Hasznos tanácsok

2021.08.07. 15:30

Víztakarékosság: hús helyett növényt!

A szakember számos víztakarékossági lehetőségre hívja fel a figyelmünket.

Forrás: MW-archív

Fotós: Pesti Tamás

Az elmúlt hónapban országszerte több helyen kellett vízkorlátozást bevezetni. A települési önkormányzatok feladata és felelőssége a szükséges és elegendő mennyiségű ivóvíz biztosítása. A közműhálózat műszaki állapotának ismeretében a helységeknek fel kell készülniük az esetleges vízkorlátozás elrendelésére. Ehhez a vízszolgáltató minden műszaki támogatást megad – válaszolta a Napló kérdésére Bakondi Patrik, megyénk legnagyobb ivó- és öntözővíz- szolgáltatója, a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (TRV) vezérigazgatója.

Arról érdeklődtünk, hogy mi az oka a kánikulában időnként fellépő nyomáscsökkenésnek és vízhiánynak, s a fogyasztók, mit tehetnek azok elkerüléséért. A szakember elmondta azt is, hogy a TRV 85–90 százalékban mélyfúrású kutakból, 10–15 százalékban pedig a Keleti-főcsatornából biztosítja a vizet a fogyasztónak. Ez utóbbi csatorna mellé építették Balmazújvárosban a Felszíni Vízművet, mely javarészt Debrecent látja el ivóvízzel.

Mivel a főcsatornán szárazság esetén sem lép fel nagyobb vízszintcsökkenés, nagy melegben is biztosítható a nagyváros számára a napi 12 ezer köbméter ivóvíz.

Sok víz kell az öntözésre

Hazánk változó éghajlata miatt öntözés nélkül már nemigen lehet eredményesen gazdálkodni. A TRV adatai szerint míg májusban a szolgáltatási területén a vízfelhasználás 79 ezer köbméter volt, addig június közepéig már 495 ezer köbméter vizet használtak öntözésre a termelők. A hónap végén ez a szám 1,9 millió köbméterre emelkedett.

Mi, a Kárpát-medencében élők szerencsés helyzetben vagyunk, mert van elég ivóvizünk. Egy átlagos négyfős család napi vízfogyasztása 400-600 liter, de nyaranta akár 10-15 százalékkal is több lehet. A hazai ivóvízbőséget jól szemlélteti, hogy némelyik fejlődő országban naponta csak 20 liter víz jut egy embernek. Magyarországon az ivóvizet szolgáltató vízműtelepek, valamint a vízhálózatok az önkormányzatok tulajdonában vannak, a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (TRV) csak üzemelteti azokat.

– Az ivóvízadó kutak általában 150-800 méter mélységűek, ami azt jelenti, hogy akár több évig tartó szárazság sem befolyásolja a kitermelt víz mennyiségét. Ilyen mélységben az úgynevezett vízkor több száz, sőt több ezer évre tehető.

„Mivel egy-egy vízmű kapacitása a település vízfogyasztásához illeszkedik, előfordulhat, hogy ősztől tavaszig biztonságos a vízmennyiség hálózatra való termelése, viszont a nyári forróságban a megnövekedett vízigény miatt nyomáscsökkenés állhat elő.”

Ezek hátterében több ok is húzódhat – kezdte a vízhiány okának részletezését Bakondi Patrik, a TRV vezérigazgatója.

Bakondi Patrik | Fotó: MW-archív

– Ilyen ok lehet például egy adott település népességnövekedése. Az utóbbi időszakban egyre többen költöznek nagyvároshoz közeli kisebb községbe. Ezen települések vízműtelepeit, hálózatát és víz­ellátását azonban évtizedekkel ezelőtt jóval kisebb számú lakossági igényre szabták, a megnövekedett vízigényt a rendszer alig-alig tudja kiszolgálni. A kutak vízadó képessége természetes elhasználódás (általában behomokolás vagy egyéb szerkezeti hiba) miatt is lecsökkenhet. Javítani lehet ugyan a vízhozamot felújítással, de ebben az esetben leginkább új kútfúrást javasolnak a geológusok. Műszaki meghibásodás miatt is előfordulhat nyomáscsökkenés. Egy-egy búvárszivattyú cseréje például több óráig is elhúzódhat, ilyenkor egy adott település főleg emeleti lakásaiban tapasztalható, hogy csökken a víz mennyisége, nyomása. Ez főleg az egy-két kutas vízműveknél fordul inkább elő – vette számba a szakember.

„Mindezeket figyelembe véve a lakosságnak érdemes takarékoskodni a drágán előállított ivóvízzel.”

Amikor egy-egy kút épphogy ellátja ivóvízzel a fogyasztókat, fokozottan oda kellene figyelni a vízfogyasztásra – hívta fel a figyelmet Bakondi Patrik.

Kijelentette, érdemes a vásárlási szokásainkon is változtatni, hiszen van egy úgynevezett rejtett vízfogyasztásunk is, amelyet sokkal nehezebb nyomon követni. – Minden élelmiszerünk, ruhánk, számos fogyasztási cikkünk előállításához víz szükséges. Nem is kevés. Egy darab paradicsom „előállítása” 13 liter, egy alma 70 liter, egy tojás 135 liter, egy tábla csokoládé 1700 liter, egy kiló csirkehús 3 ezer 900 liter vizet igényel. Jól látható, hogy az állati eredetű termékek előállításához akár tízszeres-húszszoros mennyiségű víz is szükséges a növények termesz­téséhez képest. Kevesebb húsfogyasztással is lehet tehát vizet spórolni! – hívta fel a figyelmet Bakondi Patrik. Gondolatmenetét folytatva elmondta, az egyik legnagyobb vízfelhasználó a textilipar. Egy fehér póló gyártása 2 700 liter vizet igényel. Ha mindenki kilenc hónappal tovább hordaná a ruháit, és így ritkábban vásárolna újat, a ruhaipar szén-dioxid-kibocsátása és vízfogyasztása akár 20-30 százalékkal is csökkenhetne.

Kovács Zsolt

Kád helyett zuhany

Bakondi Patrik jó tanácsai arra, miként takarékoskodhatunk igen egyszerűen az ivóvízzel.

  • Kádban fürdés helyett inkább zuhanyozzunk!
  • Mosás és mosogatás közben dugjuk be a dugót, hogy ne folyjon el feleslegesen a víz!
  • Fogmosás és borotválkozás közben zárjuk el a vizet!
  • Várjuk meg, amíg a mosogatógép teljesen megtelik, utána indítsuk csak el!
  • Gyűjtsünk esővizet locsolásra és kocsimosásra!
  • Használjunk locsolókannát öntöző­rendszer helyett!
  • Szokjunk le arról, hogy a kerti csap folyamatosan folyó vizénél hűtjük a dinnyét, az italokat!
  • Ügyeljünk a vízcsapok műszaki állapotára, mert egyetlen csöpögő csap havonta körülbelül 170 liter vízveszteséget is jelenthet!
  • Nem szükséges hőség idején slaggal locsolva hűteni a járdát.
  • Vízhiány esetén mondjunk le a rendszeres autómosásról!
  • Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában