szép hivatás

2021.06.07. 14:27

Debrecennek és tanárainak köszönheti, hogy ő is pedagógus lett

Csodálatos érzés pedagógusnak lenni – vallja Nagyné Egri Edit.

Nagyné Egri Edit szerint lelkesedés és optimizmus is kell a tanításhoz | Fotó: Matey István

Június első vasárnapján ünnepeljük a pedagógusokat, azokat a tanítókat, tanárokat és oktatókat, akik évekig egyengetik egy-egy tanuló útját. Az oktatási intézményekben minden kisdiák először a tanítóval találkozik, aki fogja a kezét az óvodából az iskolapadba vezető rögös úton. Nagyné Egri Edit több mint 40 éve tanító, elmondása szerint egy egyszerű, csendes, szinte már észrevehetetlen gyerek volt, a tanárainak köszönheti, hogy pedagógus lett.

Nagyné Egri Edit szerint lelkesedés és optimizmus is kell a tanításhoz | Fotó: Matey István

Kell a lelkesedés

– Anyukám varrónő volt, úgy gondolta, én is az leszek. De amikor elérkezett a pályaválasztás ideje, azt mondta az akkori osztályfőnököm: szó se lehet róla, menjek továbbtanulni! Ugyanez megismétlődött a középiskolában, ahol közölte az osztályfőnököm, hogy nagyon jó pedagógus lenne belőlem. Ekkora már egy kicsit kinyíltam, köszönhetően Debrecennek, több városismereti vetélkedőn vettem részt, sikeresen. Ez adta a lendületet – idézte fel a kezdeteket. Tanítóként a szíve az első és másodikos gyerekeké, úgy véli, az a legcsodálatosabb, ha egy pici óvodást elindíthat a tanulás útján. – Mikor bejönnek az iskolába, azt mondják, írni, olvasni szeretnének. Mikor közlöm velük, hogy az első nap még nem olvasunk, na, az tragédia. Majd fokozatosan megismerik a tudás alapjait. Megtanulnak írni, olvasni, számolni, miközben egyre jobban kitárul számukra a világ. Ennél nincs nagyobb dolog.

„Nem előadóként állok ki eléjük, hanem mindent együtt csinálunk: megbeszélünk, megnézünk, kísérletezünk.”

A Debreceni Benedek Elek Általános Iskolában nyitottak erre, így szerencsés helyzetben vagyok – vallja Nagyné Egri Edit, aki 13. éve tanít jelenlegi iskolájában.

Tanítványaival igyekszik minél inkább megismertetni a természetet, ennek csúcsa az erdei iskola, de az iskola udvarán kiskertet is művelnek. Mivel folyton hajtja a kíváncsiság, igyekszik újabb és újabb ismereteket elsajátítani, a kisiskolásokat pedig a logikus gondolkodásra tanítani. Ezért is kezdték el egy kolléganőjével, Vargáné Lókodi Mónikával öt évvel ezelőtt a sakklogikát alkalmazni. Az utóbbinál nemcsak az a lényeg, hogy a feladatot megoldják, hanem hogy több megoldást találjanak. A játék, a mese és a csoportos foglalkozások révén egyre többet tudnak a diákok, emellett megtanulnak közösen dolgozni.

– Csodálatos érzés pedagógusnak lenni, megmaradhat az ember gyereknek, játszhat, kirándulhat, táborozhat. Rengeteg élményhez juttatva ezzel tanítványaimat. Hosszú pályafutásomnak köszönhetően, rögtön észreveszem azt, ha valamelyik gyereknek otthoni problémája van. Igyekszem ezeken a diákokon segíteni, támogatni őket – mondta Edit. Hozzátette, egyre több az olyan gyerek, akinek bizonyos részkészségei nem fejlődtek megfelelően. – Mikor bekerül az iskolába, ő még a kis hercegnő, ő a világ közepe. A gyerekeket bele kell szokatni a közösségbe, hogy a csapatot igazi közösséggé formáljuk. Fontos az elfogadás, gyakran a másság elfogadása is! Szerintem a gyereket nemcsak tanítani, hanem nevelni is kell, ezzel a legtöbb pedagógus is így van. Irányt kell nekik mutatni – vélekedik. A mai gyerekek sajátossága, hogy beleszületnek a digitális világba. Egyrészt a tanároknak is sokat kell tanulniuk erről, másrészt másfajta pedagógia szükséges, hogy az őket körülvevő hatalmas médiazajban növekvő diákok figyelmét le tudják kötni. Az évtizedekkel ezelőtti tanítási módszerek helyett egyre inkább újfajta szemlélet kell. Edit szerint ezt már a tanítóképző intézmények is látják. – Lelkesedés kell ahhoz, hogy valaki jó pedagógus legyen, és kell hozzá egy nagy adag optimizmus. Csak úgy lehet, ha az ember ezt kihívásnak veszi és mindent megtesz, hogy a gyerek és ő is jól érezze magát – fogalmazott.

Megkérdeztük: Milyen meghatározó pedagógusai voltak az iskolai évek alatt?

Horváth-Soós Dóra Anikó

Az iskolakezdés minden gyermeknek nehéz, engem viszont kedves emlékek fűznek az általános iskolás tanítóimhoz, akik az első három évben oktatottak bennünket. Nekik köszönhetem, hogy könnyedén vettem az első iskolaéveket.

Nanszák Andrea

Nekem édesanyám marad a mintapedagógus. Az egyetem pedagógia tanszékének professzora volt. Az ő példájától függetlenül később én is pedagógus lettem, és remélem pár év múlva pozitívan nyilatkoznak rólam a diákjaim.

Ványai Dávid László

Angol–matematika szakos tanárnak készülök, egyetemista vagyok. Sokat köszönhetek a gimnáziumi osztályfőnökömnek: mindig megdicsért, ha az angol dolgozataim jól sikerültek. Miatta döntöttem, hogy pedagógus leszek.

Horváth-Soós Dóra Anikó, Nanszák Andrea, Ványai Dávid László | Fotó: Napló-archív

Zoltai Károlyné Márti

Sokat számítanak az alapok, amikre egy diák később építeni tud. Általános iskolában gondom akadt az egyenletekkel. Egyszer aztán egy tanítóm jól elmagyarázta a lényeget, és onnantól a „kis­ujjamban volt a matek”.

Nagy Annamária

Rengeteg pozitív emlékem van a diákéveimről. Nagyon szerettem az általános iskolai, felsős osztályfőnökömet! Minden vele töltött tanóra, valamint az osztálykirándulások is, kivétel nélkül, mindig remek hangulatban teltek.

Sipos Imre

A gimnáziumban csak jó pedagógusok oktattak, nagyon nehéz lenne egyet kiemelni a többi közül. Szerettem az osztályfőnökömet, a matematika- és a biológiatanáromat is. Napestig tudnám sorolni a kiváló oktatók neveit!

Zoltai Károlyné Márti, Nagy Annamária, Sipos Imre

Kiss Dóra

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában