A Debrecen és Nagyvárad közötti vasúti összeköttetés tervéről nem értesült a nagyváradi polgármester

A lap emellett megjegyezte, hogy a Bihar Megyei Tanácsot 2016-tól 2020-ig vezető Pásztor Sándor habár megerősítette, hogy 2018-ban szóba került a terv, de állítása szerint érdemi intézkedés nem történt. Ennek az volt az oka, hogy a beruházáshoz a megye pénzügyi erőforrásai nem elegendőek, lehívható uniós forrásokat pedig nem talált a román fél. A lap beszámolója alapján úgy tűnhet, mintha súlyos egyeztetési hiba történt volna a két város között, de valójában másról van szó. A magyar fél szimplán a román (kormányzati) szervek nélkül szeretné megvalósítani a „déli vasút” nyomvonalának kialakítását célzó elképzeléseit a 2021–2027-es EU-s fejlesztési ciklusban. Ezzel összhangban a Debrecen–Nagyvárad szakasz esetében is szemponttá vált, hogy az ne igényelje a román kormánytól vasúti infrastruktúra megépítését.

A jelenlegi elképzelés szerint a Debrecenből induló 106-os (Nagykereki végállomással) vonal magyar területen csatlakozna a villamosítás alatt álló, de meglévő 101-es (Püspökladány–Biharkeresztes) vonalba.

Ez utóbbi modernizálásának – 47 milliárdos költséggel – 2022 végéig el kell készülnie, megjegyezve, a romániai oldalon egyenes folytatása van Nagyváradra. Arról azonban még nincs döntés, hogy milyen típusú szerelvények fussanak majd a vonalon.

Florin Birta a Bihoreanul hetilapnak azt mondta a kolozsvári Új Magyar Szó online portálja, a maszol.ro cikke szerint, hogy őt „senki sem kereste meg a témában”. Azt is írják, hogy a Bihar Megyei Tanácsot 2016-tól 2020-ig vezető Pásztor Sándor megerősítette ugyan, hogy 2018-ban szóba került a terv. Azonban érdemi intézkedés nem történt, aminek az volt az oka – idézték Pásztort –, hogy a beruházáshoz a megye pénzügyi erőforrásai nem elegendőek, lehívható uniós forrásokat pedig nem találtak.

A Maszol cikke alapján úgy tűnik, mintha súlyos egyeztetési hiba történt volna, de valójában másról van szó. Továbbá becsúszott egy-két félreértés is az anyagba. Ezek közül az egyik, hogy azt írják, a Debrecen–Nagyvárad vasúti összeköttetés kapcsán a debreceni önkormányzat megvalósíthatósági tanulmányt készített. Ezt azonban nem a város, hanem a beruházásért felelős Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (NIF) csináltatta meg. Debrecen egy másik megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetésére vállalt anyagi fedezetet, de az a 106-os vasúti pálya nyomvonalának megváltoztatását járja körül (erről később).

A románok nélkül

Szintén tévedés, hogy a cikk szerint a két megyeszékhely között – a NIF tanulmányterve alapján – nem hagyományos vasúti szerelvények, hanem úgynevezett tram-train, azaz vasúti villamosok közlekednének. Ez azonban ebben a formában nem helytálló, valójában csak a tram-train típusú közlekedési forma felvetéséről szól a dokumentum.

De ami a lényeg!

A magyar fél valóban a román (kormányzati) szervek nélkül szeretné megvalósítani az elképzeléseit a 2021–2027-es EU-s fejlesztési ciklusban. Ennek oka, hogy míg Papp László debreceni polgármester „nonszensznek” tartja a két, egymástól 60 kilométerre lévő megyeszékhely vasúti kapcsolatának hiányát, addig a diplomatikus megfogalmazás szerint ennek orvoslását elsődlegesen a magyar fél szorgalmazza.

Éppen ezért, ami után az Orbán-kormány kifejezte szándékát a „déli vasút” Debrecen–Nagyvárad–Nagyszalonta–Békéscsaba–Hódmezővásárhely–Szeged–Szabadka–Baja–Pécs nyomvonalának kialakítására, a Debrecen–Nagyvárad szakasz esetében az is szemponttá vált, hogy az ne igényelje a román kormánytól vasúti infrastruktúra megépítését. A jelenlegi elképzelés szerint a Debrecenből induló 106-os (Nagykereki végállomással) vonal magyar területen csatlakozna a villamosítás alatt álló, de meglévő 101-es (Püspökladány–Biharkeresztes) vonalba. Ez utóbbi modernizálásának – 47 milliárdos költséggel – 2022 végéig el kell készülnie, megjegyezve, hogy a romániai oldalon egyenes folytatása van Nagyváradra.

A szálak összeérnek

És akkor a másik tanulmánytervről, amelynek elkészülését gyorsítandó, Debrecen városa 25 millió forintos előzetes kötelezettségvállalást tett (a város ezt az összeget vissza fogja kapni az államtól, de ennek részletei már tényleg lényegtelenek). Ez a megvalósíthatósági tanulmány arról szól majd, miként lehetne a 106-os vasúti vonalat úgy elhúzni a megyeszékhelytől délnyugatibb irányba, hogy távolabb kerüljön a repülőtértől.

Hogy miért? Mert a légi kikötő fejlesztése érdekében muszáj hosszabb kifutó- és leszállópályákat építeni, a 106-os vonal pedig egyszerűen útban van. Amennyiben sikerülne megoldást találni a problémára, úgy a kifutó- és leszállópályákat éppen délnyugati irányba hosszabbítanák meg. Ezáltal teljesen másként alakulnának a Debrecenben landoló repülők leszállási síkjai – hallottuk Papp Lászlótól a szeptemberi városi közgyűlésen –, és esély nyílna arra, hogy a gépek kevésbé zavarják a város keleti felében lakók mindennapjait.

A polgármester egyébként leszögezte, tanulmányterveket nem az asztalfióknak, hanem nagyon is konkrét elképzelések érdekében készíttetnek, s eltökélt cél a Debrecen–Nagyvárad vasúti kapcsolat megteremtése 2030-ig. A tram-train ügyében már jóval óvatosabb. Az elővárosi vasút az egyik, a villamos-vasút a másik lehetőség, de hogy melyik életképesebb nálunk, arról az ő fogalmazása szerint a szakma fog dönteni. Információink szerint – bár mérget egyelőre ne vegyünk rá – elképzelhető, hogy 2022 első felében mind a vasúti, mind a reptéri fejlesztés tervezése elindul. Utóbbinál nemsokára elérhetővé válik az új terminálépület és a kifutópályák tervpályázati dokumentációja.

Ratalics László