Interjú Böjte Csabával

2021.09.04. 07:00

Azért vagyunk itt, hogy ajándékká váljunk

Krisztus tanításai kísérnek majd végig a székelyhídi Szerelem-ösvény útjain.

Böjte Csaba virágot ültet

Forrás: Napló-archív

Fotó: KOVÁCS PÉTER

Önismeret, döntéshozatal, ismerkedés, udvarlás, leánykérés, intimitás, jegyesség, házasság és örök hűség kísér végig azon a Szerelem-ösvényen, amelyet Böjte Csaba ferences rendi szerzetes álmodott meg. Mostanra a tereprendezés kezdődött el a székelyhídi területen, a tervek szerint tavasszal a kilenc állomás örökbefogadójával közösen kezdenek neki az ösvény kialakításának. Aki szeretne kapcsolódni a munkálatokhoz, az fizikai és anyagi támogatásával is megteheti. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója augusztusban látogatott el Debrecenbe, akkor a Székelyhídon elindított projektről, az alapítvány helyzetéről, valamint a települések kötődéséről is beszélgettünk vele.

A Szerelem-ösvény mindegyik állomása egy-egy szimbólum. Miért jelentősek ezek?

A hét szentségből az egyik a házasság. Az egyház mindig próbálta felkészíteni a gyerekeket erre az együttélési formára. Ha sok a baleset, akkor a rendőrök nem letiltják az autózást vagy felássák az utakat, hanem táblákat raknak ki, felvilágosítást és vizsgákat tartanak, traffipaxokat helyeznek ki. Így mindjárt biztonságosabban lehet közlekedni. Azt látom, hogy manapság nagyon sok a válás, a veszekedés, a civakodás. Isten drága szép ajándéka a szerelem, a házasság, a család, és úgy gondolom, hogy nem betiltani vagy elbagatellizálni kell. Vegyük elő ezeket az ősrégi szabályokat, és próbáljunk meg azokon mélyebben elgondolkodni.

A tanösvényen Petőfi Sándor is fókuszba kerül. Miért épp rá esett a választás?

Ennek a térségnek nagy szerelmese Petőfi Sándor volt, ő írta a legszebb szerelmes magyar verseket. Ezért kértük fel, hogy legyen a mi mentorunk. A tanösvény az ismerkedéstől egészen a nászéjszakáig vezet. Bemutatja, mit jelentett régen és mit jelent ma az udvarlás, a leánykérés, a házasság. Ezt szép, szerelmes versekkel fűszerezve kidolgoztuk a gyerekekkel. Mindent, amit az ember csinál, azt meg lehet tanulni, jól és rosszul is lehet csinálni. Azt gondolom, hogy Petőfiék nagyon szépen csinálták. Ha elültetek egy gyümölcsfát, azt szeretném, hogy az nagyra nőjön, egészséges legyen, sok gyümölcsöt teremjen. Ugyanígy, ha a Jóisten kitalálta ezt az együttélési formát, a családot, akkor biztos azt szeretné, hogy az egészséges, szép, gyümölcsöző, örömteli legyen mindegyikünk életében. Biztatni tudok mindenkit, hogy kapcsolódjon be ebbe a programba.

Mit tanácsol a házasságban élőknek, hogyan viszonyuljanak a kapcsolatukhoz?

Olyan szépen mondja a Szentírás, Jézus Krisztustól, hogy Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött fiát adta oda ajándékba. Jézusnak a hivatása, hogy ajándék legyen. Ha mi Isten képére, hasonlatosságára születtünk, akkor miért vagyunk ezen a Földön? Azért, hogy ajándékká váljunk. Nem azért vagyunk, hogy egymást leuraljuk, hogy az igényeinket megfogalmazzuk, hanem hogy mi magunk áldássá váljunk. Ez olyan szép gondolat, és azt gondolom, hogyha komolyan vennénk és kiteljesednénk ebben, akkor sokkal több boldog házasság lenne. A mai ember keresi az identitását. Miért ne lehetne a mi identitásunk az, hogy a világban, a családban Isten drága, szép ajándéka, áldása legyünk?

Már több mint harminc éve indult el a dévai gyermekmentő szervezet. Hogyan változott a helyzet az árvaházakban az elmúlt évtizedekben?

Romániában nemcsak a köz­utak, a közegészség vagy a közvilágítás, hanem minden más is javul. A szegényebb rétegből több millióan dolgoznak külföldön, logikus, hogy küldenek haza pénzt, jobban törődnek a családjukkal. Hála Istennek, azt mondhatnám, hogy javult a helyzet. Persze azt is elmondhatom, hogy az a réteg, amely 1990 környékén nagyon rászorult a mi segítségünkre, talán ma meg sem születik. Felemás érzés ez, mert még mindig jobb szegényként élni, mint meg sem születni. Tény, hogy megváltozott sok minden, ez azt is jelenti, hogy manapság kevesebb gyerekünk van. Mind aranyosak, ügyesek. Sokan világvégét vizionálva azt mondják, hogy a mai ember eltunyult, elsatnyult, elkorcsult. Azt gondolom, hogy ha valaki hosszan nézte a labdarúgó-Európa-bajnokságot, akkor az láthatta, hogy a mai fiatalok is talpraesettek, ügyesek. A XXI. század embere nem tunya, az emberiséget mint olyat nem kell leírni. Isten ugyanabból az anyagból és ugyanazzal a lendülettel teremti a XXI. század emberét is, akárcsak Jézus Krisztus, Mátyás király vagy Szent István korában. Bízzunk magunkban! Senki nem selejt.

Milyen kapcsolat fűzi össze Székelyhíd települését és Debrecent?

Székelyhíd mintegy harminc kilométerre van Debrecentől. Annak idején, arról a környékről a cívisvárosi piacra ide jártak az emberek bevásárolni. Itt laposabb a terület, a debrecenieknek a pincesora is ott volt Székelyhídon. Az lenne jó, ha ez a kapcsolat ma is elmélyülne, helyreállna. A hajszálerek, amelyeket a Trianon elmetszett, begyógyulnának és helyreállnának.

Bucsi Bernadett Ildikó

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában