összefonódott Hajdúböszörményével. A gimnázium kiváló tanárainak és vezetőinek köszönhetően évszázadok óta számos tudóst, művészt és hírességet adott a világnak – mondta. A polgármester arról is beszélt, az utóbbi évtizedekben sokkal több tehetséges diák végzett itt és tanult tovább, mint amennyit a város meg tudott volna tartani, ezért is kiemelt feladatuk, hogy minél több olyan munkahelyet teremtsenek, amellyel meg tudjuk tartani a fiatalokat. – A Bocskai-gimnázium már régen több, mint egy iskola, az évszázadok alatt összenőtt a várossal, sőt a hajdúkerülettel, a hajdúvárosokkal is. Az intézmény igazgatói, tanárai a helyi szellemi élet mindenkori jeles képviselői voltak, szerencsénkre ma is azok. Számos tudós, pap és tanár oktatott városunkban, akikről a most megjelent könyvben is olvashatunk – utalt a jubileum alkalmából készült könyvre. Így folytatta:

„Voltak, akik innen szegődtek egyetemi katedrára, aztán professzorok, dékánok és közülük többen rektorok lettek. Az évforduló alkalmából köszönetet mondok minden korábbi és jelenlegi tanárnak, igazgatónak a gimnáziumért, a diákokért végzett munkájukért”

– mondta Kiss Attila.

Dr. Kövér György történész, a város díszpolgára emlékbeszédében többek között azt a kérdést vetette fel, hogyan lehet fenntartható valami állandóság a hosszú időtartam alatt, amikor a gimnázium nem légüres térben létezik. Az intézménynek állandóan alkalmazkodni kellett a sokszor változó társadalmi, politikai, kulturális környezethez, a hazai és nemzetközi makrotörténelemhez. –Amikor a Debreceni Kollégium partikulája volt, akkor a református egyház előírásaihoz, amikor a neoabszolutizmus megszabta az egységes középiskolai követelményrendszert, akkor a rövidítve csak az entwurfnak nevezett szabályozáshoz, amikor nyilvános nyolcosztályos érettségit nyújtó gimnázium akart lenni, akkor a vallás- és közoktatásügyi minisztérium szigorú feltételeihez kellett igazodnia. Aztán amikor az államosítással betagolták a pártállam központosított, tervutasításos rendszerébe, akkor annak kellett megfelelnie. Méltatlan lenne a tankerületi főhatóságot, mint a rend és fegyelem éber őrét kifelejteni a történelmi sorozat végéről.

„Ennyi fajta kihívás közepette már szinte csak a rugalmas alkalmazkodás az állandó”

– véli a történész, aki szerint az iskolát mindig tanárai és az osztálytermekben folyó tanítás védjegyezte. Az ünnepi beszédben egykori rektorok és direktorok munkásságát is felidézte, ezzel is jelezvén, a 400 év alatt olyan nagy nevek fordultak meg az iskola falai között, mint például Diószegi Sámuel, aki 3 évig volt böszörményi rektor. A hajdani tanítványok közül pedig többek között Baltazár Dezső tiszántúli református püspököt állíthatják példaképül a diákoknak. – S vajon kik lesznek majd a mai nemzedék ikonikus alakjai, akik egyszer számonkérhetik az idősebb generációkon: hogyan sáfárkodtatok az itt rátok bízott tálentumokkal? Erre a kérdésre a lehetséges válaszok köre már jóval túlnyúlik 400 éven – véli dr. Kövér György.

A jeles alkalomra a gimnázium mostani diákjai „Elvész a nép, mely tudomány nélkül való… Négyszáz év emlékei – elődeink nyomdokán” című előadást adták elő.

KD

Borítókép: dr. Kövér György történész, a város díszpolgára a szombati rendezvényen