Mentik a menthetőt

2021.04.23. 13:18

A hajdú-bihari gyümölcsösökben is tarolt a fagy

A következő hetek megfelelő időjárása mellett még lehet jó gyümölcstermés.

Fagykár a gyümölcsösökban

Forrás: Kovács Péter

Fotó: KOVÁCS PÉTER

Ezt Kelemen Péter, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke válaszolta a Napló kérdésre, hozzátéve: azt, hogy valójában mennyi gyümölcs terem majd, nagy bizonyossággal május közepén lehet majd látni. A szakembert azt követően kerestük, hogy ezen a tavaszon is súlyos fagykárokat okozhattak a március végi és április első felében többször is előforduló mínusz 5, mínusz 7 fokos fagyok szerte a megyében.

Hajdú-Biharban a gyümölcsösöket jellemzően az alma-, a meggy- és a szilvaültetvények képviselik.

Ezek később virágoznak, így kevésbé érintették őket a telet idéző hajnali hőmérsékletek. A szakember azonban felhívta a figyelmet az esetlegesen előforduló részleges rügy- és virágkárosodásra. Ezekről a következő napokban lehet majd megbizonyosodni. Ha az időjárás kedvező lesz a továbbiakban, jó lesz a virágzás, a beporzás, a termésképződés, akkor még jó termést adhatnak Hajdú-Bihar meggyesei, almásai, szilvásai – vélekedett a szakember, hozzátéve, hogy a megyénkben főleg a kiskertekben előforduló kajszi- és az őszibarack esetében azonban már más a helyzet. Ezeket a gyümölcsösöket virágzáshoz közeli állapotban vagy éppen virágzás közben érte a fagy. Ott nagy a kár. Ahol később indult a virágzás, ott több eséllyel lehet termés.

Fotó: Kovács Péter

Lebarnult a tenyészcsúcs

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hajdú-bihari szervezete is a csonthéjasokban okozott jelentős fagykárokról tájékoztatott. A gyümölcsfák jellemzően decemberben és januárban mélynyugalmi állapotban vannak. Körülbelül február közepén kezdődik az úgynevezett kényszernyugalmi időszak, amikor az időjárástól függően indul meg a nedvkeringés a növényekben. Az utóbbi hetek időjárása elindította a virágzást a kajszi- és őszibarack-ültetvényekben, az április eleji fagyok pedig változó mértékű terméskiesést okozhattak. Hajdú-Biharban az elmúlt napok hideg időjárása, különösen az éjszakai-hajnali mínusz 4, mínusz 7 fokos hőmérséklet károkat okozott a csonthéjasoknál. A legkorábban virágzásnak induló csonthéjas a kajszibarack, ezekben az ültetvényekben akár 70-80 százalékos is lehet a fagykárosodás mértéke. A másik, jelenleg is virágzó csonthéjas az őszibarack; a gazdálkodók jelzése szerint minimum 40-50 százalékban is lefagyhattak a virágai. Számos más gyümölcs a napokban kezdi meg a virágzást, illetve ez a kötődések kialakulásának időszaka. Egyelőre úgy tűnik, hogy a cseresznye ebben az évben is károsodott, 20-25 százalék terméski­esés valószínűsíthető. A legjobban az almaültetvények vészelték át az időszakot: a megye délebbi területén 0-30 százalék közötti kár várható, a megye északibb területein ennél nagyobb mértékű. A meggy és szilva később kezdett el virágozni, ott a károsodás még nem állapítható meg. A szántóföldi kultúrák közül azok a vetőmagtermelési célból vetett olajretektáblák károsodtak, amelyek még csak két szikleveles állapotúak voltak a fagyos napon. A tenyészőcsúcs lefagyott, lebarnult. Ezeket a táblákat a gazdáknak újra kell vetniük.

Fotó: Kovács Péter

Több éjszakán át kellett védekezniük

– A barackosunkban összességében minimum 70 százalékos a fagykárunk; ugyanúgy jártunk, mint egy évvel ezelőtt – mondta Kiss Klára, a Hajdúszoboszló és Nagyhegyes között lévő Aranyos-barackos egyik tulajdonosa. – A mínusz öt fok alatti hidegben locsolással, füstöléssel próbáltuk megvédeni a virágzó fákat, több éjszakán keresztül is kint voltunk. A sárgabarackban totális a kár, a fagyok idején még zártabb virágzatú őszibarackban, nektarinban kisebb lehet a fagykár. Ott még várjuk a teljes virágzást, bár ahogy néztük, azoknak is nyálkás a virágzata belseje. A nagy kárt a szélcsendes, derült éjjeleken kialakult fagyok hozták; igaz, hogy a húsvét utáni havazás néhány órára fehérbe öltöztette a virágzó fákat, nem volt annyira veszélyes, hamar elolvadt a hó. A kerttulajdonos említést tett más gyümölcsösökről is, ahol a gazdák füstöléssel próbálták védeni a virágba borult fákat a fagytól. – Volt olyan termelőtársunk, aki 400 bála szalmával vette körbe a kertjét, azzal igyekezett menteni a menthetőt. Egy bála szalma ára ötezer forint, egy füstgyertya hét euróba kerül. El lehet képzelni, mekkora költség a kert fagyvédelme. Tavaly ugyanígy jártunk; a biztosítótól a napokban kaptuk meg érte a 312 ezer forintot, miközben a termés 90 százaléka odalett – tette hozzá Kiss Klára.

Kovács Zsolt

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában