Koszorúzások

2021.06.16. 16:23

Nagy Imrére emlékeztek Debrecenben

A hősi halált halt miniszterelnök és mártírtársai sorsa a rendszerváltás jelképe lett.

Koszorúzásokat rendezett Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nagy Imre Társaság Hajdú-Bihar megyei szervezete Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 63. és újratemetésük 32. évfordulója alkalmából szerda délután a debreceni Nagy Imre, illetve Szilágyi József emléktábláknál. – Emlékezni és emlékeztetni jöttünk ma ide azokról a mártírjainkról, akik meg akarták változtatni azt az embertelen rendszert, amely elnyomva a szabad gondolkozást megfélemlítette a népet és ki akarta irtani az emberekből a nemzeti érzést – mondta ünnepélyes beszédében Oláh László, a Nagy Imre Társaság Hajdú-Bihar megyei elnöke. Hangsúlyozta, a mártírhalált halt miniszterelnök mellett nem szabad megfeledkeznünk társairól, Gimes Miklósról, Maléter Pálról, Losonczy Gézáról, Szilágyi Józsefről és azokról a hősökről sem, akik mindenüket feloldozva hazánk sorsának jobbra fordításáért emberek tudtak maradni az embertelenségben.

Oláh László (Fotó: Molnár Péter)

Nagy Imre elveiben hű politikusként maradt meg az emlékezetben. – A miniszterelnök és mártírtársai sorsa a kivégzést követő évtizedekben a rendszer egyik tabutémája volt, hamvaiknak újratemetése éppen ezért válhatott a rendszerváltás szimbolikus eseményévé – mondta, majd részletezte a tragikus sorsú miniszterelnök életének főbb állomásait. – Mit tudunk a 125 éve született kaposvári ifjúról, az első világháború katonájáról, a szibériai hadifogolyból lett vörös gárdistáról, aki a bolsevik forradalom sodrában szerzett életre szóló elkötelezettséget? Valójában igazi kommunista volt, akit aztán az események sorozata fokozatosan dekommunizált – fogalmazott.

A tragikus sorsú miniszterelnök tisztségéről azután sem mondott le, miután 1956. november 4-ei, drámai hangulatú rádióbeszédében bejelentette a szovjet inváziót. Ezt követően társaival és családjával együtt Romániába deportálták, ahol házi őrizetben tartották őket.

Mivel nem volt hajlandó Kádár János ellenkormányát legitimálni és a forradalom alatti tevékenységét megtagadni, letartóztatták és visszaszállították Budapestre, ahol 1958. június 16-án kivégezték.

– Holttestét előbb a börtön udvarában földelték el, majd a köztemető egyik jeltelen sírjába temették. A forradalom jelképévé vált Nagy Imre tisztességes újratemetése az akkori ellenzék egyik fő követelése volt. A nemzet hosszú évek után végül 1989. június 16-án a budapesti Hősök terén vehetett méltó búcsút a hősöktől. Ez az esemény a szocialista korszak végét is jelképezte – zárta gondolatait Oláh László.

Debreczeni-Kondás Eszter

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában