A természet szívében hangzott el a szerelmesek között a nagy kérdés

Barátságok, párkapcsolatok mehettek tönkre a járvány ideje alatt, ám vannak olyanok, akiket érzelmeikben az az időszak erősített meg. Györfi Fanni és Kunkli Péter a járványidőszak közepén döntött úgy, hogy összeköltöznek. A balmazújvárosi két fiatal három éve egy pár, és bátran kijelenthető, sok mindenben különböznek a kortársaiktól. A húszas éveik elején járnak. Imádják a természetet, mindenben meglátják a szépet, emellett a hagyományőrzés is központi szerepet tölt be életükben. A múlt hétvégén egy régen dédelgetett álmuk teljesült, a fiatal lány népviseletben állhatott szerelme előtt, amikor a fiatalember feltette a kérdést: „Hozzám jössz feleségül?”.

A Napló megkereste az újdonsült jegyespárt, akik szívesen beszéltek mindennapjaikról, illetve a különleges leánykérésről. Kertes házukban bőrdíszművek, kézműves termékek árulkodnak a magyar hagyományokhoz fűződő szoros kapcsolatukról, illetve a Péter derekán fityegő bicskatartó is sokatmondó.

Elérkezett a pillanat

– Jelenleg a szülői házban élünk, de azon vagyunk, hogy a közeljövőben legyen egy sajátunk, ahol minden bizonnyal szép számban fogunk tartani haszonállatokat és lovakat is.

„Akkor érezzük igazán jól magunkat, ha az élővilág közvetlen közelében lehetünk. Kétkezi munkát végzek, amire büszke vagyok, ugyanis megtanít értékelni mindent, amit elérek az életben. Szerencsére a mezőgazdaságba belenőttem.”

– Sokszor gyermekként besegítettem a felmenőimnek, már akkor sem volt szégyen kaszát ragadnom. Tizenévesen a természetet jártuk. Nagyon sokat sétáltunk az erdőben, a mezőn a madarakat tanulmányoztuk. Ettől függetlenül úgy vélem, soha nem késő közelebb kerülni az anyatermészethez, olyan pluszt, energiát tud adni, amilyenre nem is gondolnánk. Akkor érzem igazán otthon magam, amikor körbevesznek a fák, hallom a madarak énekét, és figyelhetem, ahogyan az állatok legelésznek. Bezárva érezném magam, ha egy gyárban, vagy éppen egy irodában kellene dolgoznom. Persze nem véleményezni kívánom azokat, akik egy monitor előtt ülnek, és úgy végzik a napi feladatukat, viszont én arra képtelen lennék.

„A menyasszonyom is hasonló beállítottságú, bizonyára ezért is érezzük, hogy megtaláltuk egymásban az igazit”

– fogalmazott a fiatal vőlegény, aki Vókonyán kérte meg kedvese kezét.

Két hónapon át szervezte a meglepetést, kedvese azt hitte, egy fotózásra érkezik, azonban a puszta közepén előállt a hintó. – Nagyon meglepődtem, először azt sem tudtam, mi történik körülöttem.

„Már többször beszéltünk a leánykérésről, de Péter mindig azt mondta: ráérünk arra még – ezért nem gondoltam, hogy ekkora meglepetésben lesz részem. Óriási örömet okozott, elsírtam magam a meghatottságtól, és természetesen igennel válaszoltam”

– mondta Fanni.

A vőlegény megosztotta a Naplóval, az esküvővel még várnak, nagy a család, rengeteg barátjuk van – ezért világraszóló lakodalomra vágynak. Mindketten szeretnének családot alapítani, viszont ez még a jövő zenéje. Abban viszont biztos, a munka szeretetére megtanítja majd a gyermekeit, állítása szerint az, aki otthon van a kétkezi foglalatosságban, az nem lesz elveszett a nagyvilágban.

Nagy Emese