Forradalmi fehérjekutatások a Debreceni Egyetemen

Fehérje-kölcsönhatások vizsgálatával kapcsolatos gyógyszerkutatásról számoltak be pénteken a Debreceni Egyetem Kenézy-villájában: 12 munkacsoport közel száz munkatársa négy éven át dolgozott a projektben, az eredmények hosszabb távon olyan betegségek gyógyításához járulhatnak majd hozzá, mint például az Alzheimer-kór.

A létrejött kutatóhálózat célja egymást kiegészítő megközelítéssel és metodikával a fehérjeszerveződések és kölcsönhatások molekuláris szabályozó mechanizmusainak feltárása és ezeken alapuló, gyógyszerkutatásban is közvetlenül használható szűrőmódszerek kidolgozása

– tájékoztatott dr. Szatmári István, a DE ÁOK Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet egyetemi docense.

Dr. Fuxreiter Mónika egyetemi tanár online kapcsolódva az eseményhez elmondta, ma jelentős befektetéseket eszközölnek a világ gyógyszergyárai ebbe az irányba, és bármilyen előrelépés nagyon nagy segítség a kutatásban.

– A projekt lényege, hogy fehérje-kölcsönhatásokat vizsgáltunk; elsősorban olyan fehérjéknél, melyek rendezetlen szerkezeti elemekkel bírnak. A Debreceni Egyetem biokémikusai, biofizikusai, élettani szakemberei, bioinformatikusai közösen dolgoztak; nem egy molekulára fókuszáltunk, hanem a különböző csoportok többféle fehérjét vizsgáltak. Számítógépes analízisek mellett nagyon sok kísérleti adat is született, és sokféle új sejtvonalat hoztunk létre, melyek módosított fehérjéket hordoznak – részletezte dr. Szatmári István. – A projekt révén néhány műszert is beszereztünk, például egy analitikai burrito centrifugát, ennek segítségével a fehérje-kölcsönhatások mennyiségileg is meghatározhatóak.

– A rendezetlen szerkezetű fehérjék kutatása még kevésbé elterjedt, mert nehezebb ezeket vizsgálni, ugyanakkor megismerésük lehetővé teszi, hogy ezek ellen is tudjunk gyógyszereket fejleszteni. Ezek a fehérjék többféle szerkezeti formát vehetnek fel, de ma már számítógépes módszerekkel következtetni lehet, hogy egy fehérjében ilyen típusú elemek lehetnek jelen, és bizonyos műszerekkel kísérletileg is igazolni lehet azt. Továbbá, genetikai módszereket is alkalmazunk, ezen elemek szekvenciáját (aminosavak sorrendje) megváltoztatjuk, majd megvizsgáljuk, hogy ebben az esetben hogyan változik a kölcsönhatás a fehérjék között – magyarázta a projektvezető. Mint elmondta, a rendezetlen szerkezetű fehérjék sok esetben aggregációra képesek, vagyis összeállnak és nagyobb csomókat képeznek, és ez neurodegeneratív betegségek kialakulásához vezethet.

Például az Alzheimer-kór esetében ilyen sejtcsoportosulások jönnek létre, melyek végül az idegsejtek pusztulását okozhatják.

– Hosszabb távon az említett fehérje kölcsönhatások megismerése elvezethet ahhoz, hogy új gyógyszer-célpontokat azonosítsunk, melyek a jövőben terápiás célokban felhasználhatóak.

A projekt során többek között a legmodernebb fehérjeanalitikai módszerekkel sikerült vizsgálni és feltárni retrovirális proteázok és néhány, az emberi szervezetben is megtalálható retrovírusszerű proteáz enzimatikus tulajdonságait.

– Retrovirális proteáz a HIV-vírus enzime is, vizsgáltuk ezt és más hasonló enzimeket. Továbbá olyan gyógyszermolekulák hatását, melyeket jelenleg is alkalmaznak a betegség kezelésében, azt figyeltük, hogy ezek hogyan hatnak hasonló vírusokra, valamint a humán fehérjékre. Ily módon feltárható az is, miként alakulnak a gyógyszerek mellékhatásai – mondta dr. Mótyán János, a DE ÁOK Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet adjunktusa. – Kidolgoztunk és alkalmaztunk vizsgálati módszereket ezeknek az enzimeknek a tanulmányozására kísérletes rendszerben, és ezt más fehérjék esetében is alkalmazhatjuk a jövőben hasonló vizsgálatokban.

Elhangzott: a projekt európai uniós támogatással, 880 millió forint költséggel valósult meg, 12 munkacsoport 97 kutatója részvételével. Több mint 60 publikáció született eddig, és továbbiak vannak folyamatban. Sok fiatal kutató vett részt a munkában, mely 9 közreműködő doktori fokozatszerzésének alapjául szolgált, és fontos szempont, hogy a különböző területek képviselői együttműködtek, sok kooperáció alakult ki a csoportok között. A program minden évében átfogó szimpóziumon mutatták be egymásnak az eredményeiket a résztvevők.

SzT