Behálózták Debrecent a vonalak a villamosközlekedés fénykorában – régi fotókkal

Ma 110 éve, 1911. március 16-án indult meg a villamosközlekedés Debrecenben. A fejlesztés előzménye, hogy a cívisváros 1881 júniusában előszerződést kötött lóvasút létesítésére, majd a pálya megépítésére 1884. július 30-án Lindheim Károly és Társa, valamint Neufeldt Károly bécsi vállalkozó kapott engedélyt, akik kötelesek voltak a pályaudvartól a Nagyerdőig kiépíteni a vonalat, két elágazással.

Bécset is megelőztük

Előírták azt is, hogy a szembejövő szerelvények miatt 600 méter kitérőt kell építeni a Miklós utcától a Nagytemplomig, s a forgalom növekedése esetén újabb kitérőket kellett létesíteni – elevenítette fel a Naplónak Gara Kálmán, a DKV Közlekedéstörténeti Emlékszoba vezetője. A pályát 14 megállóhellyel alig több, mint két hónap alatt építették ki. A személyforgalom 1884. október 2-án 12.45 órakor indult be, míg a teherforgalom október 13-án. Ezzel Debrecen megelőzte a Monarchia nagyvárosait, mivel itt gőzvontatású tömegközlekedés jött létre, míg Bécsben és Budapesten csak lóvasút. A város lakosságszáma az 1900-as évek elejére 50 százalékkal nőtt, így az egyre nagyobb utazási igényt már nem tudták kielégíteni. 1910-ben 1,4 millió utast szállítottak, 1911-ben már 3,4 milliót. Emiatt a helyi vasút rt. 1901-ben úgy határozott, hogy villamosüzeműre kell átalakítani a szolgáltatást. A hálózati feszültség biztosítása érdekében a város megvásárolta az augsburgi cég birtokában lévő légszeszgyár tulajdonjogát. Azt házi kezelésbe vette, átalakíttatta, és létrehozta a városi világítási vállalatot.

A Homokkertbe is kértek

Az évekig tartó tárgyalásokon megállapodtak az energia áráról, az anyagi támogatásról, a bérleti időről, a várost elkerülő áruszállító vonal megépítéséről, a felsővezeték-tartó oszlopok helyéről, a viteldíjról, a beszerzendő járművek típusáról, a menetrendről, valamint két teljesen új vonal építéséről is: a Csapó utcán a huszárlaktanyáig, valamint a Homokkertbe a Szabó Kálmán utcán keresztül. Ez utóbbi a lakosság kérése ellenére sem épült meg. Az építkezés 1910 júniusában kezdődött, a járműveket a Ganz és Társa készítette, míg az elektromos rendszert a pozsonyi Slick and Nicholson.

A személyszállítás 1911. március 16-án 9 órakor, 18 motor- és 10 pótkocsival indult meg.

A következő két évben további hat-hat járművet állítottak forgalomba. A villamosközlekedés fénykorában Debrecent behálózták a vonalak, hiszen villamosok jártak többek között a főutcán, a Kossuth, a Vágóhíd és a Hatvan utcán, valamint a Böszörményi úton, a Nagyerdőn és Pallagra is.

Vass Attila