2021.07.10. 09:32
Új kártevő pusztít hazánkban
Aggodalomra nincs ok, ugyanis a termelők megfelelően tudnak védekezni ellene.
20210421 Nagykutas A fagyok miatt várhatóan az idén is alig terem hazai barack. A termelőknek esélyük sem volt a védekezésre a márciusi és az áprilisi fagyhullámok ellen, a károk jelentősek. Elfagyott barackfa virágokat mutatja Farkas Ervin, a Nagykutasi Alma 2000 Kft. ügyvezetője. Fotó: Katona Tibor KT Zalai Hírlap
Forrás: MW-archív
Fotó: Katona Tibor
Az idén rájár a rúd a mezőgazdasággal foglalkozókra. Nem elég, hogy tavasszal az elhúzódó hidegek és fagyok károsítottak szinte minden termést, most pedig aszály sújtja az országot, ugyanis immár hazánkban is megjelent az idegenhonos kajszilevéltetű. A barackokat támadó kórokozó egyaránt károsítja a fákat és a termést, valamint ezen felül egy veszélyes növényi betegséget, az úgynevezett kajszihimlőt okozó vírust is képes aktívan terjeszteni.
Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei szervezetének elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy a probléma az egész országot érinti, így Hajdú-Bihar megyét is, bár a megyére nem jellemző a kajszitermesztés, mindössze 18 hektár üzemi kajsziültetvénnyel rendelkeznek, ami az országos termőterület 0,3 százaléka.
Mint mondta, a kajszilevéltetvek ellen hazánkban jelenleg deltametrin, lambda-cihalotrin, acetamiprid és spirotetramát hatóanyagokkal veszik fel a harcot, ugyanis ezekkel engedélyezett a növényvédelem. – Az ökológiai szemléletű kertészeknek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói az olajos lemosó kezeléseket, illetve a káliszappanos permetezést javasolják, ugyanis mindkét módszer bizonyítottan hatékonyan csökkenti a levéltetvek számát – tanácsolta.
További veszélyforrás
Szólláth Tibor arról is tájékoztatott, a gyümölcsfajok közül a kajszit érintették leginkább a tavaszi fagykárok. – Idén március 18. és április 18. között több hullámban következtek be fagyos éjszakák hazánkban. Az említett időszakban 18 olyan éjszaka volt, amikor fagypont alá süllyedt a hőmérséklet hazánk gyümölcstermő vidékeinek valamelyikén. Ezek közül 13-14 olyan éjszaka volt, amikor országos kiterjedésű, jelentős mértékű lehűlés alakult ki.
„A március 18. után bekövetkezett hidegebb időszak az északi-északkeleti régió, így Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gyümölcsfái esetében korai fejlettségi állapotban lassította a rügyek további növekedését, a rügyfakadás-virágzás kezdetét.”
Emiatt szokatlanul nagy különbség alakulhatott ki a virágzás kezdetét illetően az ország délnyugati és északkeleti régiói között. – Kajszi esetén a borsodi kivételével minden termőtájunk nagy veszteséget szenvedett. A borsodi termelők a hidegek ellenére bizakodnak részleges termésben. Az országos terméskiesés az utóbbi tíz év átlagtermésének 70 százalékára tehető – közölte a szakember.
Nagymértékű pusztulás
Hozzátette: az elmúlt évtizedben sajnos egyre nagyobb problémát okozott, ezáltal pedig a gazdaságos termesztést veszélyeztette a „kajszipusztulás” is, amelyet elsősorban fitoplazmás és baktériumos betegség okoz. A 2015. évben például kiemelkedő mértékben jelentkezett a kajszibarackfák pusztulása, egyes ültetvényeken elérte a harminc-negyven százalékot, de azóta is jelen van, és 5–20 százalék közötti fapusztulást okoz. – A pusztulás mértéke sok tényezőtől függ, ilyenek az alany- és nemesfajta-kombináció, az időjárás, a termőhely, és természetesen a vektorok elleni védekezés hatékonysága is – összegezte a tapasztalatokat Szólláth Tibor.
BBI