Ma már akár a jégesőkre is előre fel tudunk készülni

Az elmúlt időszak a kánikulák és a heves viharok váltakozásától volt hangos. A hőségriadók és a viharjelzések olyan gyorsan követték egymást, hogy nem volt könnyű megállapítani, aznap jégesőre vagy tűző napsütésre kell-e felkészülnünk. A Napló a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát (NAK) kérdezte: mi okozhatja a kaotikus időjárást, és van-e bármi mód arra, hogy felkészüljünk rá?

Mint megtudtuk, a minapi hidegfront például az év harmadik hőhullámát zárta le, heves zivatarok kíséretében. – Kelet-Közép Európában egy megközelítőleg 800 kilométer hosszú zivatarlánc fejlődött ki, amely határainkon túl hatalmas, a magyarországinál jóval nagyobb károkat okozott, Csehországban halálos áldozatokkal is járt. Az extrém időjárást jól jellemezte az is, hogy egy nap alatt közel 195 ezer villámot regisztráltak az Országos Meteorológiai Szolgálat műszerei.

Kisebb lehet a méretük

A zivatar hevességét és ezáltal a jégképződés valószínűségét a szakemberek számára az mutatja, hogy a felhőben található jégszemek méretét jellemző, úgynevezett dBZ-érték milyen magasságban éri el a 45-öt. Ha ez 3-4 ezer méteres magasságban mérhető, már jégveszélyes felhőről beszélhetünk, és minél magasabbra emelkedik ez az érték, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. A hazánk felett elvonult felhőknél az említett mennyiség nem 3, hanem 13 ezer méter magasban volt mérhető, így számítani lehetett arra, hogy a lehűlés nem lesz jégmentes. Ezt alá is támasztotta az a tény, hogy összesen 21 helyről érkezett jégbejelentés a hétvége során. Bár a modern technológiákkal és műszerekkel előrejelezni már igen, elhárítani sajnos még nem lehet a jégesők érkezését, az garantálható, hogy a NAK által választott és alkalmazott talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer használatával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz, mint amekkora szemek a rendszer nélkül alakulnának ki. Az országos hálózat részét csaknem ezer talajgenerátor képezi, s közülük több mint 50 Hajdú-Biharban található. Konkrét adatokkal is alátámasztva azt is megtudtuk, hogy 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű rendszer, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók.

Óriási hasznot eredményez

2018-ban, a védekezés első évében már csak 22 ezer hektár, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban – a szélsőséges időjárás ellenére – 32 ezer hektárnyi területre történt jégkárbejelentés. Ennek eredményeképp míg 2015 és 2017 között – a rendszer indulása előtt – 84 százalék volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel érintett 2018 és 2020 között csak 47 százalék. A számítások szerint a jégkármérséklő rendszer minden évben több tízmilliárd forintnyi kárt előz meg a mezőgazdaságban, a lakossági, ipari, állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban – tájékoztatott a NAK.

DKE